Két otthon, mégis egy család?

Az elbeszélő a Gotlandon élő nagyszüleihez utazik el édesapjával és annak új élettársával, Évával, a sziget pedig azért fontos, metaforikus helyszín, mert zártságával képes hangsúlyozni az édesanyától való időszakos elszakadást, de az Évával szembeni távolságtartást, érzelmi elszigeteltséget is.

Az alaphelyzet a következő: Alexandra, a vörös hajú, szeplős kislány legnagyobb bánata, hogy két otthona van Budapesten, mivel a szülei elváltak. A két otthon mellett két nyelv is van, ahogy a Harisnyás Pippire hasonlító énelbeszélő fogalmaz: „a mamával magyarul beszélek, ezért ez az anyanyelvem, a svéd pedig az apanyelvem”. Bár az édesanya már újraházasodott, és az édesapának is lett új barátnője (akit Alexandra nem igazán szeret – legalábbis az elején), a kislány számára nehézséget okoz az egykori válás. A könyv jól ábrázolja pszichológiailag, mi zajlik végbe egy kisgyerekben, aki, ha nem is tudatosan, de nem képes elfogadni az új élethelyzetet, aki legbelül még mindig azt szeretné, ha a szülei együtt lennének, és egy családot alkotnának, mint régen. Hitelesen írja le egy gyerek lelkivilágát, hiszen a legtöbben ilyesformán élik meg ezt a változást. Az olvasó Alexandrát tehát az elfogadás útján kísérheti végig, amikoris elmegy a papájával és Évával nyaralni abban a két hétben, amíg az apukájánál lakik. A könyvben az anyai tér nem is jelenítődik meg, hiszen középpontjában az Évával szembeni ellenséges viszony áll, illetve a kapcsolat alakulása. A kétlakiság, az „itt is, ott is élek” mindeközben erősen tematizálódik, maga az elbeszélő is kimondja, megterhelő a számára, hiszen egy gyereknek fontos az állandóság, a biztonságérzet. Ezt az állandóságot Alexandra az imádott Peti mackóval próbálja kicsit megteremteni magának.

A történet cselekménye szépen vezetett, és kibontakozása során lassan oldódnak fel a kapcsolati akadályok, a bizalom kiépülésében fontos mozzanat az úszólecke, az a tapasztalat, hogy hiába volt gonosz Évával, hiába sózta meg a süteményét, az nem áll bosszút rajta, megtartja a vízben. A lányos nap ugyancsak nagy lépést jelent és változást hoz a kapcsolatban, hiszen Alexandra elismeri, hogy jól érezte magát. A kislány nézőpontja ellenére azt is láthatjuk, hogy Éva számára sem könnyű ez a szituáció, de felnőttként próbálkozik a kislány kedvében járni és szorosabb kapcsolatot kialakítani kettőjük közt. Mindez olyan fordulat az elbeszélő életében, amely hozzásegíti, hogy elfogadja a változást, a jelenlegi helyzetet, és ebben a folyamatban az édesapja is segíti azzal, hogy megnyílik előtte a témával kapcsolatban, elismeri, hogy a válás és annak következményei valóban nehéz dolgok, még önmaga számára is, de ezek is az élet velejárói.

Bíró Anna vizuális interpretációi egy nagyon szerethető képi világot, erős hangulatot teremtenek, technikája a zsírkréta használatát idézi meg, ami a gyereknézőpontra, a szubjektív napló jellegre, a benyomásokra, a gyerekkéz ábrázolásmódjára erősít rá. A könyv tehát nemcsak írásban adja át a nyaralás élményét, hanem a rajzokon keresztül is, melyek persze nem mindenhol követik szorosan a szöveget: az eltérések nem zavaróak, sőt plusz élményt adnak, a jelentést rétegzik. Hangsúlyos az állatmegjelenítés, zseniális a kedvenc alvómackó vagy Olivér és Félix, a két nagy, lusta cirmos kandúr ábrázolása, ezek mellett emlékezetes kép az Éva által főzött gulyásleves és hozzávalóinak ábrázolása is. Meghatározó, alapszínekre hajazó színvilágában először a korallpiros dominál (mely egyes kutatások szerint a gyerekrajzokban a dühöt, haragot jelzi), majd idővel a kék és zöld színek is erőteljesebbekké válnak (ezeknek nyugtató hatásuk van). Így a könyvön végigvonuló érzelmek a rajzokon is visszatükröződnek.

A Nyaralás a szigeten témája tehát rendkívül fontos, a megfelelő tárgyalása, megközelítése kulcsfontosságú lehet egy hasonló helyzetben lévő gyerek lelki békéjének a kialakításában, hiszen már a kisgyerek is nagyon sok mindent felfog a körülötte történtekből, még ha nem is tudja ezt számunkra egyértelmű módon lekommunikálni. Emiatt a felnőttek felelősségteljes feladata, hogy a gyerek szintjén, mégis mindent próbáljanak vele megértetni, megbeszélni, még akkor is, ha ez a szülőnek kínos, fájdalmas vagy éppen lényegtelennek tűnő – a gyerek boldogsága múlhat rajta. Vajda Éva könyve hasznos olvasmány lehet egy, Alexandrával körülbelül egyidős gyerek számára (a Csimota Kiadó is hatéves kortól ajánlja), de azoknak a szülőknek is kiváló a mű, akik nem igazán tudják, hogyan is kezdeményezzenek e témában beszélgetést a gyerekeikkel. Problémacentrikus olvasmány, mégsem ad tényleges megoldást, hiszen minden helyzet, család, gyerek más és más. Így jó érzékkel nem is próbál egy szerinte megfelelő megoldást lenyomni az olvasó torkán, nem kényszerít rá egyetlen feldolgozási folyamatot, hanem csak kezdőlökést, lehetőséget biztosít a szülők számára a gyerekkel való kommunikációhoz és a megértéshez – akár hagyományos, akár mozaikcsaládi környezetről van szó.

Könyves Regina

Vajda Éva: Nyaralás a szigeten

illusztrálta: Bíró Anna

Csimota Kiadó

Budapest, 2022

32 oldal, 3490 Ft

(Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Könyvtártudomány mesterképzéses hallgatói 2022. őszén a Tudományos próza szemináriumuk keretében a Csimota Kiadó egy-egy frissen megjelent kiadványáról írtak recenziót.)