02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Sárközi Mátyás: A szabadsággal élni kell
2020.01.11 - tiszatáj

 

SZABADSÁG / SLOBODA / HÜRRIYET / SWOBODA / FREEDOM / SVOBODA / LIBERTATE / СЛОБОДА

A PesText SZABADSÁG szövegei az International Visegrad Fund támogatásával születtek meg a 2019-es PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál felkérésére.

Sárközi Mátyás (1937) magyar író, újságíró. Legutóbbi kötete magyarul: Margit (2019)

 

1

Tizenkilenc évesen, 1956. november 29-én első ízben töltött el amúgy istenigazából, vérpezsdítő élményként a szabadságérzet. Zalalövő közelében, kora reggel leugrottam a kanyarban lassító vonatról s átgyalogoltam egy réten, amelynek a túlsó végén két szürke egyenruhás, osztrák határőr cigarettázgatott. Kiléptem a szabad világba.

“Guten Tag”, üdvözölt az egyik határőr, majd elmondta, hogy éppen fogadni akart a kollegájával: saját lábamon érkezem-e szabad földre, avagy a levegőben repülve. Ugyanis előző nap szovjet tűzszerészek újraaknásították a két ország közötti mezőt. Őrangyalom vigyázott rám, miként akkor is, amikor hamis okmányokkal, álnéven gyerekeskedtem egy kis faluban, a náci uralom idején.

Egy kortynyi szabadságot módomban volt ízelgetni 1956. október 23-ika után néhány napig, de hamar visszaállt a diktatúra uralma, s azért az újságcikkért, ami a tollamból megjelent az akkori hetilap, a Magyar Hírlap hasábjain, szabadságvesztés lett volna a sorsom.

Hamarosan húsz menekülttársammal együtt brit katonai repülőgép vitt át Linzből Angliába, ahol az 1930-as években kivándorolt rokonaim éltek. Segítségükkel indult el életem új, s azóta is tartó szakasza Európa e több évszázados múltra visszatekintő demokráciájában, amely a személyi szabadságot, a szólásszabadságot, a vállalkozás és az utazás szabadságát mindenkor megőrzendőnek és ápolandónak tartotta.

Abszolút perfekt, száz százalékos szabadság persze nem létezik, de jelentős fokozati különbség van egyrészről aközött, ha a londoni Hyde Parkban, a Szónokok Sarkán, ahol a szólásszabadság szent szellemében pocskondiázni lehet a kormányt s dicsőíteni akár a kommunizmust vagy az ateizmust,  a szabályok értelmében  nem kerülhet sor istenkáromlásra és tiltott a trágár beszéd, másrészről meg aközött, hogy ha igazat szólsz, a hatóságok törik be a fejedet.

Az abszolút szabadság káosszal egyenlő. Etikailag is. Ezekben a napokban például azon kérődzik a brit sajtó, hogyan ítéljük meg azt, ha egy közelgő dátumú popzenei fesztiválon a fellépő együttesek egyike, amely gyűlöli a kormányon lévő Konzervatív Pártot, arról énekel, hogy „Ha a torykra szavaznak, öld meg akár a saját apádat, anyádat is.” S azt hirdeti, hogy egy ismert politikust a kiskorú gyerekeivel együtt kellene merénylet útján felrobbantani. Ez a jelenség nem más, mint a szólásszabadsággal való visszaélés. Lehet, hogy csak kommersz kekeckedés, de nyilvánvaló gyűlöletbeszéd. Mégis, most több következménye nem volt, mint hogy az együttest törölték a fellépők közül. A szabadságfogalom és a politikai korrektség viszonya vizsgálható e tekintetben, az, hogy pártok és pártvezetők a legalacsonyabb, alpári módon fenyegethetők, de ha fajgyűlöletről van szó, ugyanez, vagy ennél sokkal kevesebb is, törvényileg büntetendő.

Ami a politikát illeti, egy szabadságfogalomról szóló fejtegetésben volt szó arról, hogy a szabadon választott országvezetők rendszabályait akkor is el kell fogadnunk, ha esetleg nem tetszenek nekünk, elvégre őket a többség juttatta pozícióikba. Itt lép be a körbe a vitathatóság és a kritika szabadsága, amelynek a mértéke persze a demokrácia intézményeinek helyileg adott állapotától függ. Rousseau állítja, hogy: „Nem az a szabadság, amikor azt csinálod amit akarsz, hanem az, hogy nem kell azt csinálnod, amit nem akarsz.” Gondolatébresztő.

 

2

Angliai évtizedeim alatt aktívan élhettem a szabadsággal, amennyiben emigráns sajtótermékekben és az angol rádió magyar nyelvű adásain át harcolhattam azért, hogy az otthonmaradtak is elnyerhessék szabadságukat, megszabaduljanak a külső vagy belső diktatúra rákfenéjétől. Az idő nekünk dolgozott, az én nemzedékem megérhette a fordulat évét. Ez alkalommal a szabadság beköszöntéhez nem volt szükség vérontásra, mint túl sokszor a magyar történelem során. Most már csak azt kell megfontolni, amit Nehru hirdetett: „Az élet kártyajátszma. A lapok értéke  különböző, de a játékos szabadon dönthet arról, hogy mikor melyik kártyáját játssza meg.”

S itt jutunk el a metafizikai, belső szabadság kérdéséhez és jellegéhez, ami a lexikon szerint a pszichológusok terepe, míg például a szólásszabadság vagy a népképviseleti szabadság a politológusoké. De e téren magunk is búvárkodhatunk a saját lelkünkben, hivatásos és erre képzett lélekbúvárok bevonása nélkül. Elvégre a belső személyes szabadság tulajdonképpen jogosultság a döntésre és cselekvésre. Arra is, hogy döntsünk, mikor melyik kártyánkat játsszuk meg, és hogyan. Vagy kinek az érdekében. „Úgy döntöttem, hogy gonosztevő leszek” – mondják az elvetemültek. De ehhez eredendő vagy okozott lelki torzultság kell.

Ha élni akarunk a szabadsággal, Albert Camus-re kell figyelnünk, merthogy az ő pozitivista megfogalmazásában „a szabadság nem más, mint a jobbulás esélye.” Hiszek benne, hogy a kulturált ember számára metafizikai szinten a jobbulás, az élet kártyajátékában pedig nem csak sorsunk irányítása, hanem általában a jobbítás az igazi cél.


Címke: , , , ,
2020.01.23 - tiszatáj

BAD BOYS – MINDÖRÖKKÉ ROSSZFIÚK
Ki hitte volna, hogy a Michael Bay által indított, politikailag inkorrekt humorban és hatalmas detonációkban utazó buddy cop movie-széria egyszer karaktercentrikus tónust ölt? Valószínűleg még kevesebben gondoltak erre napjaink termék-mániás, látványorientált, nosztalgiát erőltető hollywoodi szériagyártásában – a Fekete című belga Rómeó és Júlia-gettóátiratot jegyző Adil El Arbi és Bilall Fallah márpedig képesek voltak e manőverre… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.21 - tiszatáj

COSI FAN TUTTE – BEAVATÓ OPERA NEM CSAK BIMBÓZÓ KAMASZOKNAK
Toronykőy Attila rendezésében elsősorban a műfajjal ismerkedő fiataloknak szánta a szegedi operatársulat Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét, amit kettős szereposztásban mutattak be a hétvégén a kisszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő