Ráday Zsófia 2014-ben fejezte be általános iskolai tanulmányait. 2023-ban szerzett diplomát
irodalom- és kultúratudomány mesterszakon, most az ELTE PPK pszichológia alapszakos
hallgatója. Verseket ír és néha kritikákat ballagási műsorokról.
egy sötét ködös éjszakán összebeszéltünk mi a vármeggyesacsádi horváth kelemen gyakorló általános iskola tanulói felsősök és alsósok ások és bések aranykoronások budirepedések fiúk és lányok hetekig tervezgettük aztán szupertitokban hogy az évzáró napjára végre megszereljük marikanénit visszalopjuk a nyugdíjtól kedvenc tanárunkat hosszú szünetekben napköziben és tanszobán dolgoztunk rajta a technikaszertárban aminek a kulcsát a legbátrabb hetesek soha nem adták le a portán az elsősök tervrajzot készítettek a másodikosok matricákat cserélgettek a harmadikosok kiszámolták marikanénit a negyedikesek unatkoztak az ötödikeseknek mélyült a hangjuk a hatodikosok az informatikateremben feltörték a kódot a hetedikesek őrködtek a nyolcadikosok mindenkit jól megvertek és mind hordtuk hozzá az alkatrészeket tornazsákban bordásfalból faragtunk neki új lábakat hogy jobban tudjon lépcsőzni császkálni mászni a fára utánunk kereket is szereltünk rá a menzás kocsiról feltuningoltuk az autóskártya szerint rajzoltunk hozzá saját lapot legtöbb köbcentit lóerőt kilométerperórát kapott legyőzni a bugatti vejront vonalzóból lett a karja hogy kiegyenesedjenek remegős mozdulatai ujjai széttárt körzőink hogy átérje velük az egész osztályt ha rossz hátába ugrókötelet huzaloztunk hajoljon tekeredjen pörögjön amerre rántja a sérv szűk gyomra helyére teli uzsonnás dobozt pakoltunk táblaszivaccsal pótoltuk öreg hézagos húsát az egyik tesiórán meg elkaptuk a legnagyobb a medicinlabdát és megnyúztuk bőrének kiszíneztük zsírkrétával sápadt részeit felhőfehér haját halványuló körvonalait temperával húztuk vastagabbra csillámtetkóval ragasztottuk le sebeit gyógyítottuk ahol értük ebédnél kiszedtük a betűtésztát a paradicsomlevesből és szavakat gyűjtöttünk marikanéni szájába az érthetetlen régiek helyett olyanokat mint a mieink addig repetáztunk míg el nem készült a nyelv megvettük végül az utolsó kakaós csigát a büféből minden zsebpénzünkön körberágott közepét raktuk be szívének hogy forogjon nyálkázzon hajtsa tovább készen is lett marikanéni az év utolsó napjára lemostuk és kifényeztük ünneplőbe öltöztettük bajszocskáját fésülgettük a színpadra felültettük hogy lássák hogy működik hogy újra jó hogy újra szép nyugdíjba még ne vigyék de jött jaj a szülői munkaközösség visítva hogy nem erre való a ballagás és tanévzáró ünnepély és jött jaj az igazgatóhelyettes asszony dühöngve hogy hogy elbántunk a házirend legszebb pontjaival és jött jaj endre bácsi is bömbölve sípolva hogy mit tettünk a focipályáján és hogy majd ő ha eddig senki megtanítja nekünk a mórest csak marikanéni kattogott ránk elnézően a csokorszagban az üres termek még szeptemberben is visszhangozták
