Grzegorz Kwiatkowski versei
háború van Cogito úrhoz pedig németek mennek oda
és megkérdezik hogy bújtat-e a pincében zsidókat
erre Cogito úr mert becsüli az igazat
és mert a hazugság soha nem volt az ő fegyvere
így felel:
az én pincében tizenöt zsidó tartózkodik
közülük hat gyermek ketten férfiak
és héten nők
[…]
Grzegorz Kwiatkowski 1984-ben született, jelenleg Gdańskban él. Lengyelországban eddig öt verseskötete jelent meg. Przeprawa (2008), Eine Kleine Todesmusik (2009), Osłabić (2010), Radości (2013) és Spalanie (2015) címmel, illetve egy kétnyelvű (angol-lengyel) kötet, a Powinni się nie urodzić/Should not have been born (2011), amelyet Angliában adtak ki és az első három kötetét foglalja magába. A Trupa Trupa alternative/noise rock zenekar énekese. 2011-ben a Splendor Gedanensis, 2012-ben a Gazeta Wyborcza díját és a lengyel Kulturális Minisztérium ösztöndíját is elnyerte. Az utóbbi két kötetét leginkább a hiperrealizmus jellemzi, rövid és tömör versei többnyire a halálhoz köthetők. Verseit gyakran hasonlítják Edgar Lee Masters A Spoon River-i holtak c. kötetéhez. Az alábbi versei az Eine Kleine Todesmusik (2009) című kötetéből valók. |
másodfény
nyilvánvaló
hogy kövekről fákról házak formájáról
vagy az édesanyánk arcáról kellene írni
amikor a versekben Miłoszról
Pollockról Rimbaudról és Kafkáról olvastok
tudnotok kell hogy a szerző irodalmi szoláriumban járt
a szoláriumon így szólnak a feliratok:
„másodfényt mindenkinek”
„különösen hasznos művészeknek avagy a mellőzötteknek”
a napot a nyomtató tintája takarta el
tájleírások váltották fel a sétákat
a szerelem olcsó románcokká lett
nyilvánvaló
Cogito úr és a Szentírás szava
háború van Cogito úrhoz pedig németek mennek oda
és megkérdezik hogy bújtat-e a pincében zsidókat
erre Cogito úr mert becsüli az igazat
és mert a hazugság soha nem volt az ő fegyvere
így felel:
az én pincében tizenöt zsidó tartózkodik
közülük hat gyermek ketten férfiak
és héten nők
a falról leesik a vakolat
a folyosón kiég a villanykörte
és egy fekete macska
kedvesen miákol és
a nadrágszárához bújik
Cogito úr lemegy a pincébe
egy új villanykörtéért
majd becsavarja
és feloltja a villanyt
és áll az ablakban
és látja ahogy a németek
elhurcolják a zsidó családot
majd kinyitja a Szentírást
és aláhúzza ceruzával:
legyen a ti
beszédetekben
az igen igen
a nem nem
alkotó
amikor a folyónál sétált meglátott egy fuldokló nőt
akinek fehér köntösére mindenhol hínár fonódott
azonnal hazafutott vászonért festékért és ecsetért
és visszatért a folyóhoz ahol estig csak fürkészte a vizet
az emberek a városból nagyon furcsállották
de ő látta ahogy a nő öt centiméterrel a víz fölé emelkedett
a kép a Szent György templomban lett kiállítva egy Tinben nevű helyen ahol a mai napig meg lehet csodálni:
Szűz Mária Boldogasszony Mennybemenetele
1680-ban keletkezett
alkotója: ismeretlen
ellenállás
és ha valaki bemászna az ablakon
a legjobb valami részeg bige volna
feltennék neki néhány régi lemezt
és felolvasnám neki a régi verseimet
végül reggelig szeretkeznénk
és összehugyozná az ágyam
miért nem olvastok német költőket?
ez a rendszer felemészt titeket esküszöm
ez az izzó szörnyeteg felemészt titeket
szervezzünk ellenállást méltósággal:
a dohányzás újra divatba jön majd
a temetőben való sétálás újra divatba jön majd
(Megjelent a Tiszatáj 2016/12. számában)