07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Sárközi Mátyás: A szabadsággal élni kell
2020.01.11 - tiszatáj

 

SZABADSÁG / SLOBODA / HÜRRIYET / SWOBODA / FREEDOM / SVOBODA / LIBERTATE / СЛОБОДА

A PesText SZABADSÁG szövegei az International Visegrad Fund támogatásával születtek meg a 2019-es PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál felkérésére.

Sárközi Mátyás (1937) magyar író, újságíró. Legutóbbi kötete magyarul: Margit (2019)

 

1

Tizenkilenc évesen, 1956. november 29-én első ízben töltött el amúgy istenigazából, vérpezsdítő élményként a szabadságérzet. Zalalövő közelében, kora reggel leugrottam a kanyarban lassító vonatról s átgyalogoltam egy réten, amelynek a túlsó végén két szürke egyenruhás, osztrák határőr cigarettázgatott. Kiléptem a szabad világba.

“Guten Tag”, üdvözölt az egyik határőr, majd elmondta, hogy éppen fogadni akart a kollegájával: saját lábamon érkezem-e szabad földre, avagy a levegőben repülve. Ugyanis előző nap szovjet tűzszerészek újraaknásították a két ország közötti mezőt. Őrangyalom vigyázott rám, miként akkor is, amikor hamis okmányokkal, álnéven gyerekeskedtem egy kis faluban, a náci uralom idején.

Egy kortynyi szabadságot módomban volt ízelgetni 1956. október 23-ika után néhány napig, de hamar visszaállt a diktatúra uralma, s azért az újságcikkért, ami a tollamból megjelent az akkori hetilap, a Magyar Hírlap hasábjain, szabadságvesztés lett volna a sorsom.

Hamarosan húsz menekülttársammal együtt brit katonai repülőgép vitt át Linzből Angliába, ahol az 1930-as években kivándorolt rokonaim éltek. Segítségükkel indult el életem új, s azóta is tartó szakasza Európa e több évszázados múltra visszatekintő demokráciájában, amely a személyi szabadságot, a szólásszabadságot, a vállalkozás és az utazás szabadságát mindenkor megőrzendőnek és ápolandónak tartotta.

Abszolút perfekt, száz százalékos szabadság persze nem létezik, de jelentős fokozati különbség van egyrészről aközött, ha a londoni Hyde Parkban, a Szónokok Sarkán, ahol a szólásszabadság szent szellemében pocskondiázni lehet a kormányt s dicsőíteni akár a kommunizmust vagy az ateizmust,  a szabályok értelmében  nem kerülhet sor istenkáromlásra és tiltott a trágár beszéd, másrészről meg aközött, hogy ha igazat szólsz, a hatóságok törik be a fejedet.

Az abszolút szabadság káosszal egyenlő. Etikailag is. Ezekben a napokban például azon kérődzik a brit sajtó, hogyan ítéljük meg azt, ha egy közelgő dátumú popzenei fesztiválon a fellépő együttesek egyike, amely gyűlöli a kormányon lévő Konzervatív Pártot, arról énekel, hogy „Ha a torykra szavaznak, öld meg akár a saját apádat, anyádat is.” S azt hirdeti, hogy egy ismert politikust a kiskorú gyerekeivel együtt kellene merénylet útján felrobbantani. Ez a jelenség nem más, mint a szólásszabadsággal való visszaélés. Lehet, hogy csak kommersz kekeckedés, de nyilvánvaló gyűlöletbeszéd. Mégis, most több következménye nem volt, mint hogy az együttest törölték a fellépők közül. A szabadságfogalom és a politikai korrektség viszonya vizsgálható e tekintetben, az, hogy pártok és pártvezetők a legalacsonyabb, alpári módon fenyegethetők, de ha fajgyűlöletről van szó, ugyanez, vagy ennél sokkal kevesebb is, törvényileg büntetendő.

Ami a politikát illeti, egy szabadságfogalomról szóló fejtegetésben volt szó arról, hogy a szabadon választott országvezetők rendszabályait akkor is el kell fogadnunk, ha esetleg nem tetszenek nekünk, elvégre őket a többség juttatta pozícióikba. Itt lép be a körbe a vitathatóság és a kritika szabadsága, amelynek a mértéke persze a demokrácia intézményeinek helyileg adott állapotától függ. Rousseau állítja, hogy: „Nem az a szabadság, amikor azt csinálod amit akarsz, hanem az, hogy nem kell azt csinálnod, amit nem akarsz.” Gondolatébresztő.

 

2

Angliai évtizedeim alatt aktívan élhettem a szabadsággal, amennyiben emigráns sajtótermékekben és az angol rádió magyar nyelvű adásain át harcolhattam azért, hogy az otthonmaradtak is elnyerhessék szabadságukat, megszabaduljanak a külső vagy belső diktatúra rákfenéjétől. Az idő nekünk dolgozott, az én nemzedékem megérhette a fordulat évét. Ez alkalommal a szabadság beköszöntéhez nem volt szükség vérontásra, mint túl sokszor a magyar történelem során. Most már csak azt kell megfontolni, amit Nehru hirdetett: „Az élet kártyajátszma. A lapok értéke  különböző, de a játékos szabadon dönthet arról, hogy mikor melyik kártyáját játssza meg.”

S itt jutunk el a metafizikai, belső szabadság kérdéséhez és jellegéhez, ami a lexikon szerint a pszichológusok terepe, míg például a szólásszabadság vagy a népképviseleti szabadság a politológusoké. De e téren magunk is búvárkodhatunk a saját lelkünkben, hivatásos és erre képzett lélekbúvárok bevonása nélkül. Elvégre a belső személyes szabadság tulajdonképpen jogosultság a döntésre és cselekvésre. Arra is, hogy döntsünk, mikor melyik kártyánkat játsszuk meg, és hogyan. Vagy kinek az érdekében. „Úgy döntöttem, hogy gonosztevő leszek” – mondják az elvetemültek. De ehhez eredendő vagy okozott lelki torzultság kell.

Ha élni akarunk a szabadsággal, Albert Camus-re kell figyelnünk, merthogy az ő pozitivista megfogalmazásában „a szabadság nem más, mint a jobbulás esélye.” Hiszek benne, hogy a kulturált ember számára metafizikai szinten a jobbulás, az élet kártyajátékában pedig nem csak sorsunk irányítása, hanem általában a jobbítás az igazi cél.


Címke: , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő