12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

A kultúra(finanszírozás) útvesztőin
2017.10.10 - tiszatáj

KÖNYVNAP SZAKMAI PROGRAMOKKAL A SZEGEDI BÖLCSÉSZKARON

Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg október 4-én a szegedi bölcsészkaron az első „könyves Gesamtkunstwerket”, avagy a Magyar Könyvkiadók Napját, amelynek keretében ismert könyvkiadók népesítették be az Egyetem utcai épület belső udvarát: a Magvető, a Kalligram, a Libri, valamint a L’Harmattan, a Typotex mellett a JAK és az újvidéki Forum kötetei borították a rögtönzött könyvstandokat. Emellett külön érdeklődésre tartottak számot a könyvnap délutánján megrendezett kerekasztal-beszélgetések, amelyek három különböző tematikai blokkban foglalkoztak a hazai és a nemzetközi könyvkiadás aktuális állapotával. A szóban forgó programblokkot végül az irodalmi folyóiratok jelenlegi helyzetéről szervezett, indulatoktól sem mentes beszélgetés zárta. A rendezvény ezt követően a Grand Caféban folytatódott, ahol egy könyvtervezésről folytatott eszmecsere után az írók kaptak főszerepet. Szilasi László Zoltán Gáborral beszélgetett Orgia című regénye kapcsán, majd az est záróakkordjaként Krasznahorkai Lászlót hallgathatta bő másfél órán át a zsúfolásig megtelt moziterem.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a délutáni kerekasztal-beszélgetések egyik vezérfonalát a kultúrafinanszírozás húsbavágó kérdéskörei képezték, az Alexandra-csőd és annak következményei ugyanis mélyen érintették a könyvpiac szereplőinek jelentékeny részét. „Az, hogy működünk, tulajdonképpen egy csoda” – foglalta össze Gyenes Ádám a L’Harmattan Kiadó vezetője a jelenlegi körülményeket, miután a bizományos rendszer negatív hatásaival kezdetét vette a Szajbély Mihály moderálta diskurzus. A bizományos rendszer, amely hatványozottan épít a könyvpiacban érdekelt szereplők közötti bizalomra, tulajdonképpen immanens bizonytalanságot hordoz, amelynek leginkább a kiadók vannak kitéve. A kiadó–nyomda–terjesztő háromszöget tekintve Gyenes szerint a legproblematikusabb természetesen az, hogy a hazai kiadók egy cím publikálása után csak három hónappal később kérhetik le a termék valódi fogyását a terjesztőknél, miközben az egyéb költségek megfinanszírozását időben jóval korábban biztosítani kell. A piac logikájának kitett könyvkiadás kárvallottjai emellett a bölcsészet- és társadalomtudományi szakmunkák, amelyek 500 példányszám körüli megjelenésükkel a könyvesboltok perifériájára szorulnak. Dávid Anna (Magvető) emiatt fejezte ki külön aggodalmát a magyar tudományos szaknyelv jövőjét illetően. A résztvevők ezenfelül egyetértettek Sárközy Bencével (Jelenkor) abban, hogy az állami beavatkozás mindemellett torzítaná a piac működését,  miközben Mészáros Sándor (Kalligram) meglátását szintúgy akceptálták. A Kalligram vezetője szerint az állami dotáció a népszerűsítés és a terjesztés területén (ahogy ezt az Írók Boltja magas színvonalon műveli Budapesten) jelentene komoly előrelépést, elsősorban a határon túli olvasók elérésével kapcsolatban.

A műfordítás témakörét körüljáró második blokkban Szilágyi Zsófia (professzor, SZTE BTK) moderálásában Rajsli Emese (Forum), Berta Ádám, valamint M. Nagy Miklós (Európa), illetve Sárközy Bence (Jelenkor) és Déri Ákos (Typotex) értekeztek a kiadóik világirodalmi profiljáról. Megtudhattuk, hogy a szóban forgó profil igencsak a szerkesztők világirodalmi érdeklődésének szempontjaitól és szubjektív ízlésétől függ – a siker pedig jobbára megjósolhatatlan. Példának okáért az, hogy Ulickaja rendkívül népszerű lett Magyarországon, sok apró véletlennek köszönhető, mint ahogy hasonlóan véletlenszerű egy-egy magyar szerző befutása külföldi országokban. Jellemző ugyanis a „dobozolás”, hiszen ahogy arra Szilágyi Zsófia rámutatott, a külföldi perspektívából gyakran a könnyen megragadható, A fehér királyt, vagy a Nincsteleneket egy kalap alá vevő „kisfiú a diktatúrában” címke sokszor áttörhetetlen kelepcébe szorítja a magyar irodalom aktuális kínálatát. Rajsli Emese kiemelte, hogy különösen sokat nyomnak a latba a műfordítók motivációi: Hamvas Béla például különösen népszerű Szerbiában, hiszen Sava Babić szinte a teljes életművét átültette szerbre.

A fordításban megjelenő műveket publikáló kiadók hazai „importszempontjait” jelentősen befolyásolja a szerkesztői ízlésen kívül a hazai olvasási szokások alakulása. A kiadóknak ebben nagy segítségére van a magyar olvasóközönség, hiszen ahogy Sárközy Bence ironikusan megjegyezte, a magyar olvasók jelentős része nem olvas idegen nyelven, így a sikerkönyvek kiadásával akár éveket is várhatnak a kiadók. A világirodalom hazai jelenléte ennek megfelelően fordításcentrikus, annak ellenére is, hogy ebben a játéktérben a fordítók megbecsülése számít a legcsekélyebbnek. Dacára annak, hogy elhangzott a fordítástámogatások teljes leépítése, nem merült fel, külső forrásoknak köszönhetünk számos fordításban megjelent művet (gondolva akár a Goethe Intézet évtizedek óta működő fordítástámogatási programjára). Ennek hangsúlyozása azért is lenne fontos, hiszen meglehetősen problematikus, hogy számos, a későbbi felsőoktatási tantervek gerincét alkotó szakkönyv, egyetemi tankönyv külső források segítségével jut el a magyar olvasókhoz mindennemű állami szerepvállalás nélkül.

Az állami támogatások rendszerének problematikája uralta a folyóiratok finanszírozását homloktérbe állító harmadik kerekasztal-beszélgetést. A résztvevők, úgy mint Czeglédi András (2000 folyóirat), Jenei László (Műút), valamint L. Varga Péter (Prae) és Podmaniczky Szilárd (Librarius) kezdetben a folyóirat-kultúra megszűnését, az NKA-pályázatok kiszámíthatatlanságát tematizálták, miközben kibontakozott egy izgalmas polémia az irodalmi folyóiratok kulturális piacba való integrálhatóságáról. Hiszen ahogy Podmaniczky megjegyezte: a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodás nem feltétlenül jár együtt folyóirat-készítők kulturális missziójának megtagadásával, azaz, lehetőleg a mindenkori hatalomtól függetlenedve, de el kell mozdulni olyan stratégiák kidolgozása felé, amelyek fenntartható formában juttatják el a kulturális termékeket az olvasókhoz. A vita alapját az adta, hogy Jenei és Czeglédi szerint a jelenlegi tendencia a folyóiratok kivéreztetéséhez vezet, hiszen a támogatás apadása mellett a kiutalt pénzek vagy nem, vagy jelentős késéssel érkeznek meg – mindez pedig a kiszámítható működés ellenében történik. Podmaniczky reakciója szerint a Librarius emiatt kísérletet sem tesz NKA-források megpályázására, s a folyóirat-kultúra működésének teljes újragondolását javasolta a beszélgetés résztvevőinek.

A Grand Caféban folytatódott esten Zoltán Gábor író Orgia című könyvéről beszélgetett Szilasi Lászlóval. A szerző könyve arra döbbenthette rá a közönséget, hogy a kortárs magyar irodalom eme alkotása nélkül még ennyire sem került volna be az irodalmi közbeszédbe a Budán tevékenykedett nyilasok brutális bűncselekményei. Zoltán tulajdonképpen olyan feladatot végzett, amely nem pusztán az esztétika, hanem jobbára a történettudomány feladatköreibe tartoznak. A kortárs magyar irodalom múltfeldolgozás érdekében végzett küldetése így különösen izgalmas kontextusba helyezi ezt az opuszt.

A végsőkig kitartók számára a Krasznahorkai Lászlóval folytatott beszélgetés zárta a bőséges programkínálatot: Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja és Szabó Gábor (docens, SZTE BTK) moderálta a Báró Wenckheim hazatér szerzőjével folytatott beszélgetést, amely a maga groteszk, néhol ironikus, néhol tragikus fordulataival méltó zárását adta a folytatásért kiáltó rendezvénynek.

Fritz Gergely

2017-10-04 14.50.33 2017-10-04 13.25.51-2 2017-10-04 11.44.20-1


Címke: , , , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő