Fekete komédia Andersen padlásáról

ALFÖLDI RÓBERT ALAKÍTJA A DÁN MESEÍRÓT MARTIN MCDONAGH DARABJÁBAN

Gőzerővel készül az új évadra a Szegedi Nemzeti Színház társulata: Szikszai Rémusz rendezésében, Alföldi Róbert és Lorena Santana Somogyi főszereplésével, európai ősbemutatóként tűzték műsorra Martin McDonagh Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog című fekete komédiáját. A fehér férfiak uralmát és a múlttal való szembenézést középpontba állító groteszk darab olvasópróbáját kedden tartották.

Varsányi Anna fordításában, Parti Nagy Lajos és a rendező, Szikszai Rémusz átdolgozásában Európában elsőként mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház a világhírű drámaíró – nem mellesleg Oscar-díjas filmrendező –, Martin McDonagh Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog című fekete komédiáját, hangsúlyozta Barnák László, a teátrum főigazgatója, amikor kedden köszöntötte a gyilkos humorú, groteszk darab olvasópróbájára összegyűlt csapatot a kisszínház színpadán. Azt is elmondta, továbbra is fontos célnak és feladatnak tekintik kortárs művek bemutatását, ezzel új történetek beemelését a magyar színházi köztudatba.

– Elmebeteg szöveg, ami csupa aktuális dologról szól: rasszizmusról, kizsákmányolásról, fehér férfiak felsőbbrendűségéről. Arról, hogy nem vagyunk hajlandók szembenézni a múltunkkal. A belgák például a mai napig nem ismerik el II. Lipót felelősségét a kongói rémtettek kapcsán, ami ennek a darabnak is lényeges eleme – mondta a fekete komédiáról a Narrátor szerepét is vállaló Szikszai Rémusz. – Martin McDonagh nagyon furcsa szerző, korábban rendeztem már A párnaember című darabját. Az a fajta költészet, ami a színdarabjait jellemzi, a sötétséggel operál, ugyanakkor kevés humanistább szerzőt lehetne mondani McDonagh-nál, aki a világosság hiányával beszél a világosságról. Ennek a történetnek a csírája már benne volt A párnaemberben is, csak abban még nem Andersennek, hanem Shakespeare-nek van egy pigmeus rabszolgája, aki a darabjait írja. Mert ahogy McDonagh fogalmaz, ki van zárva, hogy egyedül írta volna.

A rendező hangsúlyozta, hogy Parti Nagy Lajossal arra törekedtek a szöveg átírásakor, hogy Varsányi Anna fordítása nyomán szabadon adják át a szerző gondolatait. A Londonban 2018-ban bemutatott és hatalmas port kavaró darabot – amelynek igazából cselekménye sincs – nevezhetjük kirakós játéknak, de költészetnek is.

– Egy asszociatív játék arról, hogyan nem vagyunk képesek szembenézni azzal, amit elkövettünk. Azzal sem akarunk elszámolni, hogy a civilizáció fejlődése során az elkövetett dolgoknak mik a következményei, és a jövőben mik lesznek a következményei. Talán azért nem akarunk elszámolni a múltunkkal, mert akkor nem lenne lehetséges az sem, ami most történik Afganisztánban, ahol dobálják át a gyerekeket a kerítésen. A darabban Andersen egyszer csak elengedi a lényt, aki a jövőből érkezett hozzá, és helyette írja a meséit. Elengedi az ihletét, cserébe azért, hogy hátha megmenti a világot. Egy alkotó ember lemond az alkotás lehetőségéről azért a hiú reményért, hogy megváltozik a világ, az ihlete megmenti legalább az emberek egy részét – magyarázta Szikszai Rémusz.

A szegedi publikum régi kedvence, a sokszoros Dömötör-díjas Papp Janó tervezi a produkció jelmezeit, a díszlettervező, Bagossy Levente pedig látványos makettet hozott az olvasópróbára, ami méretarányosan kicsinyítve mutatta meg Hans Christian Andersen koppenhágai otthonának kis padlásszobáját, Charles Dickens elegáns londoni szalonját és a darab többi jelenetének helyszínét.

A legendás dán meseírót Alföldi Róbert kelti életre, aki szerint bátor vállalás a szegedi színháztól, hogy műsorra tűzte McDonagh teljesen abszurd, szürreális darabját. Lorena Santana Somogyi alakítja a másik főszereplőt, Marjory-t, a meséket kitaláló fiatal kongói nőt. A további szerepekben Vicei Zsoltot, Rétfalvi Tamást, Borovics Tamást, Poroszlay Kristófot, Tánczos Adriennt, Jakab Tamást és Szilágyi Annamáriát láthatja majd a közönség októbertől a kissszínházban.

H. Zs.

A szerző fotói