Tiszatájonline | 2020. július 23.

Misztériumjáték csupasz téren

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

AKÁRKI

A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát.

– A misztériumjáték 500 éves műfaj – meséli Bodolay, a rendező. – A második világháború végéig a népi változatát Erdélyben még játszották. Az eredeti szöveg Angliában és Hollandiában alakult ki, a szerzője nem ismert. Éppen 100 éve rendezte meg ezt a salzburgi Dóm előtt Max Reinhardt. Annak az előadásnak a szövegét Hugo von Hoffmanstahl írta át. Mi Szegeden most nem ezt, hanem az eredetit játsszuk. A darab kifejezetten templomok elé íródott. A történetét lényegét könnyű összefoglalni: javuljatok meg, mert baj lesz! A halálon túl megjelennek a rokonok, a barátok. A főszereplő pedig Akárki, tehát bármelyikünk lehet. A színészi csapat vegyes, szegediek, pestiek is vannak benne, néhányan a színházból élnek, mások csak szenvedélyként űzik a színészetet. Régen is így volt, hogy helyi művészi közélet néhány ismert alakja beállt a professzionális színészek mellé. Ez megfelel az eredeti misztériumjáték szellemének. Két korszakban éveket töltöttem Szegeden, de a Dóm téren eddig csak statisztaként jelentem meg még főiskolás koromban a Kálmán királyban és a Tell Vilmosban. Különös kegye a Jóistennek, hogy most rendezőként is jelen lehetek. Kevés mű van, ami ennyire idevaló, és az egyórás terjedelme és éppen jó. És nagyon megfelel az a díszlet is, amelyet Schulek Frigyesék itt létrehoztak a 20-as években.

– Gyönyörű ez a tér, elképesztő hely. Így még nem is láttam soha – mondja a címszereplő. Zsótér Sándor a 90-es években tag is volt, többször rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Tavaly pedig a koldust játszotta Újszegeden a Don Juanban. – Korábban csak télen láttam így, üresen, nyárra mindig fölépítették a nagy nézőteret meg a fém lámpaállványokat. Most alig van díszlet, csak egy emelvény. Gyönyörű minden és az arányok is tökéletesek. Én mindig is erről álmodoztam, hogy Így kellene színházra használni, Most ez a járványhelyzet mutatta meg nekünk, milyen is lehetne. De valószínűleg jövőre már elmúlik a járvány, a teret nyáron újra beépítik és jönnek megint a musicalek.

– A misztériumjáték miben különbözik egy jólnevelt színházi előadástól?

– Mit nevezel jólneveltnek? Az legtöbbször nem a mű, hanem az előadásmód. Shakespeare-hez például ez közel áll. Ő is alapfogalmakkal dolgozik, és ezek a fogalmak antropomorfak lesznek, azaz egy-egy ember alakjában jelennek meg. Nála a Gonosz az leginkább III. Richárdot jelenti.

– Ezt máshogy is kell játszani?

– Nincs rá hagyomány, senki nem csinálta. Nem tudom, hogy kellene. Nekem most csinálnom kell, nem mondhatok róla véleményt. Hát egy ember, akit meg kell formálni, ez biztos. Egy embert, aki a kamera mögött áll, vagy te, aki kérdezel, meg én, vagy aki csak itt, a téren sétál. Bármelyikünkkel történhet, mert ez mindegyikünkkel megtörténik speciel. Márminthogy kopogtat a Halál és kéri a számlát. És ez bármikor bekövetkezhet, akár életünk virágjában is lecsaphat ránk a mennykő.

1931-ben ugyancsak egy misztériumjátékkal kezdődtek a szabadtéri játékok, akkor Voinovich Géza Magyar passióját mutatták be, a rendező Hevesi Sándor volt. Később jött csak a Tragédia, más színművek, 1935-től pedig az opera. A háború előtt minden nyáron fölépítették és le is bontották a nézőteret, amely sokkal kisebb lejtésű volt, mint amit aztán 1959 után megszoktunk. A mostani produkcióra csak alkalmi nézőteret alakítottak ki, 1000 széket helyeztek el, az ajándékkoncertet 1500-an nézhetik majd. Ezek az előadások ingyenesek, jegyet előzetes regisztráció alapján lehet igényelni.

Eredetileg csak az Akárki egy előadását és az Ajándékkoncertet tervezték ide erre a nyárra, de akkora volt az érdeklődés, hogy mindkét események a főpróbáját is látogathatóvá tették. Ezen túl pedig július 30. és augusztus 2. között a korábbi évek néhány sikerprodukcióját, a Tévedések vígjátéka, az Aida, a Rigoletto és a Tosca tévéfelvétele lesz látható a színpad mögött fölállított ledfalon, ezekre 400 széket tesznek majd ki.

M. T.

 

Fotó: Dusha Béla