Az ellenerőket jó előre kipipálni kész
Radikális bizakodó
Személyesen a szabadság szelleme ihlette
Nála a jövő kiformálódása
Nem szándékolt alkotottsági mozzanat
Hanem logikai sajátosság
Mert az bekövetkező, történő Zeitgeist
Maga az esztétikum sajátossága
Ugyanúgy, mint a párizsi és londoni csavargók
Pompázatos nyelve
Ami a múlhatatlanság látszatát énekli
A nagy ideák előtti paraván áttetsző mintázata.
A rom-világ ekhpraszisza, akár egy oromzat.
Mitikus genealógiák kusza szövevénye.
Sztoikus kontextus. A kontingencia, mint gravírozás.
Dupla apokalipszis, akinek van füle, hallja.
Mit mond a szellem a gyülekezetnek.
Mindent átsző az álom, az idő kapillárisainak
Fluid textúrája. A Légszomj, az Állatfarm.
A fikusz és az Antikrisztus.
Hódolat Katalóniának, mondja a kerub.
Aki a könyv alakú ajtó előtt tölti dióhéjba a bort.
Az Urim és a tummim prófétája.
Egyszerre Damaszkusz, Róma és Jeruzsálem állampolgára.
Így annektálja a nyelv a fantáziát.
S az inkonzisztencia fölzabálja a paradoxont.
A cethal Jónást, az örökkévalóság az órást.
Istennek az ember szempontja a szemmel láthatóság
Sérülékeny, látszólagos világa.
Az Örökkévalónak utálatos, ami nekünk magasztos.
Ezért szükséglet a saját időre való rábukkanás.
Személyes viszonyba kerülni a megfoghatatlannal?
Ez volna a szerteágazó felfeslés, a hajnalhasadás.
A rés attribútuma.
