07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

„Bolond az, aki nem megy humoristának ilyenkor”
2019.06.21 - tiszatáj

SPIRÓ GYÖRGY KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Mi mindenre lehet válasz vagy megoldás a humor? Illetve hogyan lehet majd eszköze annak az ihletnek, mely a közéletből születik? Spiró György Egyéni javaslat című kötetének bemutatóján minderre választ kaptunk június 16-án a Dugonics téren. A szerzővel humorról, a magyar valóságról és globális abszurdum formáiról Jászay Tamás beszélgetett.

Humoreszkek – foglal helyet a kötet alcímeként a műfaji megjelölés, mely aztán mégis többféle szöveget fed egyszerre. Jászay első kérdése e szövegek megszerkesztettségére irányult, hisz olyan fiktív képviselői indítványokat is olvashatunk a kötetben, melyek precízen szerkesztett, pontos leírásai a valóságnak – vagy valami másnak, mely csak később derül ki. Mennyire rendszerező, rendszerető ember állhat e szövegek mögött? „Attól függ, milyen szempontból, de igen, akár ügyvédnek is elmehetnék e szövegek alapján.” – felelte Spiró reflektálva a gondos szerkesztésmódra, majd kiemelte, nincs benne ilyesmi rendszeretés, csupán ilyen korban élünk. Folyamatosan rendeletekbe bonyolódunk, ügyintézésbe, állandóan számonkérnek valamit rajtunk. Ez vesz körül minket, ez a modern világ és ezt veszik célba a kötet szövegei is. A szerző ’89 után kezdte el figyelni, hogyan és mit mondanak ezek a rendeletek – „Két mondat biztosan ellent mond egymásnak.” – mondta, majd kiemelte: ott pedig van egy joghézag, abban meg remekül lehet evickélni. Ez az evickélés az, ami előbb-utóbb megihlette, hisz ebben élünk, nem is tudunk másban.

 

 

A pontosan megszerkesztett anyagot azonban az a humor köti össze, mely a precizitás mögött feszül, s ezzel mintegy könnyeddé oldja a komoly problémákat taglaló, kifigurázó szövegeket. Központi szerepe van tehát a humornak, mint megtudjuk, s ezek humoreszkek  így állítanak egyfajta tükröt a valóságnak. Annak a valóságnak, ahol valóban mindig a fejünkre olvasnak vagy folyamatosan számon kérnek rajtunk valamit, ahol nem tudunk bejelentkezni az ügyfélkapura, nem jó a jelszó, mást kérünk, az sem. Ez az a valóság, ahol ha nem is egyetlen, de a legészszerűbbnek tűnő megoldás lehet a humor. E valóság tapintására pedig a legkézenfekvőbb a sajtó, s innen jön maga az inspiráció is – „például nézem a tévét, megszállottan. Engem megihlet.” – mondta Spiró, mikor Jászay az ihletmerítésről kérdezte. Végigzongorázza a csatornákat és elmondása szerint, volt politikai újságíróként figyelmet fordít arra, hogy melyik hír hányadik helyen van a híradásokban, hogy van megírva, mit hallgatnak el, miről és hogyan hazudnak – „csodás tanulmány, remek játék” –  hangsúlyozta. Mindebből azonban feltételezhetjük: aki elolvassa a szóban forgó kötetet, nem téved nagyot, ha észleli az átfedést a szövegek világa és a mai magyar valóság között. Ugyanakkor megemlítendő, hogy bár vannak bizonyos időbeli jelzések, utalások mégsincs a szövegeknek pontosan meghatározott időpontja, nem reflektál teljes egészében a konkrét történésekre. Spiró elmondása szerint ez szándékos, mert nem volt cél a politizálás, semmi értelme, sőt: érdemes egy írónak mélyebbre mennie és megragadni valami ennél lényegibbet. Azokat a folyamatokat kell parodizálni, melyek a mélyben forognak, azt a mentalitást kell tálalni, annak van értelme. Természetesen nem csak magyar viszonylatban említette mindezt, hanem az egész közép-kelet-európai mentalitásra célzott. Az Egyéni javaslat szövegei mindezt helyezik középpontba, helyet kapott a bürokrácia, az állami „hülyeségek”, a szövegek kifigurázzák a nemzeti idiotizmust, sőt valójában az egész világ abszurditását parodizálják. Ami azonban mégis inkább magyar, azt egyfajta mellérendelő, kissé paraszti gondolkodás képviseli. Tehát a kötet mozgatórugója bár maga a humor, nem a kávéházi, urbánus humor uralkodik e szövegekben, ennek oka a szerző szerint akár az is lehet, hogy ő maga sem abban szocializálódott. Megfogja és egy görbe tükör elég állítja azt a tipikus mentalistást, és élethelyzet-csokrot, amelyek „annyira mi vagyunk” – ahogy Jászay is fogalmazott a beszélgetés során. Ez mint egy házmester-ország képe jelenik meg, ahol feljelentjük a másikat és ahol képtelenek vagyunk megérteni egymást – akár az az eset, mikor becsönget a szomszédasszony, hogy elmondja, biztosan a másikhoz akartak csöngetni hajnali ötkor, aztán hiába hívják be, hogy nézze meg, nem hiszi el, hogy nincs bent náluk senki. Spiró ismeri ezt a vidékies mentalitást és humort – hisz az említett példa is magával a szerzővel történt meg – így vezet végig minket a köteten. A mondhatni sajátos magyar valóság, mentalitás miatt felmerült a fordítás lehetőségének kérdése is: mennyire lenne lehetséges, mind nyelvileg, mind kulturálisan. Tekintve, hogy egy szöveg sem kötődik sehol sem időhöz vagy térhez, nincsenek folyamatosan nevek, helyszínek, dátumok, akár ez is lehet garancia arra, hogy működhetnek ezek a szövegek tágabb kontextusban is. Emellett az abszurd  másol is abszurd – tette hozzá Spiró, csak be kell vonzani, ahogy ő is teszi, képessége van rá.

 

 

A fiktív képviselői indítványok mellett olvashatunk áriát, lakógyűlési jegyzőkönyvet, tudományos értekezést, párbeszédet, drámai szösszenetet – mintha az Egyéni javaslatból egyszerre köszönne vissza a színpadi, az esszéíró és a prózaíró Spiró. Ennek kapcsán felmerült: mi dönti el a formát? „Attól függ, mit ad ki az anyag” – felelte a szerző, majd kiemelte, lényeges tudnivaló e kötet kapcsán, hogy felolvasásra szánt szövegeket tartalmaz, sokkal több poénnal, mint ahogy az egy prózai szövegben előfordulhatna, ugyanis füllel másképp fogadunk be, fontosabb a figyelem fenntartása. Emiatt azonban e kötet más olvasási attitűdöt kíván: nem átlósan kell olvasni, ahogy a prózát szoktuk, hanem egyszerűen egymás után a szavakat, mert nem lehet tudni, mikor csap le a poén. Nincs cselekmény, türelmet igényel és a kitartást, hogy az ember elviselje a csömört, melyet az emberi hülyeség szül.

A műfaji sokszínűség ellenére Spiró egyszerűen humoreszkeknek nevezte a szövegeket – ahogy ez az alcímben is szerepel –, mindazok ellenére is, hogy e műfaj hagyományait sem követik közvetlenül és teljesen. Nem novellák, talán valamilyen szatírácskák, rövidek és életszerűek, miközben abszurdak is. Mindezek, az abszurd, (negatív) utópia és groteszk parodizálás kapcsán végül az irodalmi forrásvidékekre tértek ki, említve Bulgakov korai műveit,  Örkényt, valamint egy egészen kurrens művet, a Szolgálólány meséjét is.

Ferencz Hedvig

 

 

Fotó: Somogyi Könyvtár


Címke: , , , , , , ,
2019.07.16 - tiszatáj

ÁDÁM ZSUZSANNA ÉNEKLI AIDÁT A DÓM TÉREN
Meglepetést keltve idén bátor döntéssel egy pályája elején járó ifjú szopránra, a több külföldi és hazai énekversenyen már szép sikert aratott Ádám Zsuzsannára bízta Aida szerepét a Szegedi Szabadtéri Játékok. A népszerű Verdi-hősnőt olyan legendás énekesek keltették már életre a Dóm téren, mint Németh Mária, Margaret Tynes, Maria Biesu, Misura Zsuzsa, Tokody Ilona, Temesi Mária, Sümegi Eszter. Az impozáns névsor miatt is érthető: a szakma és a közönség is nagy várakozással tekint Ádám Zsuzsanna július 26-i debütálására, ami akár egy nemzetközi karrier kezdete is lehet… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.07.16 - tiszatáj

I AM MOTHER
Társas-, illetve párkapcsolatokat korántsem újkeletű sci-fi nyelvre fordítani. Richard Matheson 1954-es, azóta hivatkozási alappá nőtt regénye, a Legenda vagyok rögvest eklatáns példával szolgált a metaforikusan ábrázolt, együttélésre képtelen emberek huzavonáira. Craig Sputore júniusban útjára bocsátott Netflix-mozija e táborba kíván illeszkedni – noha az I Am Mother nagy ambíciókat dédelget, vállalása csak részben sikeres… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő