tiszatáj | 2016. november 16.

A zene jövője, a jövő zenéje

AZ UTÓPIA SZINTETIZÁTOR KIÁLLÍTÁSRÓL
Szent-Györgyi Albert Agórában november 12-e és 20-a között látogatható az Utópia Szintetizátor kiállítás, ami Magyarországon először és egyedülálló módon, interaktívan mutatja be az elektronikus zene történetének legjelentősebb hangszereit… – WIRTH LETÍCIA BESZÁMOLÓJA

BESZÁMOLÓ AZ UTÓPIA SZINTETIZÁTORKIÁLLÍTÁSRÓL

Szent-Györgyi Albert Agórában november 12-e és 20-a között látogatható az Utópia Szintetizátor – Interaktív Kiállítás és Konferencia, ami Magyarországon először és egyedülálló módon, interaktívan mutatja be az elektronikus zene történetének legjelentősebb hangszereit. 

Az egyhetes programsorozat azonban nem csak a szintetizátorok felvonultatásáról szól. Vörös Péter szervező és szakmai vezető elmondta, nem csak a hangszereket akarják bemutatni, hanem a koncerteken, interjúkon és workshopokon keresztül az elektronikus zenei közeg múltját, jelenét és jövőjét is. A rendezvény célja emellett, hogy felhívja a figyelmet jelenünk problémáira és jövőnkkel kapcsolatos kérdéseinkre. Ezek jól megragadhatók a szintetizátor kultúrán keresztül, hiszen az elektronikus műfajok szemléltetik nemcsak a zene, de műszaki és informatikai tudományok fejlődését is.

A kortünetekről és a jövőkutatásról 15-én, kedden A jövőt mi magunk formáljuk kerekasztal beszélgetésen különböző tudományos és művészeti területekről érkező szakemberek olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy mit jelent ma a kortárs zene, lehetséges-e hivatásként űzni és mi lehet a sorsa a jövőben. (Balog József a MASZK egyesület elnöke, Gyimóthi Ferenc a Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar vezetője, Kakuszi Szilvia klinikai szakpszichológus, Kékesi Márk szociológus, pszichológus, Kömlődi Ferenc jövőkutató, Dr Tóth László az MTA SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport főmunkatársa)

Az eseménysorozat túllép a kiállítási helyszín keretein. Beszédes Árpád szervező, a Szegedi Tudományegyetem informatikai intézetének tanszékvezető helyettese elmondta, hogy a Természettudományi és Informatikai Karon párhuzamosan zajlik egy speciálkollégium, ahol szintén az elektronikus zene világából szerezhetnek ismereteket, majd számonkérés után kreditet az jelentkező hallgatók. A kurzus és az Utópia kiállítás célja az is, hogy hangsúlyozza, az elektronikus szerzemények sem hordoznak kevesebb értéket, mint a klasszikus darabok, hiszen kiemelkedő alkotóik nemcsak zenei, de komoly műszaki és informatikai tudással is rendelkeznek.

A kiállítási darabokat Beszédes Árpád és Mosolygó Tibor gyűjtötte össze. A hangszerek felbecsülhetetlen értéket hordoznak, egyes daraboknak zenetörténeti jelentősége van. Ilyen például az analóg hangszerek közül a Roland Jupiter, az első Németországban készült szintetizátor. A leginkább figyelemre méltó darab a digitális Synclavier. Ezt a típust használták a legjelentősebb komponisták, hollywoodi filmek betétdalait és effektjeit hozták létre ezzel az eszközzel. A Synclavier és a ritka, ausztrál gyártású Fairlight külön figyelmet kapott az előadássorozatban. November 19-én Mosolygó Tibor szakértő mutatja be workshop keretén belül a két hangszert. A monumentális ritkaságokon kívül a mainstream szintetizátorok legjobbjai is helyet kaptak. Egy-egy látogató hosszú percekig próbálgatta a Minimoogot vagy a Memorymoogot, amelyeket – ahogy Beszédes Árpád fogalmazott – a country zenészek kivételével minden ismert könnyűzenei előadó használt. A hangszerek mellett egy lemezborító gyűjteményt is hoztak a magyar elektronikus repertoár bemutatásához, és egy olvasó sarkot is kialakítottak egy szintetizátor történeti mini könyvtárral. A rendkívül közvetlen szervezők, ahogy feladataik engedik, arra sem sajnálják a figyelmet, hogy a laikus látogatóknak alapos, de érthető ismertetőt adjanak a hangszerekről.

A program nem a tervezettek szerint indult, mert az Utópia fővédnökének felkért komponista, a hetvenes évek óta aktív Jean-Michel Jarre mégsem tudta útba ejteni Szegedet budapesti és erdélyi koncertje között. A zenész azonban Budapesti fellépésekor interjút adott a szervezőknek, amit a nyitást követő napon vetítettek. Jarre az Utópia szellemiségéhez méltón hangsúlyozta, ahogyan a negyven évvel ezelőtt megjelent Oxygene című lemezével is, az idei megjelenésű Oxygene 3 lemezzel is a nem enyhülő ökológiai problémákra szeretné felhívni a figyelmet. A technika fejlődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy ma az eszközök már a világon mindenhol elérhetőek, így az eredetiség és az újdonság nem az eszközök fejlettségének, hanem a belülről fakadó kreativitásnak a függvénye. A francia zeneszerző úgy gondolja, hogy az analóg és a digitális hangszerek között nincs ellentét, sem hierarchia, csak más jellegű alkotásokat tudunk velük létrehozni.

Jean-Michel Jarre megnyitó szavait követően Szalay András mérnök és zeneszerző adott interjút és szemléltette saját fejlesztésű, Musix 81 nevű composer-rendszerét. Szalay a hetvenes években Angliából vásárolt alkatrészekből maga állította össze első számítógépét. A keleti blokkban nem lehetett hozzájutni a nyugati gyártmányú szintetizátorokhoz, egyes darabok tiltólistán voltak. A zenész bátyjával együtt maga építette meg a hangszerét is. Ezután született meg a hang mintavételezésre szolgáló Musix 81 rendszer, amelyet Szalay Kóbor Jánossal próbált piacra dobni Németországban, de a kiutazás lehetetlensége miatt nem sikerült. Ezt követően Szalay egy nyugatnémet cégnek gitárszintetizátort tervezett, amelynek mini verziója a világ legtovább piacon lévő elektronikus hangszere volt. A zenész tapasztalata szerint ez a kísérletező és alkotó szellem a jelen fiataljaiban is megtalálható, így az elektronikus műfajok jövőét pozitívan látja.

Szalay Andrást az újabb generáció képviselője, a leginkább a NEO zenekarból ismert Milkovics Mátyás követte, aki munkafolyamatokról és a 90-es évek óta tartó alkotói tevékenységéről beszélt, majd IO elnevezésű, önálló projektjével lépett a színpadra.

Az egy héten át tartó eseménysorozatban az elektronikus zenei élet más ismert szakemberei is adnak interjút (Moldvai Márk, Horváth István -MR Elektronikus Zenei Stúdió) és több zenei produkciót is hallhatnak a látogatók az Informatóriumban (Supersurrexit, A Tonal Diktatur, Polar Star). 19-én pedig a a JATE clubban egy a 80-as 90-es évek hangulatát idéző bulira várják a szervezők szintetizátor zene kedvelőit.

Az Utópia kiállítás számomra egy nap alatt bebizonyította, hogy a digitális eszközök valóban nem csorbítják, hanem kiegészítik a kultúrát, bővítik a művészek lehetőségeit. Az elektromos hangzás, amely a hetvenes években a jövő és a science-fiction világát jelentette, mára a jelenünké vált.

Wirt Letícia

 

szintetizatorplakat1Utópia Szintetizátor – Interaktív Kiállítás és Konferencia

Szent-Györgyi Albert Agóra

Szeged

2016. november 12–20.