02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Úton a teljesség meghódítása felé
2016.11.10 - tiszatáj

PÁL JÓZSEF: NÉZŐPONTOK

Emlékszem nagy átéléssel tartott Dante-előadásaira a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkari épületének auditorium maximumában. Elsőéves hallgatóként csodálkozva figyeltem, hogyan képes ízekre szedni a Divina Commediát, fejből sorolva az olasz és magyar idézeteket. Pál József széles körű tudásáról újra és újra meggyőződhetünk Nézőpontok című kötetének tanulmányait olvasva. Három témát dolgoz fel a szerző négy fejezetben. Elsősorban a közelmúlt és a jelen érdekli, s nemcsak irodalom-, hanem művelődéstörténeti, művelődéspolitikai kérdéseket is boncolgat. Az események mellett jobban érdekli az ember, azaz hogy milyen személyiség, milyen lelkület áll egy-egy nagy formátumú politikus, tudós életműve, tettei mögött. A kötet lapjain szinte személyes ismerősként üdvözölhetjük Babits Mihályt, Klebelsberg Kunót, Weöres Sándort s Szent-Györgyi Albertet. Pál József a magyar kompara­tisztikai kutatásokról is beszámol, és néhány tanulmányban olyan nemzetközi felméréseket mutat be, ame­lyek a mai ember olvasottságát, értékrendjét, egye­te­mes irodalmi kánonját vizsgálják. Nem maradhatott ki a szimbólumkutatás és a szimbólumelmélet témája sem, a művészeti ágak összehasonlítása kerül előtérbe.

A művelődéspolitikai törekvések sorsfordító időkben című fejezet nyitó tanulmánya Klebelsberg Kunó tevékenységét mutatja be. A szerző hangsúlyozza, hogy a Trianon utáni időben, amikor a herderi jóslat már-már beteljesedni látszott, kulcsfontosságú volt felismerni, hogy csak és kizárólag a kultúra megőrzése és erősítése biztosíthatja a megmaradást. A kultuszminiszter a kultúra fogalmába a tudományt is beleértette, s jól érzékelte, hogy a nagy összeomlás után a magyar nemzetnek csak a kultúrája maradt meg, s ezt a tudást, műveltséget át kell menteni egy újabb, jobb kornak. Mint politikus tudta, hogy mekkora felelőssége van e feladat megvalósításában, s ennek szellemében cselekedett, tudatosan és rendszerszerűen felépítve kultúrpolitikáját.

Sorsfordító időben élt és alkotott Szent-Györgyi Albert professzor is, aki többek között arra is rámutatott az egyetemi oktatással kapcsolatban, milyen szomorú jelenség is a „szellemi proletárság”, amikor csak egyvalamihez ért a hallgató. Holott a cél az volna, hogy a diplomát szerző fiatal nyelvtudás birtokában és a kultúra szeretetével, valamint átfogó műveltséggel hagyja el az egyetem épületét. A tudós gondolatai az élet egységéről s aggodalmai a háborús időkben sajnos napjainkban egyre időszerűbbek. Érdemes lenne újra elővenni az ifjúságnak ajánlott La paix, sa biologie et sa morale (A béke élet- és erkölcstana) című történet- és tudományfilozófiai művét, melyben a nevelés fontosságára figyelmeztet, s arra, hogy a háború a kultúra kudarca. Sokkal fontosabb az emberiséghez, mint valamely csoporthoz való tartozás: „Meg kell őket győzni, hogy minden nemzet becsületes, jóakaratú, békességszerető emberekből áll… legdrágább vagyonunk az emberi kultúra és civilizáció… ez a közös kincs minden nemzet békés munkájának eredménye” – írja. Pál József bemutatja Szent-Györgyi verseit is, s egyúttal újabb kutatási irányt jelöl ki: fel kellene térképezni a tudós szellemi viszonyát Babits Mihállyal, a Szegeden habilitált Szerb Antallal és másokkal.

A kötetben szó esik Babits latin–olasz klasszicizmusáról, a Weöres Sándor költészetében fellelhető vallásos inspirációkról, Weöres és a Biblia kapcsolatáról. Ez utóbbi a kötet egyik legizgalmasabb tanulmánya, záró gondolatmenete jelen korunkban rendkívül aktuális. Pál József szerint A teljesség felé című bölcseleti próza minden mondatában az ős-egy rekonstruálása, a bennünk lévő tudás felébresztése foglalkoztatta Weörest: „A megváltoztatandó rossz az egoizmus és a belső tudatlanság. A jövő jobbra fordulásának lehetősége az ember önismeretében rejlik. Nemcsak néhányaknak, hanem sokaknak fel kell ismerniük saját isteni lényegüket, küldöttségüket. Ennek iskolája a misztika története. Új korszak jön el, ha »A megismert és rendezett erők túlnőnek egyéni mohóságaikon, egymással összeférnek, külső világukat is harmonikussá alakítják.«” (81.)

A Komparatista műhely fejezetben Pál József egyik nagy elődje, Vajda György Mihály szellemi hagyatékáról ír, kiemelt figyelmet fordítva a nemzetközi tekintélyű irodalomtudós Monarchia-könyveire és utolsó, Az orléans-i szűz című munkájára. A Jeanne d’Arcról szóló Vajda-kötet „fegyelmezett és pontos irodalomtörténészi munka, amelyben az író szerényen a valóság tényei mögé rejtőzik, s személyesen csak ritkán, bár a könyv vége felé egyre gyakrabban, lép elő.” (137.) Pál professzor kiemel egy lezáratlan fejtegetést, amelyben Vajda György Mihály párhuzamosságot tételez fel Jézus, a Naphimnuszt író Szent Ferenc és Johanna között, az azonban, hogy miben áll a hasonlóság, már nem derül ki a könyvéből. Szerzőnk szerint elképzelhető, hogy mindhármuk esetében „a történeti alak cselekedetei és az örök forma megvalósulása együttes jelentésében kell keresnünk a közös mozzanatot. Johanna máglyája Krisztus keresztje: ég és föld, élet és halál találkozási helye, mint egykor a »Tündérfa« volt.” (139.)

Idekapcsolódik a kötet címlapján több nézőpontból ábrázolt, mintegy feldarabolt, részeire bontott Az idő allegóriája című Tiziano-festmény. Három emberi fej és három állat (kutya, oroszlán, farkas) feje látható a képen, az idő és a bölcsesség szimbólumai. A latin feliratot nehéz észrevenni, de ha sikerült, a jelentése sokatmondó: „A múltból kiindulva a jelent vigyázva cselekedni, hogy a jövő eredményeit ne zavarjuk” (Bognár Judit fordítása). Valamiképp ez jellemző Pál József irodalomtörténészi, irodalomtudósi pályájára is. S ha visszakanyarodunk oda, amit Vajda György Mihályról írt: „az író szerényen a valóság tényei mögé rejtőzik, s személyesen csak ritkán, bár a könyv vége felé egyre gyakrabban, lép elő” – megállapíthatjuk, hogy mindez igaz a Nézőpontok kötet szerzőjére is. A könyvről című írás ugyanis nagyon személyes, már-már vallomásszerű gondolatokat rejt: „Weöres verseit, különösebben nem törekedve erre, akaratlanul is kívülről tudtam, s annyira a részemmé vált ez a költészet, hogy végül szerelmet vallani és barátságról beszélni is legjobban az ő szavaival tudtam.” (182.) S még valamit megtudunk: a szerző egy lakatlan szigetre Dante és Weöres Sándor művei mellett Platónt és a Bibliát vinné magával, szem előtt tartva Weöres tanácsát: „Ha múló egyéniségeden áttörve, önmagad mélyén az örök lélekbe hatolsz: úgy hódítod meg a teljességet, mint hadvezér a várat.”

Gajdó Ágnes

(Megjelent a Tiszatáj 2016/3. számában)

 

palTanulmányok a 20. századi magyar irodalomról, tudományról és művelődéspolitikáról

JATEPress

Szeged, 2014

232 oldal, 3780 Ft

 


Címke: , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő