Tiszatájonline | 2020. március 10.

Orwell története brutális figyelmeztetés

MEGTARTOTTÁK AZ 1984 OLVASÓPRÓBÁJÁT A SZEGEDI SZÍNHÁZBAN
Horgas Ádám rendezésében, Alföldi Róbert vendégszereplésével április 17-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház társulata a kultikus Orwell-regény, az 1984 színpadi adaptációját. A produkció olvasópróbáját kedden tartották a nagyszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

MEGTARTOTTÁK AZ 1984 OLVASÓPRÓBÁJÁT A SZEGEDI SZÍNHÁZBAN

Horgas Ádám rendezésében, Alföldi Róbert vendégszereplésével április 17-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház társulata a kultikus Orwell-regény, az 1984 színpadi adaptációját. A produkció olvasópróbáját kedden tartották a nagyszínházban.

A látványon kívül a mozgásnak és a zenének is nagy szerepe is lesz a Horgas Ádám átiratában és rendezésében itt először színpadra kerülő nagyszabású produkcióban – hangsúlyozta a nagyszínház színpadán köszöntőjében Barnák László a keddi olvasópróba kezdetén. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója Bodor Johannát, az előadás koreográfusát és az egyik főszerepet játszó vendégművészt, Alföldi Róbertet külön is köszöntötte.

– Igazából már két hete megkezdtük a munkát, a mai csak a hivatalos olvasópróba. A hosszú próbaidőszakra a produkció bonyolultsága miatt van szükség. Nagyon megterhelő lesz a technikusok számára ez az előadás, amelyben három projektort, két tévét, folyamatosan mozgó díszletelemeket is használunk majd – mondta a produkciót színpadra állító Horgas Ádám. A Szegedi Nemzeti Színház tagozatvezető főrendezője a darab dramaturgiájáról szólva kiemelte: ez egy szerelmi történet.

– Orwell elhelyezte egy olyan társadalmi rendben – ehhez egy nagyon durva szélsőséget keresett –, amiben maximalizálta az elnyomást, az ember dehumanizálását. A történet meghatározó állatszimbóluma a patkány, mert azt láthatjuk, hogy ez a társadalmi rendszer, amelyben a legalapvetőbb értékek elpusztulnak, hogyan teszi patkánnyá az embert. A szerelmi történet ennek példázata: hogyan veszítjük el a legfontosabb emberi értékeinket. Orwell ezt brutális figyelmeztetésnek szánta. Ezért találó az interneten keringő mém is: „Figyelmeztetés volt, nem használati utasítás!” Ilyen társadalmi rend jelenleg nincs a Földön, viszont vannak országok, akik egészen kis lépésre vannak ettől, míg mások lépéseket tesznek felé. Orwell motívumaiban nagyon határozottan felfesti ezt a társadalmi rendet. Szeretném komolyan venni ennek a figyelmeztetés jellegét. Mindegy, hogy valaki jobb- vagy baloldalinak vallja magát, ez a darab felmutat egy végeredményt, és arra figyelmeztet, ne tegyük meg ezeket a jól körülírható jegyeket. Ezt az orwelli társadalmi rendet nem teátrális formában szeretném bemutatni, inkább dokumentarista hatást szeretnék kelteni. Hogy a nézőnek olyan érzése legyen: dokumentumfilmszerűen lát bele ebbe a világba. Közben persze nagyon fontos a teatralitás is: monumentális mitikus álomképek lesznek a produkcióban. A társadalmi rend ábrázolása is megköveteli ezt. Fontos ennek a sajátos fiktív világnak a médiamegjelenése is. Teleképeken keresztül figyelik az embereket, ezért erős médiás „külcsínje” lesz az előadásnak, amit szükségesnek is tartottam és nagyon szeretem is – hangsúlyozta Horgas Ádám.

Winston Smith szerepét Rétfalvi Tamás, Juliát Ágoston Katalin kelti életre, O’Brient vendégként Alföldi Róbert alakítja. A további szerepekben többek között Szegezdi Róbertet, Szilágyi Annamáriát, Csorba Katát, Borovics Tamást, Sztarenki Pált, Menczel Andreát, Gömöri Krisztiánt, Varga Hunor-Józsefet, Daróczi Klarissza Juditot, Bánvölgyi Tamást és Szívós Lászlót láthatja majd a közönség.

– Örömmel fogadtam a meghívást. Minden olyan színészi felkérést szeretek, amelynél lehet érezni, hogy tényleg rám gondoltak egy bizonyos szerep esetén, és ez abszolút olyan volt – mondta az olvasópróba szünetében a „fő gonoszt”, azaz O’Brient megformáló Alföldi Róbert, aki rendezőként már többször is meghívást kapott a szegedi teátrumba, de színészként ez az első itteni produkció, amiben fellép. – Negatív szereplőt mindig jobb játszani, a gyerekek is jobban szeretik a mesében a boszorkányokat, mint a hősöket. Az 1984-et először akkor olvastam, amikor közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989-ben megjelent az Európa Könyvkiadónál a jellegzetes, fekete-fehér borítójú kötet. Akkor nem volt nagy élmény, csak akkor lett az, amikor megnéztem a regényből készült filmet, és utána újra elolvastam. Amikor először olvastam, akkor szerintem a legendát olvastam, nem a könyvet. Meg kellett nyugodni, hogy az ember a könyvet is el tudja olvasni. Egyetértek azzal, amit az előadás rendezője, Horgas Ádám mondott bevezetésképpen: tesszük a lépéseket afelé, hogy mi is egy orwelli világba jussunk. És ez nem biztos, hogy jó.

H. Zs.

A szerző fotói