Szálinger Balázs: Dunavirágzás

Négy-öt percig pokol dühöng a teraszon,

Tényleg pokol, tényleg dühöng: virágzik a Duna,

Idevirágzik a sziget közepére.

Az ujjbegyemen gyönyörű kis kérész,

Tápcsatornája sincs, sosem eszik, olyan

Nyugodtan alszik el, mintha mindig ezt csinálná.

Megkérdezhetem, hogy mit rögzítettél

Abból az emberből,

Akinek a tenyerében meghaltál?

Hova viszed az adatot, kinek,

És ki fogja látni még rajtunk kívül,

Haragszol-e, hogy csak nézett, és nem segített?

Tenyeremben gyönyörű kis kérész,

Övé minden áhítatom, amit megérdemelt –

Teraszunkon kibaszott bogarak,

És öt perc múlva csend.

(Megjelent a Tiszatáj 2018. novemberi számában)