Debreczeny György kollázsversei
és most becsukom a kalitka ajtaját
mondom
méltóképpen szökkenek le
szerényen a győzelmi dobogóról
az este belecsúszik az éjszakába
kijön a fürdőszobából leül írni ezt
dől minden szakad és törik
a versszerkezetbe szervesen illeszkedik
de nincs kedve ilyenekkel bíbelődni
azt mondja üljek csak oda a helyére
jól van mondom persze jól van jól van
és odaülök
a versszerkezetbe szervesen beleülök
a versszerkezetbe szervesen
KOLLÁZS TANDORI DEZSŐ MEGHALNI KÉSŐ, ÉLNI TÚL KORÁN C. KÖTETÉBŐL
és most becsukom a kalitka ajtaját
mondom
méltóképpen szökkenek le
szerényen a győzelmi dobogóról
az este belecsúszik az éjszakába
kijön a fürdőszobából leül írni ezt
dől minden szakad és törik
a versszerkezetbe szervesen illeszkedik
de nincs kedve ilyenekkel bíbelődni
azt mondja üljek csak oda a helyére
jól van mondom persze jól van jól van
és odaülök
a versszerkezetbe szervesen beleülök
csak szomorú voltam
KOLLÁZS TANDORI DEZSŐ A MEGNYERHETŐ VESZTESÉG C. KÖTETÉBŐL
abbahagytam egy dolgot
miért igyekszem? semmiért! miért mégis?
sok időt bevirító tulipánért?
gondolkozhattam a költészeten
hogy majd nélküle mi lesz
egyszerűen csak szomorú voltam
csütörtökön amikor a kötetet leadtam
rendben volt mégis minden
útvonalaimat legyalogoltam
cinkéket néztem és szónokoltam nekik
öt taxiállomásnál vártam kocsira hiába
felhívom majd este Ország Mihályt
megmondom neki hogy Samu kalitkáján
van egy kis spenótcsomó
cserélni kell a kalitka régi rúdjait
aki valami szellemi dolgot művel
azt blonde-nak akarom mondani bolondnak
vagy épp bűnözőnek mondják az átlagosok
írta Thomas Bernhard
írta Tandori
írtam én
ki tudja hogy miért repül fel a madár
és egy vak veréb nálunk volt éppen
éppen itt vagyunk vendégségben a földön
milyen üres lesz utánunk a rakpart
ha egyszer abbahagyjuk az életet
csodatevés
KOLLÁZS TANDORI DEZSŐ FŐMŰ C. KÖTETÉBŐL
egy vakítóan fehér galléros alak
azt mondta bármi csak duma
de csodatevés mégis az utolsó zokni is
és képregény-buborék száll
induljunk ki abból hogy mindig minden
végül kezdőpontjához jutna vissza
(Bumeráng utca)
a zoknik énekeljenek a szövegekre
a szövegek pedig húzzanak zoknit
ez most egy regény amit fordítok
egy vakítóan fehér galléros regény
és nem pávián de nem ám
lehúzom kesztyűmet és elveszítem
én az idealista materialista aki volnék
és a tudatlansággal is csak a tudás
gyarapszik majd hanyatt dőlve
a valóságos Ligetben
a fehér galléros alak dumája elvakított
azt mondta bármi csak csodatevés
de az utolsó zokni csak duma
és egy zsoké a Szegény Lélek
nevezetű lovat győzelemre vitte
de a ló nem dumált
és nem is volt rajta zokni
