„Önkéntelenül is színházi aggyal gondolkodom”

– Az új albumod címe Testi Mesék. Miért éppen ez a dal lett a címadó?

– Ezen gondolkodtam egy darabig. Általában minden dalomnak van egy munkacíme, ami nem túl ötletes. Testek volt a demócím, és valamiért azt képzeltem, hogy jó alkalmat adott volna arra, hogy különböző karaktereket és az ő történeteiket meg tudjam jeleníteni az albumon. Ezeknek a testeknek a találkozása meg interakciói nagyon sok ízben  ott vannak az albumon, ahogy a szexualitás meg a halál témája is. Ezekkel az erős témákkal akartam operálni. Aztán adta magát a Testi Mesék cím, mert egyrészt van egy picit mesélő vagy narratív jellege az albumnak, és ez kicsit viccessé is teszi, másrészt van valami pikáns dolog abban, hogy Testi Mesék, ami némileg szexuális is, így ez találónak tűnt.

– Jellemző a dalaidra, hogy egy-egy szerepbe helyezkedsz, sokszor marginalizált, peremen élő, de sztereotipikus figurák bőrébe bújsz. Ez nagyon erősen ott van a korábbi dalaidban, mint például a Carlo, a Hesus vagy a Fogócska. Mitől válnak ezek a (dal)helyzetek izgalmassá? A színészi tevékenységed hat vissza?

– Igen, abszolút mértékben visszahat. Úgy érzem, kihagyott ziccer lenne, ha nem élnék azzal, amit megtanultam színészként az akadémián, főleg, ha már nyolc éve vagyok a pályán. Valahogy engem a rapben sosem az öntömjénezés érdekelt. Mindig azt gondoltam róla, hogy ha színházilag néznénk egy olyan jelenetet, amiben van egy figura, aki szimplán csak magát dicséri meg hivalkodik, akkor elmarad a csattanó a végéről. Nem látom, hogy mitől lesz érdekes az a jelenet.

Az én olvasatomban egy ilyen karakter akkor lenne érdekes a rapben, ha megszégyenül, ha rajta kapják valamilyen hazugságon. Szóval önkéntelenül is színházi aggyal gondolkodom. Miközben ennek picit ellent mond a rap, mert az meg egy eléggé flexelős műfaj.

Sokszor előfordul, hogy beteszek én is egy olyan tracket, legyen az angol vagy magyar, ami tényleg nem szól másról, de lehet vele menni, az emberben megmozdít valamit zsigerileg. Csak én közben egyáltalán nem érezném önazonosnak azt, ha ilyet csinálnék.

– Bár a Testi Meséken kisebb egységekben figyelhető meg, de itt is sokat játszol nyelvi regiszterekkel, tájszólással, egy-egy társadalmi csoport beszédének utánzásával, illetve idegennyelvű dalod is van korábbról, a Jackpot. Hogyan kerül a zenédbe ez a sokrétű beszédmód?

– Igazából van egy kis önző attitűd vagy telhetetlenség abban, hogy meg akarom mutatni, mi mindenre vagyok képes: tudok angolul, tudok dialektussal is beszélni angolt, és ehhez van egy kapható figura, akinek elképzelek egy történetet. Például a Jackpot esetében pont a Macskajaj című filmben van ez a karakter, Dadan Karambolo, azt hiszem, Srdjan Todorovicnak hívják a színészt.  Ez az alak ikonikussá vált a szerb filmművészetben, engem pedig nagyon izgatott, nem nagyon volt lehetőségem színházban megformálni. Utólag lett, meg az akadémián néhány alkalommal, de én szerettem volna zeneileg is lehetőséget teremteni az eljátszására. De igen, visszacsatolva az előző kérdésedre, valahogy nekem ez a heppem, ez a perverzióm, hogy történetek érdekelnek mindenféle figuránál. Például az egyik legizgalmasabb a Testi Mesék című dal szövegének a megírása volt: ki kellett találni ezeket a helyzeteket és figurákat.

– Társadalmi témák is többször beszivárognak a szövegeidbe, például a Pénz Hova Mész?! az inflációról szól, Az Én Sávomban a közúti balesetek, a rohanó sofőrök kerülnek fókuszba, sőt, néhány sorban nagyon konkrét politikai utalás is meghúzódik. A Testi Mesék című dalban is radikális társadalmi helyzeteket, devianciát, gyilkosságokat mutatsz be. Bár a háttérben jelen van a műfajra sokszor jellemző öntömjénezés, önpozicionálás, de visszaszorul a társadalmi témákhoz képest. Szerinted dolga a zenének, a művészetnek társadalmi kérdésekről beszélni?

– Szerintem nem feltétlenül, nem kell, hogy legyen egy ilyen célkitűzése. Azok a dalok, amik szimplán egy érzést, egy állapotot vagy akár valamilyen krízishelyzetet fogalmaznak meg, azoknak nem vesz el az értékéből, ha nem bírnak társadalmi jelentőséggel.

Mint például a Fogócskánál. Ott is van egy erős szerepvállalás, véleménynyilvánítás, de mindig törekszem arra, hogy ne legyen sulykoló, mert az ember nagyon könnyen átcsúszhat a didaxisba, és abból lesznek a megmondó szerepek. Az meg szerintem sokkal visszásabb, mint ha az ember nem mond semmit. Ez némileg túlzás, de így gondolom, erre tanítottak, ezzel tudok a leginkább rezonálni.

– A dalaid beatjei sokszínűek, többször visszaköszön bennünk valamiféle balkáni hangulat. Hozod magaddal a Vajdaságot a zenédbe?

– Igen, van egy ilyen múltam vagy származásom, amit nem tudok, meg nem is akarok letagadni. Ez inkább a korai zenéimben jelenik meg, mint a Csillagpor meg mondjuk a Jackpot. A Testi Mesékben már nem annyira explicit módon húzódik meg. A Testi Mesék legtöbb alapzenéjét Varga Tamás WaTa csinálta, és ő azért megismert engem meg a korábbi zenéimet, így az én ízlésemhez igazította ezeket. Szóval valószínűleg azokból is kiérződik valami ilyen hangzásvilág és dallamtöredékek. Kicsit balkáni flessű.

– A Testi Mesék album április 11-én debütált, az ÚJ VÉG videóklipje alatt pedig feltünteted, hogy melyik költőktől parafrazálsz (Terék Anna, Sziveri János). Szándékos, vagy csak véletlen volt a költészet napi megjelenés?

– Nem volt ennyire tudatos. Ez az album az NKA induló előadói pályázatának keretén belül jelent meg, és ott május vége volt a határidő, de nagyjából már márciusra elkészültünk vele. Én úgy emlékszem, hogy igazából ez a dátum volt belőve, és meglepődtünk meg örültünk az egybeesésnek, hogy basszus, de jó, pont akkor van a költészet napja is, de menő lesz, biztos azt hiszik majd, hogy direkt volt. De nem volt ebben ilyen fajta tudatosság, csak így jött ki, mert a kiadónak is ez felelt meg. Az ÚJ VÉG kapcsán még talán annyit elmondanék, hogy tényleg megjelenik benne egy Sziveri-parafrázis, a „megcsapott a halál szele / együtt hálok kelek vele” a Bábel című költeményből, és Terék Annától pont a Csönd című dráma szövege kapcsán jött még egy.

– Sok területről érkeznek az emberek, akikkel együtt dolgozol: Jordán Adéllal van egy korábbi közös dalod, a Mehetnék, de kiemelhetném a Testi Mesékről Az Én Sávomat, ahol a rapszcénában jól ismert Krúbi mellett Kautzky Armand hangja is felcsendül, illetve a klipben Thuróczy Szabolcs és Scherer Péter szerepel. Hogyan alakulnak ezek a munkakapcsolatok, összekötöd a különböző alkotói, előadói platformjaidat?

– Szerencsés helyzetben vagyok, úgy gondolom. Tök jó, hogy ezek a szálak összefutnak. Például felkértem Krúbit, és úgy adódott, hogy Scherer Péter meg a fia is konkrétan hatalmas Krúbi fanok, és amikor felkerestük Scherer Pétert, akkor rögtön rábólintott, mert tudta, hogy mit vállal, ismerte Krúbi zenéit, klipjeit. Thuróczy Szabolccsal egy koncerten találkoztunk, meg ő is ismerte a zenémet, sőt, azt hiszem, színházi feszten is összefutottunk. Jó, hogy van egy ilyen átjárás a színházi meg a zenei szcéna között.

– A Testi Meséken sokszor kerül elő a halál. Már a nyitó dal, az ÚJ VÉG, majd a Testi Mesék, az OXIGÉNHIÁNY és Az Én Sávom is tematizálja, viszont nagyon más hangulatban adják át ezt a kérdést. Miért lett ennyire kiemelt témája az albumnak?

– Nagyon felkeltette az érdeklődésemet a közelmúltban (vagy nem is annyira a közelmúltban) a halál gondolata és a halál filozófiája. Gyakorta próbáljuk a szőnyeg alá söpörni, hogy ennek a filmnek, amit úgy hívunk, hogy élet, vége lesz. Van ennek egy elég depresszív oldala is, de sok mindent megtaníthat a halálról való gondolkodás arról, hogy mire érdemes az időnket szánni, mik lehetnek a fontos dolgok, és nem feltétlenül kell állandó rettegésben élni attól, hogy meghalunk. Ezzel szerintem karöltve jár a sztoicizmus, ami érdekes filozófia, benne van, hogy ha ér minket valami rossz, akkor mindig érdemes elképzelni egy másik helyzetet, amiben alakulhatott volna nekünk sokkal rosszabbul is.

Másrészt azt gondolom, hogy a halál egy olyan esszenciális és annyira húsbavágó téma, ami igazából sosem avul el, mert az emberi természet alapját határozza meg.

És ezért gondolom fontosnak. Meg nyilván mindenki vesztett már el valakit, aki közel állt hozzá, és szerintem azok is olyan kimerevített pillanatok az életben, amikor át lehet értékelni dolgokat.

 – A 98/20 című dalodban a délszláv háború idéződik fel, illetve az apáról fiúra öröklődő generációs trauma. A Terék Anna által írt és Molnár G. Nóra által rendezett Csönd című színdarabban te is játszol. Az előadás egy családon keresztül mutatja be ugyancsak a délszláv háború viszontagságait, te pedig éppen a fiút alakítod, és elő is adsz egy Titot éltető rapszámot a Csöndben. A saját zenéd és az előadásbeli szereped, illetve a rapjelenet hatott egymásra?

– Ezt nagyon jól látod, mert abszolút mértékben visszahatott egymásra. Ezt a dalt konkrétan a Csönd próbafolyamata alatt írtam, mikor már megismertem a szöveget, meg felismertem azt, hogy ez valahol mennyire rímel a saját helyzetemre vagy az én gyerekkoromra. Nem véletlenül osztotta rám Nóra ezt a szerepet. Mi nagyon régről és jól ismerjük egymást, valójában még az akadémiáról. Felvetette a próbafolyamat elején, hogy lehet, kelleni fog egy rapbetét, ami még nem tudja, hogy miről fog szólni. Akkor kezdtem el írni a 98/20-at, de a próbák alatt kikristályosodott, hogy ide egy vicces Tito-rap kéne. Azt gondoltam, de jó, hogy ez a dal megszületett, mert így ezt használni fogom a saját projektemben.

– Min dolgozol most akár a rapprojektben, akár színészként?

– Jelenleg Veszprémben dolgozok egy bábszínháznál. Igazából ott csinálom a színészi munkáimat, de Győrben is játszom egy előadásban, és van ez a nórás projekt, a Csönd című előadás is. Szerencsés vagyok, hogy a színházi melók megengedik azt, hogy emellett tudjak foglalkozni a zenével. Többféle ambícióm van más területeken, de beláttam, hogy túl sok mindent akarok, és azt gondolom, hogy egyelőre a rapre és a színházi munkákra fogok fókuszálni a jövőben. Egyébként nagyon eltolódott a balansz a zene felé, így a színészi törekvéseim picit a háttérbe szorultak. Most szeretnék dolgozni egy új kislemezem, és utána lehet, úgy döntök, hogy kicsit a színészi dolgokra fókuszálok.

Borbíró Aletta

(A cikk szerzője a szegedi Törzsasztal Műhely tagja.)

bongor – Testi Mesék 
2022, Escape Plan 
Spotify