Tiszatájonline | 2022. december 22.

„Megmozgatjuk a szellemi és lelki izmokat”

BESZÉLGETÉS BAKONYI ALEXÁVAL

VERMES NIKOLETT INTERJÚJA
Demokratikus színházat csinálnak, kávézókban és ügynökségek portáján játszanak. A PopUp Produkcióról egyre többet hallunk, és hamarosan még többet fogunk. Bakonyi Alexa társulatalapító mesélt a ritka színházi formáról.

– A projektalapú vállalkozásokat ismerjük, de nehéz elképzelni, hogyan működhet ezen az elven egy színház. 

– A PopUp Produkció egy szociális és gazdasági értelemben progresszív, paradigmaváltó projekt. Hétköznapi példával szemléltetve olyan, mint a lakáskiadásban az Airbnb. A megosztásalapú gondolkodás a társulat működésének az alapja. Éppen ezért olyan urbánus helyekre viszünk előadásokat, amikben korábban elképzelhetetlen volt a színházi játék. Ilyen ACG reklámügynökség, ahol az Egykutya (Döbrösi Laura, Bakony Alexa, Tenki Dalma, Tóth Károly) című darabot játsszuk. Jelenleg kávéházba, reggelizőbe és újabb ügynökség előterébe tervezünk előadást. A PopUp a színház közösségteremtő erejének újragondolása. Mi megyünk az emberek terébe, hogy megmozdítsuk őket és a társadalomban újra természetessé váljon a megosztás, az egymásra figyelés.

– Milyen a társulati hierarchia? 

– Demokratikus színház vagyunk, a klasszikus „egy ember vízója” rendezői folyamatot nem erősítjük. De ez nem azt jelenti, hogy nincs praktikus vezetés és utolsó szó, mert a demokrácia nem anarchia – noha az anarchista színháznak is vannak előnyei. Együtt készítjük az előadásokat, de én fogom össze a társulatot, felelek a közönségszervezésért, a kommunikációért és a visszajelzésekért. Utóbbi nagyon fontos a PopUp életében, hiszen olyan is előfordulhat, hogy a közönség visszajelzése hat egy előadásra vagy, hogy egy vélemény miatt újra gondolunk egy jelenetet.

– Tehát a közönség megismerte és megszokta ezt a színházformát?

– Erre még nem tudok egyértelmű igennel válaszolni, de biztos, hogy az emberekben él egy igény erre a színházi világra. Amikor például a kávéházakban adunk elő darabot, akkor a vendégek kíváncsiak arra, mi történik, és ez a kíváncsiság inkább pozitív, mint negatív. Vagy, amikor a Mad Dogs Caffee nevű helyen voltunk, és én már szerepben azt játszottam, hogy dobozokkal érkezek haza – ami nyilván nehezítette a bejutást –, a nézők között többen segíteni akartak, be akartak engedni… Ez teljesen normális, hiszen egészen más színházi határokat ismertünk eddig, és mi ezeket tágítjuk. Ezt segíti alapvetésünk, ami szerint nem vegzálunk senkit a közönség soraiban, mert nem akarunk elrettenteni senkit, épp ellenkezőleg, közelebb akarjuk hozni a színházat, olyan közel, hogy az előadások megoldást kínáljanak a naponta ránk ömlő érzelmi cunamira.

– Miért szükségszerű mindez?

– Elsősorban az elmagányosodás kultúrája ellen hatásos eszköz. Ez régi, klasszikus feladata a színházművészetnek, ez a PopUp Produkció missziója. Működésünk által megmozgatjuk a szellemi és lelki izmokat. 

– Egyszerre képviselitek a hagyományos és az újító színházat?

– Egyikhez sem tartozunk igazán. A kőszínházak és a PopUp közötti különbségek érthetők, ezt nem fogom ecsetleni (színházi tér, társulati felosztás stb.). Míg a független színházakra jellemző kísérletezéssel szemben mi vállaltan fogyaszthatók akarunk lenni. Nem újítunk művészi eszközöket, hatásokat, maximum a kontextust. Filmes nyelven csinálunk színházat, a sokat nézett netflix helyett viszont ez az élmény közösségben éri a nézőt. 

– Mindennek tetejében házi íróval dolgoztok.

– Azt mondhatjuk, hogy az idei évad A Varga Lóránt évadja lesz nálunk; a JCDecaux és a Telekom közös novellapályázatának hat legjobb novelláját is a szerző fogta össze nekünk, ebből született az Ébresztő című előadás (Kocsis Pál, Bakonyi Alexa, Jerger Balázs) amit novemberben bemutattunk, és februártól játsszuk is tovább a Mad Dogs Coffeeban. Aztán januárban kezdjük próbálni a városmajor utcában, a Babutziban Csiby Gergely története és ötlete nyomán koprodukcióban a következő permiert, amit szintén Lóránt írt. Ezután a Teatro di Fragola-ba tervezzük, az Egykutya szereplőgárdájával a Szabaduló szoba című, idei évadunkban harmadik Varga Lóránt jegyezte előadást. Ez nem zárja ki, hogy más írókkal is együttműködjünk, 2022 májusában Víg Anita első drámáját mutattuk be, és a legelső előadásunkat (Így viszik át) is Tóth Réka Ági első felnőtt drámájaként jegyeztük. Fontos számunkra, hogy kortárs magyar szerzőknek hangot adjunk. Májusban pedig a Kastner Kommunity felé nyitunk, az ügynökségük életét bemutató színházi sorozatot készítünk elő közösen. Izgalmas évad lesz, az biztos.

Vermes Nikolett