11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Titkos bulik
2017.03.20 - Plüss Műhely

GÚFÓ ÉS A GOMBÁK
GÚFÓ A FÁK ÜNNEPÉN

Gúfó egy bagolyfióka, aki izgalmas kalandokba keveredik éjszakánként, amíg a szülei vadásznak. Először a gombák titkos bulijára sikerül bejutnia, majd a fák ünnepén is részt vesz. Gúfó mindkét kötetben (Gúfó és a gombák, Gúfó a fák ünnepén) egy közösség részévé válik, így a környezetén keresztül ismerheti meg magát a különböző szituációkban. Lanczkor Gábor szövegeihez Takács Mari készítette az illusztrációkat, amelyek kitágítják a lehetséges értelmezéseket, játékba hozzák az olvasó valóságát, és a képek ikonikus narrációja hozzátesz egy humoros narratívát a szövegekhez.

A kötetek középpontjában a világ felfedezése és megismerése áll, ahogy a bagolyfióka rádöbben az „én” mint „jó” és a külvilág mint „fenyegető” kettősségére. A világ megismerésének alapja az én és az idegen szétválasztása. Nem a világot értjük meg, hanem magunkat, azt értjük meg, hogyan hat ránk a világ. Minden megértéshez szükségünk van valamilyen idegen tapasztalatra. Ezt a tapasztalatot Gúfő először úgy szerzi a Gúfó és a gombák kötetben, hogy leesik a bükkfáról, ami az otthona, miközben a repülést próbálgatja. A földből pedig gombák bukkannak elő a szeme láttára, követni kezdi őket, mert egyértelműen valami titkos helyre igyekeznek, és a bagolyfióka nagyon kíváncsi arra, hogy mire készülnek. A gombák titkos földalatti bulijára tartva találkozik Gúfó az egér Bélával, aki – mint, kiderül – egy zenekar dobosa.

Gúfó találkozása az egérrel azért is érdekes, mert a szülei épp egérre vadásznak reggelire, viszont ennek a találkozásnak az eredményeként a „táplálékból” barát lesz. Vagyis az objektum szubjektummá válik, ami teljesen ellentétes működése a természetnek. Az egér hazudni próbál neki, ezért a bagolyfióka megfenyegeti és megzsarolja őt, már fiókaként ez az ösztönös reakciója. Ezzel az antropomorfizáció egy árnyaltabb működését is láthatjuk, mégpedig hogy kell a (tulajdon)név az akarat érvényesítéséhez és a hatalom gyakorlásához, mert így válunk megkülönböztethetővé, egyéni individuális lényekké, akik ellenőrizhetők, akiktől a parancs teljesítése számon kérhető. A beszéd mint cselekvés alapvető eleme Gúfó attitűdjének, és magának az attitűdnek a létezésében teljesedik ki az antropomorfizáció.

Az antropomorf világ kitágul a rajzok által, az olvasó valóságának referenciái legalább olyan nyomatékosak a rajzokon, mint a szövegben. (Például a hold képi megjelenítésére ráíródnak informatív, magyarázó szövegek különböző izzókról és villanykörtékről.) Az olvasó valósága a szövegben is megjelenik az ábrázolt tárgyiasságok rendjében (pl. gyufaszálnyi dobverők), és még inkább a jellemekben. Takács Mari rajzai montázs és akril festék együttes használatával készültek (előzménye a Piroska és a nagy mágus kötet volt), amelyek nem tárgyakat, hanem az érzékelés feltételeit mutatják meg. Hangsúlyosak az arányok, a méretek, például, hogy Gúfóhoz képest milyen kicsivé válik Béla, amikor rákiabál. Változnak ezek az arányok, Gúfó a könyv elején mindenkinél kisebb, a végére pedig vizuálisan is naggyá válik. Vagyis képileg is megjelenik az a változás, ami a világ megismerésével végbemegy benne.

Sajátos természetfelfogás és hierarchia jelenik meg a szövegekben, ennek egyik legszembeötlőbb eleme, hogy az állatok szolgálják ki a növényeket. Az első kötetben úgy, hogy egy zenekar (egy béka, egy denevér, egy egér és egy keresztespók) szórakoztatja a gombákat. A rajzokon a környezetet soha nem egészében, hanem mindig valamiként látjuk. A természet működésének, fenyegető vadságának és szépségének kavalkádjával és kifordításával sikerül a ténylegesen elérhető természetet megmutatni. A természet mint létrehozó és mint létrehozott egyszerre jelenik meg. Például a gombák mintaanyagokból, terítőkből, újságokból, a lombkorona bolygórendszerből, a talaj szövetmintából áll, az utánzott természet fogalommá lett tárggyá válik.

Az első kötet végén Gúfót annyira vonzza a hold, hogy kirepül a gombák földalatti bulijáról, „mintha megint a tojása héján tört volna keresztül”. Hangsúlyossá válik, hogy a repülés képességének elsajátítása egy „második megszületéssel” egyenlő, hiszen ennek a képességnek a hiányában a madarak elpusztulnak, ez pedig felidézi az olvasóban saját valóságát, a könyvön kívüli természet működését.

Az alvás mindkét kötetnek keretet ad, a második történet (Gúfó a fák ünnepén) szintén úgy indul, hogy Gúfónak aludnia kéne, és ez most sem sikerül. Gúfó a második kötetben el sem hagyja a bükkfát, vagyis az otthonát. Felmerül a kérdés, mennyire határoz meg minket az otthonunk? Mennyire vagyunk kiszolgáltatva neki? A fa válaszol Gúfó gondolataira, ugyanis a bagolyfióka amiatt aggódik, hogy a szülei hogyan találják meg, amikor visszatérnek a vadászatból, és ez a párbeszéd tovább erősíti az első kötetben is megjelent viszony- és hierarchiarendszert, vagyis hogy a növények az állatok felett állnak. Az otthon elhagyásának a kockázatát felváltja az otthonmaradás kockázata.

Gúfó arra ébred, hogy a bükkfa elindult, mégpedig a fák ünnepére, ahol ugyan a fákon kívül senki nem lehet jelen, de mivel nem tud vele mit csinálni a bükk, így arra kéri a bagolyfiókát, hogy húzódjon meg jó mélyen az odúban, és maradjon észrevétlen. A bagolyfióka ismét rádöbben a fenyegető külvilág és a biztonságos „én” kettősségére, míg a fák ünnepe szintén a növények dominanciájáról tanúskodik a szöveg valóságában. Az újjászületés motívuma ebben a kötetben a fáknál jelenik meg, amely már egy nagyobb konstrukciót sejtet az eddig ábrázolt hierarchia tekintetében is. A lombhullatás és kirügyezés aktusát, a természet körforgásának nagyságát, az ősz és tél toposzát Lanczkor Gábor verssorokkal nyomatékosítja. A líraiság az első kötetre is jellemző, ahol a hold toposza köré épül a történet, ami magában líraivá teszi a szöveget, ráadásul Gúfó „beszélgetése” a holddal, aki nem válaszol soha, egy aposztrofé, ami szintén költészetet teremt.

Gúfóval mindig akkor történnek a legizgalmasabb dolgok, amikor a szülei vadásznak. A történetek úgy indulnak, hogy Gúfónak aludnia kellene, de ez mindkét esetben meghiúsul, így az álommal szemben még hangsúlyosabbá válik a valóság. Hangsúlyos a narrációnak az az ellentmondása is, hogy bár a szövegek alapja az, hogy Gufó hogyan fedezi fel a világot, ő eközben már mindent ismer, bármivel vagy bárkivel is találkozzon (például Gúfó mindennek tudja a nevét), és ez a bagolyfióka naivitását is megkérdőjelezi. Ezzel szemben a narrátor néha úgy tesz, mintha nem lenne mindentudó, hogy fokozza a feszültséget, így a tudás és nem-tudás kettőssége összemosódik. Ez az összemosódás talán inkább zavaros mint termékeny, de képes felkínálni érvényes értelmezési lehetőségeket. Például, hogy a világ első ránézésre a maga tág értelemben vett „elemeivel” nem a világ maga. Gúfó tudja, mi a gomba, és eleve, hogy a gombát gombának hívják, tudja, hogy a hold a hold, de azt nem tudja, hogy a gombák földalatti bulit szerveznek az állatok részvételével. Tudja, hogy a lant a lant (sőt játszani is tud rajta), de azt nem tudja, hogy a fák is titkos összejöveteleket szerveznek. Vagyis ismeri a környezetét, tudja, hogy mi micsoda, de azt nem, hogy hogyan működik a valójában. És így a felületes észlelésnek, a nem problémává tett megértésnek, a naiv horizont-összeolvadásnak az elkerülését is tematizálják a kötetek.

Lanckor Gábor és Takács Mari közös világa egyszerre idegen és ismerős az olvasónak, a kettő feszültsége pedig lehetővé teszi, hogy a bagolyfióka kalandjain keresztül mi is megértsünk valamit magunkból és a mi valóságunkból. Így a kötetek nemcsak az ajánlott, négyéves korosztálynak lehetnek érdekesek, hanem bármilyen korosztályba tartozó olvasó örömét lelheti bennük.

Németh Gábor Dávid

 

gufo_es_a_gombak_borito_WEBLanczkor Gábor – Takács Mari: Gúfó és a gombák

Csimota, 2016

49 oldal, 1990 Ft

 

 

 

 

 

gufo_a_fak_unnepen_boritoLanczkor Gábor – Takács Mari: Gúfó a fák ünnepén

Csimota, 2016

49 oldal, 1990 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő