| | Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>> |
| | Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>> |
| | Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>> |
| | Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>> |
| | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>> |
| | A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>> |
| | Indul az e-Trafó online programsorozat >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>> |
| | Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>> |
NAPI TANDORI |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
| | Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>> |
| | A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>> |
| | Swimathon Pécs 2020 >>> |
![]() |
Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei „Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában) Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya >>> |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
A Tiszatáj áprilisi számában olvasható a szegedi kultúr- és irodalomtörténet egyik legjobb ismerőjének, legfontosabb közvetítőjének, a 70 éves Lengyel Andrásnak múltidéző tanulmánya. Az írás egy fontos évfordulóra reflektál, mikor a város hajdani rabbijának, Löw Immánuelnek atyja, Löw Lipót emlékére 1935-ben elmondott beszédét komplex történeti dokumentumként, a hazai zsidóság 19. századi emancipációját követő „elkomorulás” krónikájaként olvassa és olvastatja.
Lengyel András tanulmánya most ingyenesen olvasható a Tiszatáj áprilisi számában az issuu.com-on.
Tovább olvasom >>>LENGYEL ANDRÁS: IRODALOM ÉS MODERNIZÁCIÓ – KOLLÍZIÓS SZERKEZETBEN
Lengyel András legújabb, Irodalom és modernizáció – kollíziós szerkezetben címmel megjelentetett terjedelmes tanulmánykötete zavarba ejtő olvasmány. Meghökkentő és – nem túlzás kimondani – lenyűgöző az az enciklopédikus tudás, amely a több mint négy és fél évtizede bölcsész-kutatóként tevékenykedő szerző sajátja… – MÓROCZ GÁBOR KRITIKÁJA
SIPOS LAJOS KÖNYVÉRŐL
Sipos Lajos új könyve úgynevezett vegyes tematikájú kötet: tanulmányok, esszék, kritikák gyűjteménye. A szerző, aki elsősorban Babits-kutató, s úgy tudom, most is egy nagy, összegző Babits-monográfiára készül, mint minden irodalomtörténész, pályája során – hol személyes érdeklődésből, hol szerkesztői felkérésre, hol egy-egy kutatástörténeti véletlen lehetőségeivel élve – természetesen sok minden egyébről is írt, s a felhalmozódó „anyag” megmentése egy idő után már „kiköveteli” a kötetbe gyűjtést… – LENGYEL ANDRÁS KRITIKÁJA
BARI KÁROLY: CSÖND
Bari Károly a ritkán megszólaló költők közé tartozik. Annak idején (1970), nagyon fiatalon, szinte gyerekként robbant be a magyar költészetbe Holtak arca fölé című kötetével, amely azonnal magához rántotta az ország figyelmét. S az első kötetet hamar (1973) követte a második, miközben első kötete már 1971-ben második kiadást is megért. Az üstökösszerű indulás azonban „váratlanul”, vagy talán nem is annyira váratlanul, mint amennyire törvényszerűen akadályfutássá változott… – LENGYEL ANDRÁS KRITIKÁJA
LENGYEL ANDRÁS: AZ ESTHAJNALI CSILLAG
Lengyel András tanulmánykötete műfajelméleti szempontból rendhagyó vállalkozás. Nem egységes monográfia; „csak” különálló tanulmányok füzére – ám ez a különállás viszonylagos, hiszen a kötetben szereplő összes írás Cholnoky Viktorról, a századelő magyar irodalmának egyik legrejtélyesebb alakjáról szól… – MÓROCZ GÁBOR KRITIKÁJA
Az első naplóbejegyzés dátuma 1897. április 7. – a naplóíró akkor épp tíz éves volt. Ez a tény jóval több, mint szimpla életrajzi mozzanat, ez a naplót – bármennyire tehetséges, sőt koraérett is lejegyzője – egy gyerek, majd kamasz megnyilatkozásaivá teszi. Ami, más oldalról nézve a szöveget, azt jelenti, a szocializáció folyamatát érhetjük benne tetten. Itt tehát voltaképpen az antiszemitizmus is a szocializáció része, aspektusa. S igazában éppen ezért érdekes fejlemény, hiszen rekonstruálása során arra derül fény: hogyan válik egy kamasz antiszemitává? […]
Tovább olvasom >>>LENGYEL ANDRÁS: A MINDENNAPOK SZEMÜVEGKÉSZÍTŐI
Lengyel András, aki tanulmánykötetekben értelmezte a magyar irodalom meghatározóan fontos szerzőit, műveit és a törekvéseket a klasszikus és a késő modernitás egymást átfedő idejéből és a késő modernitás korszakából, talán legelsőként ismerte fel, hogy az irodalmi folyamatról szóló autentikusabb narratívában elengedhetetlen a médiatudományi megközelítés. Több okból is […]
Az életből mi kevés megmaradt még,
Hetek, napok, legyen neked ajándék.
Legyen tiéd a görcs, a vágy, legyen mind
A könny, mit hervadt arcomra szemem hint.
Már alig élek. Nálad mit keresnék,
Bús öledben bolyongó, puszta emlék?
Megőrzöm ízét lázas ajkaidnak,
Legyen velem, ha nagy utamra hívnak.
[…]
EGY MEG NEM TARTOTT ELŐADÁS VÁZLATA
Móra Ferenc mai évfordulós ünneplése élesen veti föl a kérdést, kit ünneplünk? Egy mindig aktuális nagy írót vagy, esetleg, egy kiüresedett, súlyát vesztett időleges hagyomány ikonját, akit csak a vak megszokás tart meg a nyilvánosság előterében? E kérdésföltevés ünneprontásként hathat, de egyáltalán nem az, s még csak nem is a figyelemfölhívás retorikai eszköze. Valódi problémák rejlenek mögötte […]
EGY KÜLÖNÖS KAPCSOLAT: JÓZSEF ATTILA ÉS TITTEL MARGIT
Hogyan lesz – egyáltalán: hogyan lehet – költővé egy ferencvárosi utcagyerek? A költővé válás első feltétele – az írástechnika ismeretén túl – alighanem az irodalom, mint minta ismerete, az irodalmi hagyományhoz való szándékolt kapcsolódás. De ez a kapcsolódás korántsem evidens aktus, nem magától értetődő, hogy létrejön. A gyerek József Attila esetében is legalább három fázis vezet el ide […]