Pincefehérek a tiszai fák

A MESZECSINKA DUÓ SZEGEDEN

A Meszecsinka duó az egyetemi Őszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódva, a XI. Bolgár Kulturális Napok alkalmából lépett fel Szegeden. Oláh Annamari segítségével igyekeztem megfejteni a számos titkot, amit a zenéjük rejt.

A népzenei ihletésre, mint az egyik legfontosabb kortárs trendre kell tekintenünk a könnyűzenében. Rengetegen próbálják népies dallamokkal megszólítani a közönséget, azonban ez keveseknek sikerül olyan jól és hitelesen, mint a Meszecsinkának.

A bolgár és magyar gyökerekkel rendelkező duó széles skálán merít a Közel-Kelet, a Balkán, az Ibériai-félsziget, a cigányság vagy akár Szibéria dallamvilágából. Mint megtudtam, e sejtelmes, csapongó zene mögött megélt és szeretett európaiság, valós élmények állnak.

A koncertnek otthont adó Millenniumi Kávéház már a beálláskor megtelt, a pótszékek sem voltak elegendőek. Annamari, az énekesnő sem tudta pontosan körülhatárolni, hogy kiknek is játszanak, ugyanis közönségük legalább annyira sokrétű, mint a hangzásvilág, amit megszólaltatnak. Fiatalok és idősebbek egyaránt néma csendben, feszült figyelemmel hallgatták a produkciót.

Biljarszki Emil teljes erőbedobással, virtuóz billentyűs- és gitárjátékkal kápráztatott el mindenkit, míg a karizmatikus személyiségű Oláh Annamari, több nyelven énekelve vonta bűvkörébe a hallgatóságot.

A Meszecsinka duó (és zenekar) nem ragaszkodik a megszokásokhoz, mernek és tudnak a közönség előtt a pillanatnak játszani, magát az emberi nyelvet is képesek hangszerként a szokatlan összhatás szolgálatába állítani. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egyik számukat a koncert előtti este rakták össze. A szövegek nagy részét Oláh Annamari írja, a zeneszerző pedig rendszerint Biljarszki Emil.

Összeszokott, hatékony csapatot alkotnak, amely egyaránt illeszkedik a fesztiválok és a kisebb klubok profiljába is, így lehet, hogy nem csak a SzimplaKertben vagy nálunk Szegeden, de a Sziget Fesztiválon és nemzetközi helyszíneken is elismeréssel adóznak művészetüknek. Legutóbb Dániában jártak, ahol erdélyi dallamokkal is megismertették az ottani iskolák közönségét.

Számos inspiráció érte Oláh Annamarit, a gyermekkorától zenélő énekesnőt, aki a leginkább Lhasa de Sela-t emelte ki.  Az énekstílus – akár egy dalon belül előadva – a kislányostól egészen a kacér bárzene és a pszichedelikus hisztéria hangneméig variálódik, adott esetben halandzsanyelven is.

A Meszecsinka (jelentése bolgárul: Holdacska) őszinte, természet – és emberközeli. Saját univerzummal és saját, lépten-nyomon megszegett szabályrendszerrel bír. Mi, a közönség, akik többet kaptunk egy világzenei koncertnél nem tudtuk és nem is akartuk kivonni magunkat ebből a kozmoszból.

A szűnni nem akaró vastapsot követő ráadásban a duó eljátszotta a Kukko című dalt és az énekesnő egyik kedvencét, a Gyerekjátékot is.

Noha a koncert sajnos véget ért, a tömeg csak tétovázva hagyta el a fergeteges estének otthont adó Millenniumi Kávéházat.

(Szeged, Millenniumi Kávéház, 2015. október 13. 20:00)

Ghimessy Tamás