10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.28.
| Grand Café – Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetének bemutatója >>>
10.27.
| Ráolvasás 04. – Tóth Kinga Írmag című könyvének bemutatója a Grand Caféban >>>
10.22.
| Szent II. János Pál pápával a metróban >>>
10.10.
| Munkácsy-díjas festőművész több mint 300 alkotása a REÖK-ben >>>
10.15.
| 26. Lengyel filmtavasz – ősszel >>>
10.10.
| Long time no see! – Simkó Beatrix és Jenna Jalonen >>>
10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
NAPI TANDORI

10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>
10.05.
| Gyukics Gábor rangos nemzetközi díja >>>
09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>

Bagdal Zoltán, Cirok Szabó István, Farkas Árpád, Jenei Gyula, Kormányos Ákos, Kukorelly Endre versei

Jan Carson, Karácsonyi Zsolt prózája

Farkas Árpád párbeszéde Ilia Mihállyal (1972)

Zsolt 141, 9-10. (Beszélgetés Csalog Zsolt könyvéről; Soltész Márton tanulmánya; Írások a Csalog-hagyatékból)

SÍKFUTURIZMUS (Hungarofuturizmus Délen)

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

„A szabadság titka valahol ott keresendő…”
2020.10.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
A VENI DUÓ TAGJAIVAL,
SZÁSZ VERONIKÁVAL ÉS
BATA ISTVÁNNAL

Az ének-basszusgitár-elektronikus duó zenéje néha olyan, mintha egy egész kórust hallanánk és egy nagy zenekart, máskor pedig annyira érzékeny, hogy azt érezzük, a lelkünkkel játszadozik. Idén augusztusban jelent meg az új UNFORM című lemezük, bemutatója az Opus Jazz Clubban volt hallható.

Hogyan alakult ki ez a ritka és érdekes ének-basszusgitár-elektronikus zenei duó?

Veronika: 2016-ban kezdtem el készíteni az első lemezt, mint zenei producer. Kezdetben nem is terveztem hangszeres zenészekkel együtt dolgozni, de hamar elkezdett hiányozni az az inspiráció, amit a jó zenészek játéka jelent számomra. Elhatároztam, hogy felkeresem azokat a zenészeket, akiknek a zeneiségét nagyon szeretem és akikkel emberileg is kifejezetten pozitív élményeim vannak. Így jött képbe Bata István, akivel először 2013-ban találkoztunk egy alkalmi zenei formáció keretein belül. Már ott megjegyeztem magamnak, hogy nagyon kedvemre való, ahogy szól kezében a basszusgitár. Először egy finom, puha, megnyugtató sound tűnt fel, épp csak hozzáért a húrokhoz és azok máris zenéltek, aztán elkezdett játszani. Számaim készítése során megbizonyosodtam arról, hogy mind ízlésünk, mind motivációink igen hasonlóak. Ő egyre inkább megismerte a zenei gondolkodásmódom, én pedig egyre inkább támaszkodtam arra a szemléletre, amivel ő rendelkezik, valamint ízlésére és kreativitására egyaránt. Mostanra olyan lett nekem, mint a jó szemű mester, akinek szívesen megmutatom a firkarengetegből álló rajzomat, mert tudja melyik szálon kell felvenni a fonalat, érti a kompozíciót és képes egyetlen vonallal összegezni a lényegét.

A lényeg megragadására törekedtünk a kompozíciók élőzenei átdolgozásakor is, így született meg az élő elektronikus setup. A dalokból kiemeltük az azokra leginkább jellemző elemeket, ezekből loopokat készítettünk, és kikísérleteztük, hogy azoknak milyen paramétereit módosítjuk az élőjáték során, hogy a megszólaló hangok visszaadják az eredeti zenei szövetek komplexitását. A folyamat összegzéseképp a legtöbb kompozíció megfogalmazását kidolgoztuk a basszusgitár-ének duó minimalizmusára is.

 

 

Az UNFORM c. lemez eklektikus experimentális hangzása igazán egyedi. Fellelhető benne az improvizáció és a különleges zenei hangzások, hatások kreatív ötvözetének folyamatos váltakozása. Teljesen szabad és elrugaszkodik a zenei sémáktól, ugyanakkor hiánytalan. Ezt hogyan hoztátok létre, mi a titok?

István: Venivel való közös alkotómunka során tapasztaltam meg igazán először azt az általa képviselt szabad zenei gondolkodást, ami mentes minden strukturális és stilisztikai megkötéstől, sőt egyenesen kerüli azokat. Ebben, az ily módon létrejött, letisztult alapállapotba pedig nagyon sok minden beleférne ugyan, de itt kezdődik a valódi személyes terep, az ízlés szűrője, a pillanatok zenei felhívásaira születő intuitív válaszok. Be kell valljam, nem volt könnyű félretenni minden eddigi, zenei tanulmányaim által generált alapvető zsigeri reakciót, hogy megtaláljam magamban a valódi választ. Arra törekedtem, hogy meghalljam magamban azt a hangot, amit nem a rutin és a szabályszerűség hív életre, hanem önmagam egy mélyebb rétegéből fakad.

Veronika: A szabadság titka valahol ott keresendő szerintem, hogy a zenénkkel mi magunk is leginkább felfedezni, felépülni és örömet átélni szeretünk. Fellépéskor az motivál minket, hogy átadjuk a felfedezés örömét és együtt éljük át újra. Ehhez oldott, inspiratív, szabad légkör szükséges, ezért a koncertekkel első sorban barátokat keresünk, akiknek jólesik a zenénk és akikkel nekünk is jó együtt örülni, együtt felfedezni. Ezekhez a baráti hangulatú találkozásokhoz keresünk és teremtünk alkalmakat. A hiánytalanság érzésének élménye nekem is újszerű, újra meg újra lenyűgöz.

 

 

A lemez sokat építkezik népzenéből, jazzből és hihetetlen módon lebeg a keleti, akár a chill out és az ambient műfajok között is. Egyszerre lehet rá táncolni vagy becsukott szemmel törökülésben hallgatni.

Veronika: Minden dalt az hív életre, hogy van egy gondolat, ami meg akar nyilvánulni, és úgy öntjük formába, hogy az nekünk tetsszen. Ezért olyanok, amikre mi szívesen táncolunk, vagy elmélkedünk, meg olyanok, amilyenek mi magunk is vagyunk.

A lemez 17 számot tartalmaz. Mi volt a koncepció egy ekkora lemez megalkotása során? Ennyi számot terveztetek, vagy ahogy elindult az alkotási folyamat, úgy jöttek az újabb és újabb ötletek?

István: Nem terveztük meg előre, hogy hány dal legyen a lemezen. Amikor kezdtek a dalok kidomborodni, kezdték megmutatni valódi karakterüket, egyre inkább az album is kezdett összeállni és albumként viselkedni. Ahogy a dalok végleges formájuk megmutatkozásánál, úgy a lemez kialakulásánál is fontos volt felismerni a felesleget, és tudatosan elhagyni azt. A törlés művelete nem egy könnyű lelki folyamat az alkotó számára, de csak akkor juthatunk igazán lényegi eredményhez, ha el tudjuk engedni azokat a dolgokat, amik elhomályosítják és összezavarják a lényeget.

Saját magatok mixeltétek a lemezt?

István: Igen. A produceri tevékenység java része Veni keze munkája, de itt-ott én is belenyúltam a dolgokba. A keverést és a mastert én készítettem.

 

 

Veronika, a VENI nevet brandként építed? Ez a grafikusművész és a zenei művészneved is. Hogyan fér meg a kettő? Ha jól tudom, még tanítasz is.

Veronika: A Veni igazából a becenevem gyerekkoromból, azért maradt rajtam, mert a családom és a barátaim még mindig Veninek hívnak. Ez a becenév éli most felnőttkorát és összegzi mindazt, amit csinálok, mindazt, aki vagyok. Ebből kifolyólag persze sokszor felmerült már, hogy jó név-e egy olyan zenekarnak, ahol a duópartner ráadásul egyenlő fontossággal van jelen, de Pisti mindig meggyőz, hogy ez a név így frappáns és így használjuk a kettőnk zenéjére is.

A sokféle tevékenység – megfelelően alapos – művelése segít abban, hogy a dolgokat komplexebb módon lássuk, ez pedig jó hatással van a problémamegoldó és kreatív gondolkodásra. Például a portrérajzolás vagy a logókészítés is kihat a zeneszerzésre. Az élethű rajz készítéséhez hamar el kellett sajátítanom azt a képességet, hogy felszabadítsam a látásom és elvonatkoztassak attól, amit tudok: például egy szájról annak érdekében, hogy megragadhassam azt, amilyennek akkor és azt a konkrét szájat ténylegesen érzékelem. A lemezek készítése során nagy hasznát vettem ennek a képességnek, és az általam használt hangokhoz is ezzel a pillanatnyi benyomásokra érzékeny figyelemmel és szabadsággal tudtam hozzáállni. A logókészítés arra tanít, hogyan kell megtalálni a módját annak, hogy egy koncepció és az üzenet a legpontosabban olvasható legyen egy produktumon. A zeneszerzésnél is elsősorban koncepcióim vannak, amikhez meg kell találnom a legalkalmasabb kifejező eszközöket. A koncepcióalkotás és precíz megvalósítás arra treníroz, hogy felismerjem a lényeget és elvegyem mindazt, ami fölösleges zajt kelt a kommunikációban. Az Unfold koncepciója az akkori életérzésem hangulati megragadása volt, egy zenei napló, egy intuitív tükör készítése. Az Unform a Pistivel való élőjáték és az első koncertjeink élményét örökíti meg, a koncepció pedig a szabad élőzene gépi megfogalmazása volt.

A tanítás és minden olyan tanulmány, gyakorlat, ami mások társaságában, társas interakcióban ösztönöz arra, hogy pontosabb legyek a verbális kommunikációban, precízebb az önkifejezésben és empatikusabb a másokkal való kapcsolódásban, szintén olyan tapasztalatok, amik hitelesebb és érettebb alkotóvá, előadóvá tesznek.

Valószínűleg Pisti gondolkodása is azért tud ennyire hasznos és építő lenni számomra, mert komplex problémamegoldó stratégiái vannak, amiket a jelen kihívásaiban rugalmasan alkalmaz. Megfejti, megoldja, megépíti, megszereli, átalakítja, létrehozza. Rutinos kreatív, elszánt és kitartó fejlesztő.

 

 

István, ha jól tudom a VENI az első zenekar, ahol megmutatod, hogy nem csak basszusgitárosként és fúvós hangszereken, hanem elektronikus zenészként is alkotsz. Ez milyen lehetőségeket rejt számodra?

István: Így van. Az elektronikus zenének már régóta nagy rajongója vagyok, de ezelőtt nem találtam még meg azt a formát, amelyben aktívan foglalkoztam is volna vele. Az elektronikus eszközök és a digitális tér végtelensége lehetőséget ad számomra arra, hogy sokkal nagyobb távlatokat emeljek az élő játékba, mint amire eddig alkalmam volt. Azáltal, hogy a zenénkben használt hangok felett teljes kontrollunk van szimultán módon, az improvizáció élményét egy sokkal komplexebb formában tudom megélni. Szerencsére akkor került képbe az elektronika, mint hangszer, mire már mindketten nagy utat jártunk be zeneileg. Veni klasszikus- és egyházzenei tanulmányai, népzenei, jazz és könnyűzenei tapasztalatai, illetve az én népzenei gyökereim és jazz tanulmányaim mellett a sokéves élőzenei gyakorlatom találkozik most egy digitális térben.

Mi az, ami motivál titeket?

Veronika: Főleg az, hogy olyat adjak az embereknek, ami jó nekik és, hogy úgy adjam, ahogy azt magam is kapni szeretem, bízva benne, hogy az ajándékozás a másikat és engem is egy teljesebb emberré épít fel.

István: Zenészként a zenélés közben átélhető állapot őszinte megélése. Csak akkor tudok igaz dolgot adni a minket hallgató embereknek, ha a pillanat élményét én is valóban képes vagyok megélni.

Brestyánszki Bernadett

 

 


Címke: , , , , , ,
2020.10.23 - tiszatáj

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>
2020.10.21 - tiszatáj

A BEFEJEZÉSEN GONDOLKOZOM
Viszonylag gyakran találkozni internetes bejegyzésekben a „pretentious” (nagyigényű) kifejezéssel: a nem ritkán hirtelen felindulásból pötyögő fórumozók többször olyan rendezőkre vagy színészekre aggatják e stigmát, akikből dőlnek a nagy szavak, esetleg affektálva beszélnek, hevesen gesztikulálnak, tehát mini show-val népszerűsítik, fényezik önmagukat, ám érdemleges cselekvést, vagy akár egy emlékezetes darabot ritkán tudnak felmutatni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.20 - tiszatáj

Tisztelt Kiállítók! Festőbarátaim!
Kissé felemás módon a fenyegetettség ellenére mégis ünnepel országos rendezvényeivel a festőtársadalom a magyar Festészet Napján. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a szegedi festők, Szent Lukács evangélista névnapja alkalmából, akit a festők védőszentjének tartanak… – PATAKI FERENC MEGNYITÓJA

>>>
2020.10.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2020.10.18 - tiszatáj

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA

>>>
2020.10.17 - tiszatáj

Fudzsi csúcsára
Kicsiny csiga, mássz, csak mássz,
Hogy önmagad légy.

– M. NAGY MIKLÓS FORDÍTÁSA

>>>
2020.10.16 - tiszatáj

November 10. és 22. között új formát öltve, a virtuális térbe költözik a 17. alkalommal megrendezett VERZIÓ programsorozata, így a fesztivál történetében először országosan elérhetővé válik Magyarország egyetlen emberi jogi dokumentumfilm fesztiválja… – SZÁSZ CSONGOR AJÁNLÓJA

>>>
2020.10.15 - tiszatáj

PETŐCZ ANDRÁS:
A MACSKA VISSZATÉR
A szerző fokozatosan építi fel a mondanivalót, a metamorfózis konkrét és általános értelemben is főszerepet kap a kötetben. Kezdetben a macska feketesége egyrészt a fizikai küllemet jelzi, ugyanakkor kontrasztot képez a tisztaság jelenségével, a tisztálkodás gesztusával is. Mintha a macska állandóan arra törekedne, hogy megszabaduljon feketeségétől, tisztátalanságától, valamiféle általános értelemben vett mocskosságtól… – HÖRCHER ESZTER KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő