Tiszatájonline | 2020. október 7.

„A szabadság titka valahol ott keresendő…”

BESZÉLGETÉS A VENI DUÓ TAGJAIVAL, SZÁSZ VERONIKÁVAL ÉS BATA ISTVÁNNAL
Az ének-basszusgitár-elektronikus duó zenéje néha olyan, mintha egy egész kórust hallanánk és egy nagy zenekart, máskor pedig annyira érzékeny, hogy azt érezzük, a lelkünkkel játszadozik. Idén augusztusban jelent meg az új UNFORM című lemezük, bemutatója az Opus Jazz Clubban volt hallható… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

BESZÉLGETÉS
A VENI DUÓ TAGJAIVAL,
SZÁSZ VERONIKÁVAL ÉS
BATA ISTVÁNNAL

Az ének-basszusgitár-elektronikus duó zenéje néha olyan, mintha egy egész kórust hallanánk és egy nagy zenekart, máskor pedig annyira érzékeny, hogy azt érezzük, a lelkünkkel játszadozik. Idén augusztusban jelent meg az új UNFORM című lemezük, bemutatója az Opus Jazz Clubban volt hallható.

Hogyan alakult ki ez a ritka és érdekes ének-basszusgitár-elektronikus zenei duó?

Veronika: 2016-ban kezdtem el készíteni az első lemezt, mint zenei producer. Kezdetben nem is terveztem hangszeres zenészekkel együtt dolgozni, de hamar elkezdett hiányozni az az inspiráció, amit a jó zenészek játéka jelent számomra. Elhatároztam, hogy felkeresem azokat a zenészeket, akiknek a zeneiségét nagyon szeretem és akikkel emberileg is kifejezetten pozitív élményeim vannak. Így jött képbe Bata István, akivel először 2013-ban találkoztunk egy alkalmi zenei formáció keretein belül. Már ott megjegyeztem magamnak, hogy nagyon kedvemre való, ahogy szól kezében a basszusgitár. Először egy finom, puha, megnyugtató sound tűnt fel, épp csak hozzáért a húrokhoz és azok máris zenéltek, aztán elkezdett játszani. Számaim készítése során megbizonyosodtam arról, hogy mind ízlésünk, mind motivációink igen hasonlóak. Ő egyre inkább megismerte a zenei gondolkodásmódom, én pedig egyre inkább támaszkodtam arra a szemléletre, amivel ő rendelkezik, valamint ízlésére és kreativitására egyaránt. Mostanra olyan lett nekem, mint a jó szemű mester, akinek szívesen megmutatom a firkarengetegből álló rajzomat, mert tudja melyik szálon kell felvenni a fonalat, érti a kompozíciót és képes egyetlen vonallal összegezni a lényegét.

A lényeg megragadására törekedtünk a kompozíciók élőzenei átdolgozásakor is, így született meg az élő elektronikus setup. A dalokból kiemeltük az azokra leginkább jellemző elemeket, ezekből loopokat készítettünk, és kikísérleteztük, hogy azoknak milyen paramétereit módosítjuk az élőjáték során, hogy a megszólaló hangok visszaadják az eredeti zenei szövetek komplexitását. A folyamat összegzéseképp a legtöbb kompozíció megfogalmazását kidolgoztuk a basszusgitár-ének duó minimalizmusára is.

Az UNFORM c. lemez eklektikus experimentális hangzása igazán egyedi. Fellelhető benne az improvizáció és a különleges zenei hangzások, hatások kreatív ötvözetének folyamatos váltakozása. Teljesen szabad és elrugaszkodik a zenei sémáktól, ugyanakkor hiánytalan. Ezt hogyan hoztátok létre, mi a titok?

István: Venivel való közös alkotómunka során tapasztaltam meg igazán először azt az általa képviselt szabad zenei gondolkodást, ami mentes minden strukturális és stilisztikai megkötéstől, sőt egyenesen kerüli azokat. Ebben, az ily módon létrejött, letisztult alapállapotba pedig nagyon sok minden beleférne ugyan, de itt kezdődik a valódi személyes terep, az ízlés szűrője, a pillanatok zenei felhívásaira születő intuitív válaszok. Be kell valljam, nem volt könnyű félretenni minden eddigi, zenei tanulmányaim által generált alapvető zsigeri reakciót, hogy megtaláljam magamban a valódi választ. Arra törekedtem, hogy meghalljam magamban azt a hangot, amit nem a rutin és a szabályszerűség hív életre, hanem önmagam egy mélyebb rétegéből fakad.

Veronika: A szabadság titka valahol ott keresendő szerintem, hogy a zenénkkel mi magunk is leginkább felfedezni, felépülni és örömet átélni szeretünk. Fellépéskor az motivál minket, hogy átadjuk a felfedezés örömét és együtt éljük át újra. Ehhez oldott, inspiratív, szabad légkör szükséges, ezért a koncertekkel első sorban barátokat keresünk, akiknek jólesik a zenénk és akikkel nekünk is jó együtt örülni, együtt felfedezni. Ezekhez a baráti hangulatú találkozásokhoz keresünk és teremtünk alkalmakat. A hiánytalanság érzésének élménye nekem is újszerű, újra meg újra lenyűgöz.

A lemez sokat építkezik népzenéből, jazzből és hihetetlen módon lebeg a keleti, akár a chill out és az ambient műfajok között is. Egyszerre lehet rá táncolni vagy becsukott szemmel törökülésben hallgatni.

Veronika: Minden dalt az hív életre, hogy van egy gondolat, ami meg akar nyilvánulni, és úgy öntjük formába, hogy az nekünk tetsszen. Ezért olyanok, amikre mi szívesen táncolunk, vagy elmélkedünk, meg olyanok, amilyenek mi magunk is vagyunk.

A lemez 17 számot tartalmaz. Mi volt a koncepció egy ekkora lemez megalkotása során? Ennyi számot terveztetek, vagy ahogy elindult az alkotási folyamat, úgy jöttek az újabb és újabb ötletek?

István: Nem terveztük meg előre, hogy hány dal legyen a lemezen. Amikor kezdtek a dalok kidomborodni, kezdték megmutatni valódi karakterüket, egyre inkább az album is kezdett összeállni és albumként viselkedni. Ahogy a dalok végleges formájuk megmutatkozásánál, úgy a lemez kialakulásánál is fontos volt felismerni a felesleget, és tudatosan elhagyni azt. A törlés művelete nem egy könnyű lelki folyamat az alkotó számára, de csak akkor juthatunk igazán lényegi eredményhez, ha el tudjuk engedni azokat a dolgokat, amik elhomályosítják és összezavarják a lényeget.

Saját magatok mixeltétek a lemezt?

István: Igen. A produceri tevékenység java része Veni keze munkája, de itt-ott én is belenyúltam a dolgokba. A keverést és a mastert én készítettem.

Veronika, a VENI nevet brandként építed? Ez a grafikusművész és a zenei művészneved is. Hogyan fér meg a kettő? Ha jól tudom, még tanítasz is.

Veronika: A Veni igazából a becenevem gyerekkoromból, azért maradt rajtam, mert a családom és a barátaim még mindig Veninek hívnak. Ez a becenév éli most felnőttkorát és összegzi mindazt, amit csinálok, mindazt, aki vagyok. Ebből kifolyólag persze sokszor felmerült már, hogy jó név-e egy olyan zenekarnak, ahol a duópartner ráadásul egyenlő fontossággal van jelen, de Pisti mindig meggyőz, hogy ez a név így frappáns és így használjuk a kettőnk zenéjére is.

A sokféle tevékenység – megfelelően alapos – művelése segít abban, hogy a dolgokat komplexebb módon lássuk, ez pedig jó hatással van a problémamegoldó és kreatív gondolkodásra. Például a portrérajzolás vagy a logókészítés is kihat a zeneszerzésre. Az élethű rajz készítéséhez hamar el kellett sajátítanom azt a képességet, hogy felszabadítsam a látásom és elvonatkoztassak attól, amit tudok: például egy szájról annak érdekében, hogy megragadhassam azt, amilyennek akkor és azt a konkrét szájat ténylegesen érzékelem. A lemezek készítése során nagy hasznát vettem ennek a képességnek, és az általam használt hangokhoz is ezzel a pillanatnyi benyomásokra érzékeny figyelemmel és szabadsággal tudtam hozzáállni. A logókészítés arra tanít, hogyan kell megtalálni a módját annak, hogy egy koncepció és az üzenet a legpontosabban olvasható legyen egy produktumon. A zeneszerzésnél is elsősorban koncepcióim vannak, amikhez meg kell találnom a legalkalmasabb kifejező eszközöket. A koncepcióalkotás és precíz megvalósítás arra treníroz, hogy felismerjem a lényeget és elvegyem mindazt, ami fölösleges zajt kelt a kommunikációban. Az Unfold koncepciója az akkori életérzésem hangulati megragadása volt, egy zenei napló, egy intuitív tükör készítése. Az Unform a Pistivel való élőjáték és az első koncertjeink élményét örökíti meg, a koncepció pedig a szabad élőzene gépi megfogalmazása volt.

A tanítás és minden olyan tanulmány, gyakorlat, ami mások társaságában, társas interakcióban ösztönöz arra, hogy pontosabb legyek a verbális kommunikációban, precízebb az önkifejezésben és empatikusabb a másokkal való kapcsolódásban, szintén olyan tapasztalatok, amik hitelesebb és érettebb alkotóvá, előadóvá tesznek.

Valószínűleg Pisti gondolkodása is azért tud ennyire hasznos és építő lenni számomra, mert komplex problémamegoldó stratégiái vannak, amiket a jelen kihívásaiban rugalmasan alkalmaz. Megfejti, megoldja, megépíti, megszereli, átalakítja, létrehozza. Rutinos kreatív, elszánt és kitartó fejlesztő.

István, ha jól tudom a VENI az első zenekar, ahol megmutatod, hogy nem csak basszusgitárosként és fúvós hangszereken, hanem elektronikus zenészként is alkotsz. Ez milyen lehetőségeket rejt számodra?

István: Így van. Az elektronikus zenének már régóta nagy rajongója vagyok, de ezelőtt nem találtam még meg azt a formát, amelyben aktívan foglalkoztam is volna vele. Az elektronikus eszközök és a digitális tér végtelensége lehetőséget ad számomra arra, hogy sokkal nagyobb távlatokat emeljek az élő játékba, mint amire eddig alkalmam volt. Azáltal, hogy a zenénkben használt hangok felett teljes kontrollunk van szimultán módon, az improvizáció élményét egy sokkal komplexebb formában tudom megélni. Szerencsére akkor került képbe az elektronika, mint hangszer, mire már mindketten nagy utat jártunk be zeneileg. Veni klasszikus- és egyházzenei tanulmányai, népzenei, jazz és könnyűzenei tapasztalatai, illetve az én népzenei gyökereim és jazz tanulmányaim mellett a sokéves élőzenei gyakorlatom találkozik most egy digitális térben.

Mi az, ami motivál titeket?

Veronika: Főleg az, hogy olyat adjak az embereknek, ami jó nekik és, hogy úgy adjam, ahogy azt magam is kapni szeretem, bízva benne, hogy az ajándékozás a másikat és engem is egy teljesebb emberré épít fel.

István: Zenészként a zenélés közben átélhető állapot őszinte megélése. Csak akkor tudok igaz dolgot adni a minket hallgató embereknek, ha a pillanat élményét én is valóban képes vagyok megélni.

Brestyánszki Bernadett