08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Federico Sollazzo: Technika és modernitás
2017.01.18 - tiszatáj

Akár tudatában vagyunk, akár nem, létezik egyfajta modernitás, mely töretlenül halad előre és szüntelen átalakulása révén képes beépülni valamennyiünk életébe. Elfogadásához, részleges vagy teljes elutasításához, esetleges új irányba tereléséhez első lépésként egy teljes képet kell kialakítanunk róla. Ha megvizsgáljuk, milyen helyet foglal el az ember a világban, olyan forgatókönyv tárul elénk, amelyet alapjaiban határoz meg a technika. Az ember már nem a saját történelmének főszereplőjeként jelenik meg, hanem egy másik történet mellékszereplőjeként. Ez a másik történet pedig a technika története.

Ha a fejlett technológia életünkre gyakorolt hatásait kívánjuk tanulmányozni, a technika témáját három irányból közelíthetjük meg: ontológiai, antropológiai valamint történelmi-társadalmi perspektívából. Hétköznapi szavakkal ez azt jelenti, hogy felvázoljuk, mi is valójában a technika lényege, milyen a technika és az ember kapcsolata és milyen módon befolyásolja életünket a fejlett technológia.

A technika lényegének megértéséhez mindenekelőtt azoktól a meglehetősen reduktív szemléletű, antropológiai vagy történelmi-társadalmi alapú vélelmektől kell elhatárolódnunk, amelyek a technikát csupán emberi tevékenységként vagy specifikus célok elérésének eszközeként határozzák meg. A technika ilyen perspektívából nézve nem több egyfajta tudományos mentalitásnál, mely mérhető, kiszámítható, manipulálható tárgyakká redukál embert és dolgokat egyaránt. Megközelíthetnénk másképpen is a technikát, ha a művészetekhez hasonlóan értelmeznénk. Ezen a ponton kell megjegyeznünk, hogy a technikai eszközöket gyakran tartják semleges tárgyaknak. Valójában azonban korántsem tekinthetők semlegesnek, mivel a racionalitásnak egy sajátos formáját hordozzák és adják át: az instrumentális racionalitást. Éppen ezért Martin Heidegger nyomdokain haladva azt kellene átgondolnunk, milyen kapcsolatot szeretnénk és milyet vagyunk képesek kialakítani ezzel az instrumentális racionalitással, milyen álláspontot szeretnénk képviselni vele szemben.

A modern filozófiai antropológia szerint az ember egy „technikával bíró állat”. Első megközelítésre ez annyit jelent, hogy képes átalakítani az őt körülvevő világot. Erre azonban az állatok is képesek, elég arra gondolnunk, hogyan alakítják környezetüket a gátakat építő hódok. Az ember környezetformáló tevékenysége abban tér el, hogy a környezet, amelyet létrehoz, mesterséges. Gyakorlati szinten ez annyit jelent, hogy egyaránt képes manipulálni szerves és szervetlen anyagokat. Elméleti szinten azt jelenti, hogy kizárólag az ember képes olyan folyamatokat elindítani az anyagban, amelyek korábban nem jöttek létre és az ember jelenléte nélkül nem következnének be;ellentétben azokkal a természetes folyamatokkal, amelyek bizonyos növények vagy állatok jelenléte nélkül is lezajlanának. Felmerül a kérdés, mit hozott létre az ember a fejlődésnek e nagyon egyedi jellemzője által. A válasz egyértelmű: értékek rendszerét, termelési és ismeretrendszereket, amelyeket a tudomány, a technológia és az ipar irányít, beleértve a napjainkban elterjedt online és virtuális vállalatokat is. Arnold Gehlen gondolataiból merítve arra a megállapításra juthatunk, hogy a technika által okozott diszkomfort érzés meghaladása érdekében nem a technika visszaszorítására vagy elutasítására kell törekednünk. A megoldás sokkal inkább abban rejlik, hogy más módon fejlesszük az azt antropológiai jellegzetességet, amit technikának nevezünk.

A technika társadalmi következményeinek elemzéséhez először is egy terminológiával kapcsolatos értelmezésre, pontosításra van szükség. A korábbi évszázadokra jellemző mechanikus technikák és a harmadik évezredre jellemző automatikus technológiák közti minőségi különbség érzékeltetése érdekében az előbbire a technika, az utóbbira a technológia kifejezést használhatjuk. Értelemszerűen számunkra a fejlett, automatikus technológiák társadalomra gyakorolt hatása bír jelentőséggel. Ennek kapcsán rendkívül hasznosak az ún. Kulturkrise témájában írt különféle elemzések, különösképpen azok, amelyek a tömegkultúrát, a kulturális és a szórakoztatóipart, valamint a nyilvános diskurzus spektakularizációját mutatják be. Ebben a tekintetben egyértelműen meghatározó a technológia szerepe, mivel a fent említett dinamikák a technológia révén valósulnak meg. Mindezen problémák felvetése nem arra ösztönöz, hogy elutasítsuk mindazt, amit technológia a társadalom fejlődéséhez nyújthat. Sokkal inkább azt világítja meg, hogy a technológia céljainak új irányt kellene szabnunk. Ebből az következik, hogy a technológia és társadalom kapcsolatának problémájával nem elméleti, hanem gyakorlati síkon kell szembenézni. A technológia felhasználásának olyan új útjait kell keresni, amelyek egyensúlyba hozhatják a tömegdimanikákat, például a tömegmédiát, azok minőségi színvonalának szükségességével. E cél megvalósítása érdekében egy olyan megoldást lehetne mérlegelni, amely egy szűkebb kör számára tenné elérhetővé a technológiára vonatkozó kritikai diskurzusokat. Feladata nem a társadalmi elemzés lenne, hanem annak tanulmányozása, hogyan lehetne szélesebb rétegeket bevonni e diskurzusokba anélkül, hogy azok hiteltelenné válnának – mindez már komplexebb társadalmi, politikai és kulturális elemzést feltételez, amelyben leginkább Herbert Marcuse elméleteire támaszkodhatunk.

Kovács Mária fordítása


Címke: , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő