Kút

GIGOR ATTILA ÚJ FILMJE

Gigor Attila és A nyomozó című első filmje tisztelői lelkesen várták a rendező újabb munkáját – megszülethetnek az értékelések a Kútról… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

A Kút az újabb magyar film talán legerősebb vonulatába illeszkedik: a műfajok keverésén és átértelmezésén alapuló, bizonyos szerzőiséget hordozó alkotások sorába. A műfaji és a művészfilm határán mozgó munkák megjelenése és elszaporodása mögött több tényező állhat. Az egyik a szerzőiség válsága és a magyar közönség egyre határozottabb elfordulása attól, amit a nézők jó része nem minden ok nélkül érthetetlennek és öncélúnak nevez. A hasonló projektek megszületését nyilvánvaló módon ösztönözte jónéhány elképesztően sikeres külföldi film és alkotó – közülük Tarantino örökségét a Kút jól érzékelhetően magán hordozza. A harmadik összetevő a tiszta műfajiság hagyományainak kialakulatlansága a magyar mozitörténetben. A műfajok közül a vígjáték szolgáltatja a legkidolgozottabb eszközkészletet, ugyanis a vígjáték a 30-as évektől kezdve a napjainkig a legtermékenyebb forma, de a többit a magyar alkotók csak egyes korszakokban, akkor is korlátozottan művelték.

A műfaj-felújítások, átértelmezések és parafrázisok gazdag kínálata alakult ki az elmúlt néhány évben, a filmek közül ezúttal felsorolásszerűen idézzünk fel néhányat: Rinaldo, Parkoló (a western átültetése városi környezetbe) Zsötem (a road movie kelet-európai változata), Az ember, aki nappal aludt (a magányos hős mitológiájának továbbgondolása), Konyec, utolsó csekk a pohárban, illetve Miskolci Bonnie és Clyde (a Született gyilkosok erősen magyarosított átültetése). A műfaji logika több történelmi filmben is megjelenik, ezek egy része romantikus-kalandos történet (Szabadság, szerelem), erős továbbá a thriller elemeinek jelenléte (Szabadság különjárat, A berni követ, A vizsga). A legizgalmasabbak az archetipikus ábrázolási formák sokszoros kiforgatásán, illetve paródiáján alapuló filmek, amelyek ilyenformán tehát jól azonosíthatóan több elbeszéléstechnikát alkalmaznak egyszerre, és ezeket zavarbaejtő módon viszik tovább. A Kontroll, az Isteni műszak vagy a Nyomozó szolgálhat erre példaként – a szerzőiség talán az elsőben a legerősebb, az utóbbi két alkotás viszont merészen nyúl a horror, a thriller, a krimi, a fekete komédia hagyományaihoz. Vannak ugyanakkor egy-egy műfajhoz szorosabban kötődő, annak eszközeit közvetlenebbül használó alkotások is, ezeket érdemes ugyanakkor a fenti meggondolások alapján szemlélni. Ilyen az újabbak közül a Víkend, a Halálkeringő vagy a Hurok.

A Kút tehát nem előzmények nélkül bukkant elő, és ezeket az előzményeket egyszerre kereshetjük az egyetemes moziban (műfaji parafrázisok és paródiák), valamint a magyar hagyományban. A film mintha két részből lenne összerakva, ami egyszerre látszik igaznak a film időbeli előrehaladása szempontjából, de a kifejezéskészletet illetően is: az eleje afféle társadalmi alapozású szociokomédia erősen groteszk elemekkel, a második fele pedig egyszerre durvulásos gengszterleszámolás és lélektani játszma.

A rendkívül sokarcú film leghatásosabb szála a magyar valóság bemutatása: egészében véve azzal szembesülhet a néző, hogy a szereplők hogyan képesek amúgy is elrontott életüket még tovább rombolni. A film végére azoknak a szereplőknek, akiknek sikerült életben maradni, tulajdonképpen kétfajta, egyformán lehangoló sors jut – vagy a tartalékaik végére járnak, vagy pedig maradnak ugyanabban a helyzetben, ami még rosszabb az ő szempontjukból. A film ugyanakkor nagyon érdekesen közelíti és rengeti meg a mozgóképes valóságábrázolás egy évszázada begyakorolt módjait, hiszen egyrészt kitaláltnak tűnő történet elevenedik meg és válik valóra (Zoli meséje a viadalokon résztvevő kutyáról és gazdájáról), másrészt a film fikciója szerint megtörtént eset igazsága kérdőjeleződik meg Laci sorsának utóéletében. Nehéz megítélni, hogy Gigor Attila pályafutásában hogyan lépett tovább az első filmje után – A nyomozó ugyan zártabb és jobban megírt anyag, de a Kút minden bizonytalansága ellenére új erényeket mutat fel, amennyiben közelebb lépett a magyar hétköznapokhoz.

Szíjártó Imre

_{Kút – magyar film (2016)
Rendezte, forgatókönyvíró: Gigor Attila, operatőr: Herbai Márk, producer: Pusztai Ferenc, vágó: Kiss Wanda, látványtervező: Pater Sparrow.
Szereplők: Jankovics Péter (Laci), Kovács Zsolt (István), Trokán Nóra (Hajni), Kurta Niké (Marcsi), Udvaros Dorottya (anya).}