Tiszatájonline | 2022. július 14.

Születésnapi koncert ajándékba

A 85 ÉVES PÁL TAMÁS VEZÉNYELTE A SZEGEDI SZIMFONIKUSOKAT A DÓM TÉREN

HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA
A Dóm téri Ajándékkoncertek két évtizedes történetének egyik legjobb hangversenyével, Beethoven, Verdi és Bizet muzsikájával ajándékozta meg a közönséget a szombaton 85. születésnapját ünneplő Pál Tamás karmester és a Szegedi Szimfonikus Zenekar.

Az akkor még egy intézményként működő Szegedi Nemzeti Színház és Szegedi Szabadtéri Játékok frissen kinevezett főigazgatójaként, 2003 nyarán Székhelyi József fejéből pattant ki a Dóm téri Ajándékkoncert ötlete. New Yorkban, a Cental Parkban vett részt hasonlón, ott hallotta, hogy elsősorban azoknak szánják minden nyáron az ingyenes szabadtéri hangversenyt, akik a magas jegyárak miatt nemigen jutnak el a Metropolitan Operába vagy a Carnegie Hallba. A Dóm térre sem tudott minden szegedi belépőt váltani, Gyüdi Sándorral, a Szegedi Szimfonikusok igazgató-karnagyával szövetkezve nekik és a zenekar törzsközönségének ajánlották az Ajándékkoncertet.

Szerda este is Gyüdi Sándor – immár újra a zenekar igazgató-karnagyaként – köszöntötte a négyezres nézőteret szinte teljesen megtöltő publikumot, emlékeztetve az indulásra, az eddig megtartott tizenkilenc és az egyetlen eső miatt elmaradt koncertre.

Kovács Tamás, Szeged gazdasági alpolgármestere arról beszélt, hogy az elmúlt két év megtanította mindenkinek, milyen fontosak a közös programok és élmények. Úgy fogalmazott, igazi ajándék, hogy most minden korlátozástól mentesen együtt ünnepelhetjük a város színes és gazdag kulturális életét a dóm tornyainak lábánál. Köszöntötte Pál Tamást, a koncert karmesterét is, aki hat évtizede része a szabadtéri történetének, sok előadással ajándékozta már meg a közönséget, ráadásul szombaton ünnepli 85. születésnapját.

Barnák László, a szabadtéri játékokat megrendező Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója arról beszélt, hogy az Ajándékkoncert a szabadtéri élményét, a komolyzene legmagasabb szintű élvezetét évről évre elérhetővé teszi minden szegedi számára, majd a nézők figyelmébe ajánlotta a nyár további Dóm téri és újszegedi programjait.

A koncert Weber Oberon című operájának virtuóz nyitányával indult, majd az egyik legtöbbet játszott, legnépszerűbb komolyzenei slágert, Beethoven V., c-moll vagy ismertebb nevén Sors-szimfóniáját hallhatta a közönség, amelynek egy része ritkán járhat hangversenyre, mert nem tudta, hogy a szimfónia egyes tételei után nem szokás tapsolni. Az elragadtatott tetszésnyilvánítás – még ha rosszkor tört is ki – különben indokolt volt, mert Pál Tamás dirigálásával pompásan játszott a zenekar. Úgy tűnik, ezúttal a szabadtéri hangosítási rendszerének fejlesztésére költött pénz is jól hasznosulhatott, mert a korábbi éveknél sokkal árnyaltabb, finomabb hangzást, sokkal kevesebb zavaró zörejt kapott a publikum. Kár, hogy buta divattá vált a város útjain a motorok késő esti hivalkodó felbőgetése, és ezzel az Ajándékkoncert élvezetét is többször megzavarták.

A szünet után újabb két slágert, Verdi Macbethjének sejtelmes, misztikus balettzenéjét, majd Bizet ezernyi színt megmutató, temperamentumos darabjának átiratát, a Carmen-szvitet játszotta a zenekar. Az ország legjobb operadirigensétől mindkettő kézenfekvő és közönségbarát választás volt. Úgy tűnt, a szimfonikusok nagy élvezettel muzsikálnak, és ezzel a műsorral sok hangszeres kapott lehetőséget egy kis egyéni megmutatkozásra is.

Az est felkészült és szellemes házigazdája, Gyüdi Sándor is nagy tapsot kapott, amikor felvezetőjében az operák, a balettzene, a francia katonák és a táncművésznők összefüggésének megvilágítása után azt kívánta a Szegedi Nemzeti Színháznak, hogy a hamarosan idetelepülő határvadászok is buzgó bérletvásárlóvá váljanak…

A hivatalos műsor végén Gyüdi Sándor és a zenekar egyik koncertmestere, Baranyi Anikó hatalmas Törley-pezsgővel és virágcsokorral köszöntötte 85. születésnapja alkalmából Pál Tamást, akinek további sikeres, aktív éveket és jó egészséget kívántak. Az ünnepelt két ráadás műsorszámmal mondott köszönetet. Aki ismeri az orosz zene nálunk még többnyire felfedezésre váró gyöngyszemei iránti vonzódását, az bizonyára nem lepődött meg, hogy Prokofjev Rómeó és Júlia című szvitjéből az Antillai leányok táncát, majd Hacsaturján Gajane című balettszvitjéből a Lezginka tánctételt választotta.

2003 óta majdnem minden ajándékkoncertet láttam, szerintem a mostani volt talán a legjobban sikerült közülük. Ez a megújult hangosítás mellett egyértelműen annak köszönhető, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekar hagyta magát elvarázsolni a nagy zenemágus, Pál Tamás karmesteri pálcájától és mindvégig szívből jövő örömmel, ihletetten muzsikált.

Hollósi Zsolt