02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

„A mobilod is a tested része”
2017.05.02 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
A TECHNOLÓGIA URALMÁRÓL

A legújabb filozófiai trendeket és a technológia valóságátalakító hatását ismerheti meg az, aki ellátogat az Andrássy úti Platán-Latarka Galériában rendezett szabadegyetemre május 3-án este 6 órakor. A Lengyel Intézet galériájában Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk és Lovász Ádám filozófusok adnak elő a 19. században végbement társadalmi gyorsulásról, mely elindította azt a valóságátalakító folyamatot, mely napjainkra is kihat.  

 

Miért érdekel titeket a technológiai fejlődés és társadalmi gyorsulás mint jelenség?

Lovász Ádám: A gyorsulás azért foglalkoztat miket, mivel a mindennapokban folyamatosan tapasztalni a jelenlétét. Az emberi társadalmakban a gyorsulás mint kényszer jelenik meg. A technológiai fejlődésnek ugyanis van egy önálló tempója, ami arra kényszeríti az embereket, hogy azok „utána fussanak”, megpróbálják azt beérni. A technikai fejlődés egy önálló erővé válik.

Horváth Márk: A technika és a társadalmi gyorsulás meghatározza a mindennapjainkat. A közlekedési eszközöktől kezdve a telekommunikációs eszközökig. Például egy újságírónak interjú közben már nem papírra kell jegyzetelnie, hanem a mobiljával képes rögzíteni a beszélgetést. A szöveg azonnal visszahallgatható, felgyorsítható lesz. Mi, emberek azonban nem tudunk lépést tartani ezzel a tempóval. Amikor a munkánkban, a napi tevékenységeinkben megállunk, és kívülről próbáljuk szemlélni a gyorsulás jelenségét, akkor érezzük a gyorsulást kifejezetten horrorisztikusnak. A 21. században pedig már nem tudunk anélkül a társadalomról gondolkodni, hogy ne nézzünk szembe a társadalmi gyorsulás jelenségével.

Könyvetek is megjelent a témával kapcsolatban Felbomlás és dromokrácia címen. Hogyan elemzitek benne a gyorsulás folyamatát?

Lovász Ádám: A könyvben a technikai és a társadalmi gyorsulást a 19. század elejétől követjük nyomon a 21. századig. Három korszakot vizsgálunk: az elsőben a 19. és a korai 20. században megjelenő gyorsulási diskurzust mutatjuk be, a második rész a posztmodernt járja körül, a harmadikban pedig a kortárs gyorsulás-elméleteket vizsgáljuk.

Horváth Márk: Már a 19. és a 20. század gondolkodóinak a műveit is áthatotta a gyorsulás diskurzusa. Ezért a kötetünkbe olyan szerzőket igyekeztünk válogatni, akiknek nemcsak egy-egy rövid szövegében tűnik fel a gyorsulás mint jelenség, hanem a gyorsulást általánosabb szinten is problematizálják, az végigvonul az életművükön.

 

A gyorsulás szemszögéből vizsgálták a társadalmat

A gyorsulás szemszögéből vizsgálták a társadalmat

 

A május 3-ai első előadásotokban a 19. századot veszitek górcső alá. Szóba kerül Marx, Simmel, a dadaisták és a futuristák. Ezek szerint szociológiai és művészeti szempontból egyaránt bemutatjátok a változásokat?

Lovász Ádám: Arra törekedtünk, hogy az előadás interdiszciplináris legyen, vagyis szerettünk volna több tudományterületet lefedni. Így jobban bemutatható a 19. század és a 20. század elejének korszelleme, kulturális reflexiója. A futuristák például eltüntették a művészeti ágak közötti határvonalakat, ezért is válnak a festményeik dinamikusabbá, mozgóképszerűvé.

Nemes Z. Márió: Továbbá az avantgárd más irányzataiban, a futuristák mellett a konstruktivistáknál is meghatározó szerepet kap a gépkultusz és a hozzá kapcsolódó gyorsulás metafora. Ezért sem állíthatjuk, hogy a mi előadásunk csakis napjaink gyorsulásával foglalkozik, hiszen a toposz már jóval korábban, a modernitás megszületésével együtt megjelent. A gyorsulás értelmezhető egyfajta forradalomként. Továbbá a forradalom fogalmában is benne van a gyorsulás-mozzanat. Beszélhetünk a nagy francia forradalomról, a 19. századot átívelő romantikus forradalmi mozgalmakról és a hozzájuk kapcsolódó esztétikai ideológiákról is. És ha már Marx neve előkerült, nagyon érdekes, hogy a Kommunista Kiáltványban van egy rész, melyben a filozófus megfogalmazza, hogy a mozgalomnak reagálnia kell a kapitalizmus gyorsulására is, miközben a régi rend, a feudális, rendi mozzanatok elpárolognak. Marx a Verdampfen szót használja, vagyis arra utal, hogy a korábbi mozzanatok gőzzé válnak, mely egyértelműen egy gőztechnikai metafora. Az első előadásunkban ezért lesz számunkra fontos a gőzmozdonyok, a vonatok megjelenése. A vonat a technológiai szimbóluma a 19. századi gyorsulás diskurzusnak.

 

A vonat mint gyorsulás szimbóluma

A vonat mint gyorsulás szimbóluma

 

A második, május 24-ei előadás témája a posztmodern. A téma kapcsán mely szerzők gondolatait mutatjátok be?

Lovász Ádám: A legfontosabb Paul Virilio francia filozófus, mivel ő alkotta meg a dromokrácia kifejezést, melyet a következőképpen lehet leírni: a sebesség uralma a társadalom felett.

Horváth Márk: A modernitás mögött álló tendencia, közös nevező a gyorsulás. A gyorsulás társadalmi változásokat indukál, melyek eredménye Virilio szerint a további gyorsulás. A technológiai innovációk a háborúval és a munkaerőpiaccal is szorosan összefüggnek. A technológia fejlődésével egyes munkák feleslegessé válnak, az ember feladatát és a helyét a gép veszi át.

Az 1995-ben megjelent Páncélba zárt szellem című animációs filmben is arról beszélnek az egyes szereplők, hogy kinek hány százalékban gép a teste.

Nemes Z. Márió: Manapság is csak százalékokról tudunk beszélni. A mobilod is a tested része. Ez a tény bizonyos százalékú kiborgizációt jelent. A telefonon ráadásul ott van az internet és a szociális média, a Facebook, mely a felhasználótól folyamatos visszacsatolást igényel. A Facebookhoz a létezésed hozzá van kötve. Folyamatosan reagálni kell, a reakcióidő pedig csökken, a kommunikáció felgyorsul. Mindez egy teljesen más észlelési helyzetet hoz létre. Újfajta érzéklettant, ismeretelméletet eredményez.

Horváth Márk: A folyamat már valójában az iparosodással elindult. Virilio a gyorsulást egy tömeges proletarizációként írja le, mivel egy közös nevezőre hozza az embereket. A gyári munkás is egy meghosszabbodása a munkagépnek. Ez a folyamat azonban nem felszabadítja, hanem leépíti az embert.

Nemes Z. Márió: A jelenkor másik problémája, hogy a szociális média az értelmezés lehetőségét is csökkenti. A posztokra lájkokban reagálunk, melyek bináris kódok. Sőt, a lájkolás még a kommentelést is visszafejleszti. Új jelenség a Facebook-cseten, hogy már a cseten leírt sorokat is tudod egyenként lájkolni.

 

Batou, a tested hány százalékban eredeti - Páncélba zárt szellem (1995)

Batou, a tested hány százalékban eredeti? – Páncélba zárt szellem (1995)

 

Ezek a fejlemények pesszimizmusra adnak okot?

Nemes Z. Márió: Én nem vagyok pesszimista. A kérdés az, hogy ki milyen következtetéseket von le. Lehetséges egy techno-pesszimista álláspont, és lehetünk derűlátóak is. Én kritikus vagyok, de elfogadom a változást. El kell fogadnunk, hogy a kultúrának új meg új figurációi jönnek létre. Én nem vagyok biztos abban, hogy a változások miatt maga a kultúra leegyszerűsödne, hiszen lehetséges, hogy olyan új terek nyílnak, melyek kompenzálják ezt a leegyszerűsödést. Az új terek új komplexitást hoznak magukkal. Például olyan új művészeti alkotások születnek, melyek rákapcsolódnak, reagálnak a legújabb jelenségekre. A poszt-internet art műfajában alkotó képzőművészek például olyan műveket hoznak létre, melyek az internet médiumára, a technológiai gyorsulásra, virtualitásra reflektálnak.

Lovász Ádám: Én úgy érzem, hogy a gyorsulásnak rendkívüli veszélyei vannak, de meg kell találnunk benne azokat az egérlyukakat, melyekben képesek vagyunk fennmaradni. Jacob Burckhardt svájci művészettörténész szerint a történelem kutatása olyan, mint a viharok kutatása. A történelemben a válságok felfoghatók negatívan, de a válságok egyben katalizálják, felgyorsítják a társadalmi változásokat is, melynek vannak pozitív és negatív hátulütői is.

Horváth Márk: A gyorsuláshoz én negatívan viszonyulok, de a gyorsulásban benne rejlik egy felszabadító erő is. A negativitást én élvezem. A gyorsulás keltette ellentmondásokat én nem akarom feloldani, erre nem vagyok képes. Ha egy kutató a jelenünk kaotikus világát akarja leírni, már nem szolgálhat olyan általános képletekkel, mint anno Kant vagy Leibniz.

A folyamatos technológiai megújulások következtében hogyan változik meg a valóság?

Horváth Márk: A jelenkori változás jól magyarázható a francia filozófus, Baudrillard szimulákrum fogalmával. A való világot lemásoló szimuláció visszahat a valóságra, sőt bizonytalanná teszi azt. Napjainkra a szimuláció alakítja a valóságot. Ráadásul Baudrillard szerint a folyamat már a reneszánsz korától elkezdődött.

Nemes Z. Márió: Én egy művészetszociológiai jelenséget említenék. Napjainkra a művészet online jelenléte abszolút meghatározó. A kortárs művész már nem úszhatja meg, hogy ne használja a Facebookot vagy más online felületeket a művei és önmaga népszerűsítésére. Vagyis a művészeknek a szerepüket már virtuálisan is fel kell építeniük. Már egy felolvasóest kapcsán sem az a lényeg, hogy mi történt az adott esten, hanem, hogy mit osztottak meg róla a Facebookon.

A felolvasóest egy képpé redukálódik.

Nemes Z. Márió: Pontosan. Egy felolvasóest, mely egy élő esemény lenne, mely azért van kitalálva, hogy a szöveg textualitásából kilépjünk, és egy élő, testies élményt éljünk át. A virtualizáció viszont ezt az élményt is bekebelezi. Már nem érdekes, hogy ki mit olvasott fel, hanem az az érdekes, hogy az eseményről milyen képek, lájkok, kommentek érkeznek.

De azért a Platán-Latarka Galériában tartott előadásotokra érdemes élőben is részt venni?

Nemes Z. Márió: Mindenképp. Már csak azért is, mert mi szeretnénk meghaladni a klasszikus előadásmódot. Az előadásunk egy performance lecture lesz, mely inkább fog hasonlítani egy színházi előadásra, mintsem egy száraz akadémiai tanórára.

P. Szabó Dénes

 

Előzetes regisztráció a tomasz.piars@instytutpolski.org címen.

A további előadások május 24-én és június 7-én lesznek. Bővebb információ: https://polinst.hu/node/11135

 

Borítókép: Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk, Lovas Ádám filozófusok


Címke: , , , , , , , , ,
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő