02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

„Bolond az, aki nem megy humoristának ilyenkor”
2019.06.21 - tiszatáj

SPIRÓ GYÖRGY KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Mi mindenre lehet válasz vagy megoldás a humor? Illetve hogyan lehet majd eszköze annak az ihletnek, mely a közéletből születik? Spiró György Egyéni javaslat című kötetének bemutatóján minderre választ kaptunk június 16-án a Dugonics téren. A szerzővel humorról, a magyar valóságról és globális abszurdum formáiról Jászay Tamás beszélgetett.

Humoreszkek – foglal helyet a kötet alcímeként a műfaji megjelölés, mely aztán mégis többféle szöveget fed egyszerre. Jászay első kérdése e szövegek megszerkesztettségére irányult, hisz olyan fiktív képviselői indítványokat is olvashatunk a kötetben, melyek precízen szerkesztett, pontos leírásai a valóságnak – vagy valami másnak, mely csak később derül ki. Mennyire rendszerező, rendszerető ember állhat e szövegek mögött? „Attól függ, milyen szempontból, de igen, akár ügyvédnek is elmehetnék e szövegek alapján.” – felelte Spiró reflektálva a gondos szerkesztésmódra, majd kiemelte, nincs benne ilyesmi rendszeretés, csupán ilyen korban élünk. Folyamatosan rendeletekbe bonyolódunk, ügyintézésbe, állandóan számonkérnek valamit rajtunk. Ez vesz körül minket, ez a modern világ és ezt veszik célba a kötet szövegei is. A szerző ’89 után kezdte el figyelni, hogyan és mit mondanak ezek a rendeletek – „Két mondat biztosan ellent mond egymásnak.” – mondta, majd kiemelte: ott pedig van egy joghézag, abban meg remekül lehet evickélni. Ez az evickélés az, ami előbb-utóbb megihlette, hisz ebben élünk, nem is tudunk másban.

 

 

A pontosan megszerkesztett anyagot azonban az a humor köti össze, mely a precizitás mögött feszül, s ezzel mintegy könnyeddé oldja a komoly problémákat taglaló, kifigurázó szövegeket. Központi szerepe van tehát a humornak, mint megtudjuk, s ezek humoreszkek  így állítanak egyfajta tükröt a valóságnak. Annak a valóságnak, ahol valóban mindig a fejünkre olvasnak vagy folyamatosan számon kérnek rajtunk valamit, ahol nem tudunk bejelentkezni az ügyfélkapura, nem jó a jelszó, mást kérünk, az sem. Ez az a valóság, ahol ha nem is egyetlen, de a legészszerűbbnek tűnő megoldás lehet a humor. E valóság tapintására pedig a legkézenfekvőbb a sajtó, s innen jön maga az inspiráció is – „például nézem a tévét, megszállottan. Engem megihlet.” – mondta Spiró, mikor Jászay az ihletmerítésről kérdezte. Végigzongorázza a csatornákat és elmondása szerint, volt politikai újságíróként figyelmet fordít arra, hogy melyik hír hányadik helyen van a híradásokban, hogy van megírva, mit hallgatnak el, miről és hogyan hazudnak – „csodás tanulmány, remek játék” –  hangsúlyozta. Mindebből azonban feltételezhetjük: aki elolvassa a szóban forgó kötetet, nem téved nagyot, ha észleli az átfedést a szövegek világa és a mai magyar valóság között. Ugyanakkor megemlítendő, hogy bár vannak bizonyos időbeli jelzések, utalások mégsincs a szövegeknek pontosan meghatározott időpontja, nem reflektál teljes egészében a konkrét történésekre. Spiró elmondása szerint ez szándékos, mert nem volt cél a politizálás, semmi értelme, sőt: érdemes egy írónak mélyebbre mennie és megragadni valami ennél lényegibbet. Azokat a folyamatokat kell parodizálni, melyek a mélyben forognak, azt a mentalitást kell tálalni, annak van értelme. Természetesen nem csak magyar viszonylatban említette mindezt, hanem az egész közép-kelet-európai mentalitásra célzott. Az Egyéni javaslat szövegei mindezt helyezik középpontba, helyet kapott a bürokrácia, az állami „hülyeségek”, a szövegek kifigurázzák a nemzeti idiotizmust, sőt valójában az egész világ abszurditását parodizálják. Ami azonban mégis inkább magyar, azt egyfajta mellérendelő, kissé paraszti gondolkodás képviseli. Tehát a kötet mozgatórugója bár maga a humor, nem a kávéházi, urbánus humor uralkodik e szövegekben, ennek oka a szerző szerint akár az is lehet, hogy ő maga sem abban szocializálódott. Megfogja és egy görbe tükör elég állítja azt a tipikus mentalistást, és élethelyzet-csokrot, amelyek „annyira mi vagyunk” – ahogy Jászay is fogalmazott a beszélgetés során. Ez mint egy házmester-ország képe jelenik meg, ahol feljelentjük a másikat és ahol képtelenek vagyunk megérteni egymást – akár az az eset, mikor becsönget a szomszédasszony, hogy elmondja, biztosan a másikhoz akartak csöngetni hajnali ötkor, aztán hiába hívják be, hogy nézze meg, nem hiszi el, hogy nincs bent náluk senki. Spiró ismeri ezt a vidékies mentalitást és humort – hisz az említett példa is magával a szerzővel történt meg – így vezet végig minket a köteten. A mondhatni sajátos magyar valóság, mentalitás miatt felmerült a fordítás lehetőségének kérdése is: mennyire lenne lehetséges, mind nyelvileg, mind kulturálisan. Tekintve, hogy egy szöveg sem kötődik sehol sem időhöz vagy térhez, nincsenek folyamatosan nevek, helyszínek, dátumok, akár ez is lehet garancia arra, hogy működhetnek ezek a szövegek tágabb kontextusban is. Emellett az abszurd  másol is abszurd – tette hozzá Spiró, csak be kell vonzani, ahogy ő is teszi, képessége van rá.

 

 

A fiktív képviselői indítványok mellett olvashatunk áriát, lakógyűlési jegyzőkönyvet, tudományos értekezést, párbeszédet, drámai szösszenetet – mintha az Egyéni javaslatból egyszerre köszönne vissza a színpadi, az esszéíró és a prózaíró Spiró. Ennek kapcsán felmerült: mi dönti el a formát? „Attól függ, mit ad ki az anyag” – felelte a szerző, majd kiemelte, lényeges tudnivaló e kötet kapcsán, hogy felolvasásra szánt szövegeket tartalmaz, sokkal több poénnal, mint ahogy az egy prózai szövegben előfordulhatna, ugyanis füllel másképp fogadunk be, fontosabb a figyelem fenntartása. Emiatt azonban e kötet más olvasási attitűdöt kíván: nem átlósan kell olvasni, ahogy a prózát szoktuk, hanem egyszerűen egymás után a szavakat, mert nem lehet tudni, mikor csap le a poén. Nincs cselekmény, türelmet igényel és a kitartást, hogy az ember elviselje a csömört, melyet az emberi hülyeség szül.

A műfaji sokszínűség ellenére Spiró egyszerűen humoreszkeknek nevezte a szövegeket – ahogy ez az alcímben is szerepel –, mindazok ellenére is, hogy e műfaj hagyományait sem követik közvetlenül és teljesen. Nem novellák, talán valamilyen szatírácskák, rövidek és életszerűek, miközben abszurdak is. Mindezek, az abszurd, (negatív) utópia és groteszk parodizálás kapcsán végül az irodalmi forrásvidékekre tértek ki, említve Bulgakov korai műveit,  Örkényt, valamint egy egészen kurrens művet, a Szolgálólány meséjét is.

Ferencz Hedvig

 

 

Fotó: Somogyi Könyvtár


Címke: , , , , , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő