12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.15.
| Nepp Józsefet ünnepli 2019-ben az Országos Rajzfilmünnep >>>
11.13.
| SZTE – Indul az AudMax Esték előadássorozat >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„A mobilod is a tested része”
2017.05.02 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
A TECHNOLÓGIA URALMÁRÓL

A legújabb filozófiai trendeket és a technológia valóságátalakító hatását ismerheti meg az, aki ellátogat az Andrássy úti Platán-Latarka Galériában rendezett szabadegyetemre május 3-án este 6 órakor. A Lengyel Intézet galériájában Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk és Lovász Ádám filozófusok adnak elő a 19. században végbement társadalmi gyorsulásról, mely elindította azt a valóságátalakító folyamatot, mely napjainkra is kihat.  

 

Miért érdekel titeket a technológiai fejlődés és társadalmi gyorsulás mint jelenség?

Lovász Ádám: A gyorsulás azért foglalkoztat miket, mivel a mindennapokban folyamatosan tapasztalni a jelenlétét. Az emberi társadalmakban a gyorsulás mint kényszer jelenik meg. A technológiai fejlődésnek ugyanis van egy önálló tempója, ami arra kényszeríti az embereket, hogy azok „utána fussanak”, megpróbálják azt beérni. A technikai fejlődés egy önálló erővé válik.

Horváth Márk: A technika és a társadalmi gyorsulás meghatározza a mindennapjainkat. A közlekedési eszközöktől kezdve a telekommunikációs eszközökig. Például egy újságírónak interjú közben már nem papírra kell jegyzetelnie, hanem a mobiljával képes rögzíteni a beszélgetést. A szöveg azonnal visszahallgatható, felgyorsítható lesz. Mi, emberek azonban nem tudunk lépést tartani ezzel a tempóval. Amikor a munkánkban, a napi tevékenységeinkben megállunk, és kívülről próbáljuk szemlélni a gyorsulás jelenségét, akkor érezzük a gyorsulást kifejezetten horrorisztikusnak. A 21. században pedig már nem tudunk anélkül a társadalomról gondolkodni, hogy ne nézzünk szembe a társadalmi gyorsulás jelenségével.

Könyvetek is megjelent a témával kapcsolatban Felbomlás és dromokrácia címen. Hogyan elemzitek benne a gyorsulás folyamatát?

Lovász Ádám: A könyvben a technikai és a társadalmi gyorsulást a 19. század elejétől követjük nyomon a 21. századig. Három korszakot vizsgálunk: az elsőben a 19. és a korai 20. században megjelenő gyorsulási diskurzust mutatjuk be, a második rész a posztmodernt járja körül, a harmadikban pedig a kortárs gyorsulás-elméleteket vizsgáljuk.

Horváth Márk: Már a 19. és a 20. század gondolkodóinak a műveit is áthatotta a gyorsulás diskurzusa. Ezért a kötetünkbe olyan szerzőket igyekeztünk válogatni, akiknek nemcsak egy-egy rövid szövegében tűnik fel a gyorsulás mint jelenség, hanem a gyorsulást általánosabb szinten is problematizálják, az végigvonul az életművükön.

 

A gyorsulás szemszögéből vizsgálták a társadalmat

A gyorsulás szemszögéből vizsgálták a társadalmat

 

A május 3-ai első előadásotokban a 19. századot veszitek górcső alá. Szóba kerül Marx, Simmel, a dadaisták és a futuristák. Ezek szerint szociológiai és művészeti szempontból egyaránt bemutatjátok a változásokat?

Lovász Ádám: Arra törekedtünk, hogy az előadás interdiszciplináris legyen, vagyis szerettünk volna több tudományterületet lefedni. Így jobban bemutatható a 19. század és a 20. század elejének korszelleme, kulturális reflexiója. A futuristák például eltüntették a művészeti ágak közötti határvonalakat, ezért is válnak a festményeik dinamikusabbá, mozgóképszerűvé.

Nemes Z. Márió: Továbbá az avantgárd más irányzataiban, a futuristák mellett a konstruktivistáknál is meghatározó szerepet kap a gépkultusz és a hozzá kapcsolódó gyorsulás metafora. Ezért sem állíthatjuk, hogy a mi előadásunk csakis napjaink gyorsulásával foglalkozik, hiszen a toposz már jóval korábban, a modernitás megszületésével együtt megjelent. A gyorsulás értelmezhető egyfajta forradalomként. Továbbá a forradalom fogalmában is benne van a gyorsulás-mozzanat. Beszélhetünk a nagy francia forradalomról, a 19. századot átívelő romantikus forradalmi mozgalmakról és a hozzájuk kapcsolódó esztétikai ideológiákról is. És ha már Marx neve előkerült, nagyon érdekes, hogy a Kommunista Kiáltványban van egy rész, melyben a filozófus megfogalmazza, hogy a mozgalomnak reagálnia kell a kapitalizmus gyorsulására is, miközben a régi rend, a feudális, rendi mozzanatok elpárolognak. Marx a Verdampfen szót használja, vagyis arra utal, hogy a korábbi mozzanatok gőzzé válnak, mely egyértelműen egy gőztechnikai metafora. Az első előadásunkban ezért lesz számunkra fontos a gőzmozdonyok, a vonatok megjelenése. A vonat a technológiai szimbóluma a 19. századi gyorsulás diskurzusnak.

 

A vonat mint gyorsulás szimbóluma

A vonat mint gyorsulás szimbóluma

 

A második, május 24-ei előadás témája a posztmodern. A téma kapcsán mely szerzők gondolatait mutatjátok be?

Lovász Ádám: A legfontosabb Paul Virilio francia filozófus, mivel ő alkotta meg a dromokrácia kifejezést, melyet a következőképpen lehet leírni: a sebesség uralma a társadalom felett.

Horváth Márk: A modernitás mögött álló tendencia, közös nevező a gyorsulás. A gyorsulás társadalmi változásokat indukál, melyek eredménye Virilio szerint a további gyorsulás. A technológiai innovációk a háborúval és a munkaerőpiaccal is szorosan összefüggnek. A technológia fejlődésével egyes munkák feleslegessé válnak, az ember feladatát és a helyét a gép veszi át.

Az 1995-ben megjelent Páncélba zárt szellem című animációs filmben is arról beszélnek az egyes szereplők, hogy kinek hány százalékban gép a teste.

Nemes Z. Márió: Manapság is csak százalékokról tudunk beszélni. A mobilod is a tested része. Ez a tény bizonyos százalékú kiborgizációt jelent. A telefonon ráadásul ott van az internet és a szociális média, a Facebook, mely a felhasználótól folyamatos visszacsatolást igényel. A Facebookhoz a létezésed hozzá van kötve. Folyamatosan reagálni kell, a reakcióidő pedig csökken, a kommunikáció felgyorsul. Mindez egy teljesen más észlelési helyzetet hoz létre. Újfajta érzéklettant, ismeretelméletet eredményez.

Horváth Márk: A folyamat már valójában az iparosodással elindult. Virilio a gyorsulást egy tömeges proletarizációként írja le, mivel egy közös nevezőre hozza az embereket. A gyári munkás is egy meghosszabbodása a munkagépnek. Ez a folyamat azonban nem felszabadítja, hanem leépíti az embert.

Nemes Z. Márió: A jelenkor másik problémája, hogy a szociális média az értelmezés lehetőségét is csökkenti. A posztokra lájkokban reagálunk, melyek bináris kódok. Sőt, a lájkolás még a kommentelést is visszafejleszti. Új jelenség a Facebook-cseten, hogy már a cseten leírt sorokat is tudod egyenként lájkolni.

 

Batou, a tested hány százalékban eredeti - Páncélba zárt szellem (1995)

Batou, a tested hány százalékban eredeti? – Páncélba zárt szellem (1995)

 

Ezek a fejlemények pesszimizmusra adnak okot?

Nemes Z. Márió: Én nem vagyok pesszimista. A kérdés az, hogy ki milyen következtetéseket von le. Lehetséges egy techno-pesszimista álláspont, és lehetünk derűlátóak is. Én kritikus vagyok, de elfogadom a változást. El kell fogadnunk, hogy a kultúrának új meg új figurációi jönnek létre. Én nem vagyok biztos abban, hogy a változások miatt maga a kultúra leegyszerűsödne, hiszen lehetséges, hogy olyan új terek nyílnak, melyek kompenzálják ezt a leegyszerűsödést. Az új terek új komplexitást hoznak magukkal. Például olyan új művészeti alkotások születnek, melyek rákapcsolódnak, reagálnak a legújabb jelenségekre. A poszt-internet art műfajában alkotó képzőművészek például olyan műveket hoznak létre, melyek az internet médiumára, a technológiai gyorsulásra, virtualitásra reflektálnak.

Lovász Ádám: Én úgy érzem, hogy a gyorsulásnak rendkívüli veszélyei vannak, de meg kell találnunk benne azokat az egérlyukakat, melyekben képesek vagyunk fennmaradni. Jacob Burckhardt svájci művészettörténész szerint a történelem kutatása olyan, mint a viharok kutatása. A történelemben a válságok felfoghatók negatívan, de a válságok egyben katalizálják, felgyorsítják a társadalmi változásokat is, melynek vannak pozitív és negatív hátulütői is.

Horváth Márk: A gyorsuláshoz én negatívan viszonyulok, de a gyorsulásban benne rejlik egy felszabadító erő is. A negativitást én élvezem. A gyorsulás keltette ellentmondásokat én nem akarom feloldani, erre nem vagyok képes. Ha egy kutató a jelenünk kaotikus világát akarja leírni, már nem szolgálhat olyan általános képletekkel, mint anno Kant vagy Leibniz.

A folyamatos technológiai megújulások következtében hogyan változik meg a valóság?

Horváth Márk: A jelenkori változás jól magyarázható a francia filozófus, Baudrillard szimulákrum fogalmával. A való világot lemásoló szimuláció visszahat a valóságra, sőt bizonytalanná teszi azt. Napjainkra a szimuláció alakítja a valóságot. Ráadásul Baudrillard szerint a folyamat már a reneszánsz korától elkezdődött.

Nemes Z. Márió: Én egy művészetszociológiai jelenséget említenék. Napjainkra a művészet online jelenléte abszolút meghatározó. A kortárs művész már nem úszhatja meg, hogy ne használja a Facebookot vagy más online felületeket a művei és önmaga népszerűsítésére. Vagyis a művészeknek a szerepüket már virtuálisan is fel kell építeniük. Már egy felolvasóest kapcsán sem az a lényeg, hogy mi történt az adott esten, hanem, hogy mit osztottak meg róla a Facebookon.

A felolvasóest egy képpé redukálódik.

Nemes Z. Márió: Pontosan. Egy felolvasóest, mely egy élő esemény lenne, mely azért van kitalálva, hogy a szöveg textualitásából kilépjünk, és egy élő, testies élményt éljünk át. A virtualizáció viszont ezt az élményt is bekebelezi. Már nem érdekes, hogy ki mit olvasott fel, hanem az az érdekes, hogy az eseményről milyen képek, lájkok, kommentek érkeznek.

De azért a Platán-Latarka Galériában tartott előadásotokra érdemes élőben is részt venni?

Nemes Z. Márió: Mindenképp. Már csak azért is, mert mi szeretnénk meghaladni a klasszikus előadásmódot. Az előadásunk egy performance lecture lesz, mely inkább fog hasonlítani egy színházi előadásra, mintsem egy száraz akadémiai tanórára.

P. Szabó Dénes

 

Előzetes regisztráció a tomasz.piars@instytutpolski.org címen.

A további előadások május 24-én és június 7-én lesznek. Bővebb információ: https://polinst.hu/node/11135

 

Borítókép: Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk, Lovas Ádám filozófusok


Címke: , , , , , , , , ,
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

OLOSZ ELLA TEXTILMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A kedvencemmé lett egy fénykép Olosz Elláról: az, amelyiken a művész egyik geometrikus rendbe zárt szőttese előtt áll, karba font kézzel egy finoman csíkozott blézerben. A törékeny alak mintha maga is a mögötte látható mű szerves része lenne. Azt hiszem, ez egy jellemző kép róla, ez a nagyszerű asszony testileg, lelkileg azonosult művészetével. Ez az autentikusság átsüt a szövedékeken, leragyog a szőnyegekről, a ránk hagyott életművéből személyisége pontosan kiolvasható… – PACSIKA LIA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

ÁLOM DOKTOR
Járgány motor nélkül. Stephen King legendás Kubrick-kritikája szerint ilyen adaptációt csiszolt 1977-es bestselleréből a híresen perfekcionista direktor. Rögtön ki is ütközik a különbség: az író csupán populáris paneleket tologat, míg a 2001 és a Mechanikus narancs adaptőre szerzői hangütéssel közelít a témához, vagyis darabokra szed, analizál, újra összerak, és valami egyedit teremt. Mike Flanagan misztikus horrorja – vagyis egyszerre a Ragyogás című regény és film folytatása – után még tágabbra nyílik a könyv és mozi közötti rés… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő