07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Minden Egész eltörött, vagy mégsem?
2013.11.08 - tiszatáj

AZ ADY-TRILÓGIA MÁSODIK RÉSZE A FÉSZEK KLUBBAN

„Hatása? Közvetlenül vagy közvetve szinte valamennyiünkben tovább él. De vajon az egyetlen kis didergő molekulára redukált ember után mit kezdjünk Ady királyi pózaival?”
(Pilinszky János: Vallomás Adyról, 1969.)

A Petőfi Irodalmi Múzeumban már bemutatott Az Óperenciás tengeren – a táltos költő címet viselő első Ady-est után a trilógia második részét, a Csodálatos képes retteneteket láthatta a közönség a Fészek Klubban a Medve Társulat előadásában. Az este folyamán Ady Endre 36 verse hangzott el október 31-én Csuja Imre Jászai Mari-díjas színművész, Legerszki Krisztina színésznő és Baranyi Zoltán hegedűművész tolmácsolásában.

Hogyan varázsolható színház Ady verseiből? Épp most, amikor korunk Ádámja és Évája digitális világban fuldokol. Ájpeden olvasunk híreket, webkamerával, csettel élünk, okos telefon ragad a kezünkhöz, még akkor is, ha épp nem pötyögünk rajta, csupán zavarunkat rejtjük mögé. Empéhárom fülhallgatója tapad a fülünkhöz, a zenétől már önmagunkat és egymást sem halljuk meg. Rövidesen szkájpon gyónhatunk, s perlekedhetünk a Feljebbvalóval, ha úgy érezzük igazságtalanul oszt nekünk lapot.

Halmy György rendező nem volt rest, hogy a digitális térben tévelygő, elmagányosodás felé sodródó ma emberét megszólítsa. A Csodálatos képes rettenetek a nyugatos költő sorainak segítségével párbeszéd formájában elhangzó verseket és zsoltárokat kínál a közönségnek hegedűszó kíséretében. Izgalmas, meghitt, kortárs produkcióval kel életre az Istenes Ady.

A cigányprímás, a múzsa és a költő közötti dialógus során a mindenkori férfi és nő közötti harc, a belső feszültséggel való szembenézés áll a középpontban. Hárman alkotnak egyetlen lelket, és hol sötétben, hol halovány lámpafénynél vallanak szerelemről, Istenről, felnőtt és gyermeki lélekben lappangó hitről. Minden Egész eltörött, / Minden láng csak részekben lobban, / Minden szerelem darabokban, / Minden Egész eltörött.

Perlekednek, vívódnak egymással, önmagukkal, illetve a van-vagy-nincs Úrral. Helyüket csupán néhány szék és egy asztal jelöli ki. A megzenésített versek és felcsendülő archaikus vallásos énekek a költő istenes verseinek mélységeibe segítenek bepillantani.

A huszadik századi poéta versei női tolmácsolás által is hitelesen kelthetők életre, többek között ebben rejlik az előadás újszerűsége. Ady énjét két színész, a Férfi illetve a Nő eleveníti meg. Különböző Ady-személyiségek egymásnak felelő, egymást kiegészítő megnyilvánulásoknak adnak hangot, akár az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus Jin és Jang, a szét nem választható egység, akik csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetők, mi több, vitatkoznak, csüggednek, figyelnek, bölcselkednek és harcolnak egymással a jelenetek során.

Emberben rejtőző férfi és női vonatkozások, jellemvonások, belső monológok szegeződnek egymásnak. A prímás a versek mondanivalójának és stílusának megfelelően képez hidat vagy éppen feszültséget muzsikájával a két szereplő között.

Az érzelmek periodikusan váltakoznak: könnyekkel átitatott bizonytalanság, kiáltásban kitörő dac, felnőtt bőrbe bújt gyermeki őszinteség fagyasztja meg a levegőt. Az elgyötört „lírai én duó” (nő, férfi) – a kettéosztott Egész – végül szelíd ölelkezésben talál egymásnál vigaszra.

A pátoszos, biblikus képek összefonódnak a panaszos, könyörgő, bűnbánó és belenyugvó, hangokkal. Zaklatottság, halálfélelem, szerelmek, imák, gyónások túlélték Adyt, éppen ezért szembesíti kemény kérdésekkel a mai kor emberét az előadás: szerelem, boldogság, halál és nihil elbeszélésén haladva vezeti a két művész a nézőt a transzcendens megéléséig. Életünk önmarcangoló kérdései néhány méterre tőlünk, a pódiumon hangzanak el. A jelenetek meghagyják az individuum gondolati szabadságát, önálló állásfoglalásra, interpretációra sarkallnak, és akárcsak az élet, számvetésre késztetnek. A szívfacsaró produkció közel hetven perces szembenézés. Szembenézés olyan kérdésekkel, mint: kell-e hit, van-e Isten, ha van, miért nem tudunk hozzá gyermeki őszinteséggel fohászkodni. Ha csüggedünk, vajon ki nyújt kezet, hogy legyen erőnk felkelni.

Habár a bibliai szókincs, a szimbólumok egy ősi gondolkodásmód felé nyúlnak vissza időben, mégis új, korhű megvilágításba kerül a versmondanivaló. Az önmarcangoló, hitét kereső ember, Isten létét, lét értelmét kétségbeesetten fürkésző, kapcsolatok romjain ülő szerelmes-istenes Ady most, a 21. században meglehetősen emberközeli. „Halottan visszajöttem hozzád / Én, az életben kárhozott. / Csak tudnék egy gyermeki imát.”

Nyoma sincs színházias hatásvadászatnak, manírnak, modorosságnak. A színészek testbeszédük és tekintetük által újra szervezik a hegedűszóra felfűzött verseket. A falakat időnként bizony megperzseli a kételyekkel terhes istenkeresés, a dacos tagadás, a hol ironikus, hol patetikus hangnem, a hit melletti pro és kontra.

Csuja Imrét szeretik az ízi, a rájder, az üvegtigris, no meg a sörimádó Csoki köntösébe burkolni, ám a Csodálatos képes rettenetekben nyújtott alakítása láttán bizony el kell ismerni, hogy skatulyába gyömöszölésre nem méltó, az egyik legsokoldalúbb, magyar színművésszel állunk szemben. A versszínház estjén a néző kettős metamorfózissal szembesül: Csuja Imre egyazon időben bújik a szimbolizmust képviselő költő bőrébe, és vedli le a motoron száguldozó, komikus karakter bőrdzsekijét. Kicsit sem ízi. Férfias, szenvedélyes, Adyhoz érett.

legerszki1A Katona József Színházból, a Piccolóból, a Merlin Nemzetközi Színházból és a Thália Stúdióból ismert Legerszki Krisztina színművésznő sikeresen oszlatja el a sorozatszínészekkel kapcsolatos előítéleteket. Alakítását elnézve senkinek sem jut eszébe a kereskedelmi csatornán futó sorozatban alakított karakterként tekinteni rá. Előadását zavarba ejtően mély átélés jellemzi, színészi eszköztárával igen bölcsen és merészen bánik: kitűnő érzékkel választja meg a versek hangulatához illő hangszínt. Mer és tud színpadon szenvedni, kétségbeesetten fohászkodni, térdre esni egy Szelid, Esti Imádság alkalmával is. Ne ülje szívemet / Nyomorék szivemet / Az ébrenlét lidérce / Rettenetes lidérce. /Aludjak kacagón, Álmodjak kacagón / S boldoguljak álmomban, / Ifjuljak meg álmomban. A néző pedig éppen ezért hisz neki. Hisz neki, mert azonosul könnyeivel és mosolyával, és hisz benne, mert hagyja, hadd vezesse őt fényben, sötétségben, poklon és megváltáson át a Sion-hegytől egészen Jézusig.

Halmy György rendező, producer, forgatókönyvíró – akit mindig is vonzott a szakrális magyar gondolkodás megteremtése és továbbgondolása – és Csuja Imre színművész egykor együtt jártak a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Több mint 20 éven át volt dédelgetett álmuk egy Ady-est létrehozása. Többször nekifutottak, de a terv csak 2009-ben valósulhatott meg. Hogy miért csak ekkor, arra Csuja Imre egy korábban adott interjúban a következőt nyilatkozta: „meg kellett érni hozzá.” A nyugatos géniusz költészete mást jelent gimnazisták, felnőttek, magyarországi magyarok és érdminszenti közösség számára. Meg kell tanulni érteni, érezni, ízlelgetni. Ady Endre költészete az évek múlásával érik az emberben, mint jó bor a hordóban.

Az alkotók az előadás létrehozását a költő iránti tiszteletből, mindenféle támogatás nélkül, önerőből vállalták. Céljuk Ady üzenetének közvetítése, eljuttatása a ma emberéhez. A Petőfi Irodalmi Múzeumot, Pécset, és Csuja Imre szülőhelyét, Hajdúnánást már megjárt Csodálatos képes rettenetek és a trilógia első része legközelebb a Fészek Klubban november 25-én várja az Ady világát átélni, megérteni kívánó, verskedvelő közönséget.

Jónás Ágnes

Az esten elhangzó versek:

Mesét Mondok, Nagyon Közelbe Kerültünk, Vallomás, Az Élet Álmok Után, Vallomás A Szerelemről (zene), Megköszönöm, Hogy Vagy (zene), Beszélgetés A Boszorkánnyal, Nem Élek Én Tovább…, Becéző, Simogató Kezed (zene), Minden Nagy Megujhodottságom, Álmodom…, A Csodák Föntjén zsoltár, Láttalak… (zene), A Sion-Hegy Alatt (zsoltár), Menekülés Az Úrhoz (zsoltár), Szelid, Esti Imádság (zsoltár), Egy Kevésnyi Jóságért (zsoltár), Pap Vagyok Én (zsoltár), Káin Megölte Ábelt (zsoltár), Az Ős Kaján, Volt Egy Jézus zene, Kocsi-Út Az Éjszakában zene, Vezeklő Vigadozás

Zeneszerző: Balázs Barnabás

 


Címke: , , , , , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő