Tiszatájonline | 2022. június 28.

Szegedi Szabadtéri Játékok

„Számomra Petőfi mindig egy géniusz marad”

BESZÉLGETÉS ZSURÁFSZKY ZOLTÁN KOSSUTH-DÍJAS KOREOGRÁFUSSAL

HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA
A Petőfi 200 emlékév nyitányának szánja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes legújabb produkcióját, amelynek ősbemutatóját Szabadság, szerelem! – Petőfi – a vitéz címmel július 1-jén tartják a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán. A grandiózusnak ígérkező előadásról, amit másnap este is láthat a közönség, a rendező-koreográfust, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltánt kérdeztük.


Zsuráfszky Zoltán
(Fotó: Hrotkó Bálint)

– Korábbi sajtóinformációk szerint a kormányzat jelentős összeget, 9 milliárd forintot szánt az idén induló, jövőre záruló Petőfi 200 emlékévre. Hogyan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes új produkciója ehhez a programhoz?

– Lehet, hogy mi is megéreztük ezt az időpontot, mert a Magyar Nemzeti Táncegyüttes már korábban szövetkezett Barnák László főigazgató úrral, a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjével erre az évre, hogy az országos Petőfi-produkciók és a Dóm téri fesztivál tekintetében is legyünk mi az elsők. Így a Szabadság, szerelem! – Petőfi – a vitéz lesz a nyitó előadás ezen a nyáron a szabadtérin. A néptánc és a népzene nyelvén szeretnénk szólni Petőfiről. Remélem, ugyanolyan közönségsikerrel, ahogyan évtizedeken át a különböző nagy Dóm téri produkcióinkkal, a Benyovszkyval, a Dózsával, a Drakulával, a Boldogasszony vendégséggel vagy a Bálint Sándor-évfordulóra létrehozott A szögedi nemzet című előadásunkkal tettük. Ezeket a produkciókat közösen készítettük kedves feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjével, aki kifejezetten Szegedre írta ezeket a darabokat.

– Hogyan épül fel dramaturgiailag az új Petőfi-produkció?

– Petőfi költészete nagyon közel állt a népművészethez, a népzenéhez, a néplélekhez. Úgy is fogalmazhatunk: Petőfi eggyé vált a néppel. Nagyon sok verse folklorizálódott, ezeket mind szeretnénk beépíteni a produkciónkba. Követjük Petőfi életrajzát, a születésével indulunk. Azt találtuk ki, hogy lesz egy nagy újévi bál, utána pedig egy kocsmajelenet, majd Petőfi Sándor mészáros édesapja, Petrovics István bejelenti, hogy megszületett a fia. Ezután végigmegyünk a költő életének jelentősebb állomásain, a diákéveken, a színészi pályafutásán is a versei segítségével. Részletek hangzanak el a János vitézből és A helység kalapácsa című elbeszélő költeményéből. A produkció második részében már érintjük a pesti korzót, a Nemzeti dalt és a Magyar vagyok című versét. A forradalom és a szabadságharc, Petőfi csatái sem maradhatnak ki, a tánc és a zene nyelvén egészen a haláláig követjük a költő életét. Óriási munkában vagyunk, ezt gyakoroljuk már hetek óta, nagyon készülünk Szegedre.

– Szegednek és környékének komoly néptáncos hagyományai vannak, gondoljunk csak a nemzetközi néptáncfesztiválra, az ahhoz kapcsolódó népszerű Dóm téri néptáncgálákra vagy a helyi együttesek sikereire. A szegedi táncosok hogyan vesznek részt a koprodukciós előadásban?

– Szeged egy különleges néptáncos sziget, sok nagyon jó együttessel. Mindig is sokan táncoltak Szegeden, egyetemisták, értelmiségi fiatalok is, de mindenféle korosztályból, mindenféle nemzetből. Évtizedekig vezettem a Bálint Sándor Táncegyüttest, a JATE táncegyüttesét, de kapcsolatban voltam Nagy Albertékkel, Gombos Andrásékkal és a deszkiekkel is. Szeged egy fontos műhelye a néptáncnak, és a helyi együttesek be is kapcsolódnak az országos vérkeringésbe. Szegedi gyerekeket hívtunk a budapesti Eucharisztikus Kongresszus megnyitójára is, mert nagyon jó szellemiségű néptáncosok vannak Szegeden. A város mindig is odafigyelt rájuk. Mi is fontosnak tartjuk, hogy ha van egy ilyen nagyszabású produkció, akkor abban a szegedi néptáncosok is legyenek benne. Munkatársaim most tanították a szegedi gyerekeket. Bevontuk a Szeged Táncegyüttest és a deszki Tiszavirág Néptáncegyesületet is. Felkérésünkre már évtizedek óta nagy lelkesedéssel vesznek részt a szegedi és a város környéki táncosok a közös munkában. Azt reméljük, július 1-jén és 2-án a Dóm téren újból a néptánc ünnepe valósulhat meg. Az egykori táncost, Tóth Kázmért is meg kell említenem, aki Szeged mellett, Tápén egy csodálatos díszletgyártó üzemet épített fel, és évtizedek óta ő tervezi és készíti el a díszleteinket. A Dóm téri az ország legnagyobb szabadtéri színpada, nem mindegy, hogy ezt a hatalmas teret hogyan tudjuk betölteni.

– Petőfi alakja szereplőként is megjelenik a produkcióban?

– A Nemzeti Színház fiatal színészét, Herczegh Pétert kértük fel Petőfi szerepére. Természetesen a táncosok közül is lesznek még olyanok, akik Petőfiként lefordítják a mozgás nyelvére mindazt, amit el szeretnénk mondani. Zs. Vincze Zsuzsa találta ki a produkció új műfaji besorolását: tánc-szín-játék. A táncosaink énekelnek, táncolnak és prózát is mondanak a darabban. A történetet Herczegh Péter viszi végig színészként Petőfit életre keltve. Az emblematikus Petőfi-verseket szerintem velünk együtt mondja majd a közönség is, és az előadás végére mindenki rádöbbenhet: ismeri a teljes életművet.

– A produkció zenei anyagáról mit lehet tudni?

– Sokan dolgoztak a zene összeállításán, többek között Rossa László zeneszerző barátunk, aki az elmúlt évtizedekben sok produkciónk zenéjét komponálta. Természetesen Papp István prímásunk, valamint Szabó Dániel cimbalomművész is fellép a zenekarunkkal a produkcióban. Néhány Liszt-mű részletét is felhasználjuk majd.

– Babits Mihály a nagy költő előd születésének centenáriumára, 1923-ban írta a Petőfi koszorúi című versét, amit gyakran idéznek azóta is: „Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni / az igazi arcát?” vagy „Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal/ hozza koszoruit.” Milyen Petőfi-képet szeretne megrajzolni ez a produkció?

– Nem szeretnénk irodalomtörténészi vitákba bonyolódni, mi a néptánc és a népzene nyelvén, a tánccal és a mozdulatokkal megalkotott koreográfiákkal egy könnyed, vidám, szórakoztató műsort igyekeztünk felvázolni, és megidézni egy mélyen emberi Petőfit. Nem tudunk ezekkel az eszközökkel filozófiai mélységekbe merülni, ezért az ilyen problémák megvitatását inkább meghagyom az irodalmároknak. Számomra Petőfi mindig egy üstökös, egy géniusz marad, aki a forradalmiságával, a lelkével, a verseivel utat mutat.

– Hogyan lehet egy ilyen produkcióval versenyre kelni a fesztivál kínálatában szereplő populárisabb zenés darabokkal?

– Szegeden is jól ismerik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkcióit, hiszen a Dóm téren és az országos népművészeti programokban is folyamatosan jelen voltunk az elmúlt évtizedekben is. Hatalmas repertoárral rendelkezünk. A Dóm téren ezúttal is egy nagyon lendületes, mozgalmas néptáncműsort láthat majd a publikum. Eredeti néptáncot kap a közönség gyönyörű magyar viseletekben. Petőfihez kapcsolódva sok olyan népi vonatkozás is van, amit érdemes újra átélni, mint ahogyan Petőfi versei sem okoznak csalódást soha. Az együttesünk a Táncművészeti Egyetem táncosaival, a szegedi, a békéscsabai és a deszki gyerekekkel, valamint a zenekarral együtt összesen százötven-kétszáz fellépő látható majd a Szabadság, szerelem! – Petőfi – a vitéz című grandiózus előadásunkban a Dóm téren.

Hollósi Zsolt



Jelenetek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes legsikeresebb Dóm téri produkcióiból
(Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok archívuma)