Ez történt Szegeden
Operett-ősbemutatót láthattunk a Kisszínházban. Már ez is különös esemény, ám még különösebbé teszi a dolgot, hogy a mű szerzője egy 17 éves lány. A műfaj történetében mind az ilyen korú, mind a nőnemű szerzők rendkívül ritkák. Másfelől a mai tinédzserek zenei érdeklődésének középpontjában legritkább esetben áll az operett, az egykori Monarchia diadalmas műfaja […]
OPERETT ŐSBEMUTATÓ
Az történt Szegeden 2013. júniusában, hogy operett-ősbemutatót láthattunk a Kisszínházban. Már ez is különös esemény, ám még különösebbé teszi a dolgot, hogy a mű szerzője egy 17 éves lány. A műfaj történetében mind az ilyen korú, mind a nőnemű szerzők rendkívül ritkák. Másfelől a mai tinédzserek zenei érdeklődésének középpontjában legritkább esetben áll az operett, az egykori Monarchia diadalmas műfaja.
Iván Sára mindezzel mit sem törődött. Neki gyerekkora óta ez a kedvenc műfaja, és elérkezettnek látta az időt, hogy maga is írjon egyet. Ráadásul a librettó elkészítését is magára vállalta. Az SZTE Zeneművészeti Karának ének szakosai és zenekara pedig azt vállalták, hogy ők ezt előadják. Két rutinos színházi róka szállt még be a merész vállalkozásba: Molnár László karmester a hangszerelést, Toronykői Attila a rendezést vállalta magára.
Az Ez történt Bécsben három képből áll, s ez a három kép szépen hozza a klasszikus operettek három felvonását. Az első Bécsben játszódik, fényes bál van Lipót hercegnél. Itt ismerkedünk meg a fő párossal, Verával, a magyar grófkisasszonnyal és Alfonzzal a bécsi úrral. A primadonna szokásos nagyszabású belépője elmarad, de ezt indokolja, hogy egyéniségét nem szerző nem akarja nyomban bemutatni, az csak lassacskán tárul föl előttünk. Megvan viszont a nagy szerelmi kettős, amely zeneileg az egyik legsikerültebb részlet. Kálnay Zsófia nagyszerűen hozza az önállóságra törekvő fiatal lányt. Pompásan mutat az estélyi ruhákban és mezzója könnyen győzi a nem túl magasa írt szoprán szólamot. Herczeg Ferencen kicsit kevésbé snájdigan áll a frakk, mit ideális volna. Jó volna eldöntené, hogy férfias, vagy inkább elegáns hódító akar-e lenni, akkor kellemes tenorja nyomban személyesebben szólna. (Viszont a librettistának üzenjük: amikor Vera „idegen férfi”-nak nevezi, azonnal bokacsattanással illene bemutatkoznia.) A darab legsikerültebb karaktere a dadogós Pique, a herceg fia, akihez Verát hozzá akarják kényszeríteni. Decsi András kis lírai tenorja ideális a bolondosan dallamos szólamhoz. Elragadó figurát fest, a citromsárga frakk is telitalálat a lepkebolond hercegfiúnak. A szolgálólány, akibe ő beleszeret, nem sikerült ilyen jól. Elkelt volna nekik egy pörgős, táncos duett, de az a harmadik párnak jutott.
A második részre a tradíció szellemében elutaznak a szereplők. Vera és Alfonz Pesten beszélt meg randit. Ám a fiú nem tud jönni, s – mivel a mobiltelefon akkor még nem volt föltalálva – barátját küldi kimentésére. Aki azonban Vera húgával, Elzával találkozik, és – mit tesz Isten? – azonmód egymásba szeretnek. Ám Elza azt hiszi, Alfonzzal találkozott. Vera ebből meg arra következtet, hogy szerelmese csapodár, s nosza igent mond Piqué-nek. A szükséges bonyodalom és félreértés kicsit sutára sikeredett, ezen érdemes lett volna még dolgozni kicsit.
A harmadik felvonásban aztán egy újabb bécsi bálon – ahol az eljegyzést bejelentenék – tisztázódik minden, és mindenki megtalálja a párját. Az operettekben szokásosnál eggyel több is a szerelmespár, és kevesebb a karakterfigura. De egy ifjú lánytól talán nem vehetjük zokon, ha a bonyodalmat nem intrikus ármánnyal, hanem szerelmi félreértéssel oldja meg.
Pataki Bence finoman hozza idősödő hercegét, ám nem ártott volna némi öregítés neki. Az operettben a generációk mindig fontosak. Csakúgy, mint Lukács Angélának, aki pompás színésznő, virtuóz táncos, s ezúttal nem okoz nagy problémát, hogy csak közepesen énekel. Megborsozta volna a történetet, ha Lipót és Gizella számára is beleír a komponista valami ki időskori szerelemfélét, de legalább némi cicázást.
Ennél fontosabb, hogy kellemes, dallamos, követhető zenét komponál. Talán Kálmán Imre és Johann Strauss hatása a legfeltűnőbb. Finom leleménynek találtam, hogy a 2. képben szerelmi csalódását Vera kánkánritmusban és gyors tempóban énekli el. Erős hatást tesz az is, amikor prózai párbeszédeket zenekari muzsikával fest alá. Somorjai Péter jól kézben tartotta a zenekart és az énekeseket, hallhatóan ismeri a stílust.
Iván Sáraelső operettje – bízvást vélhetjük – Szegeden nagy sikert aratott. Több mint kuriózum: egy tehetséges zeneszerző ígéretes próbálkozása. Június 21-dikén a Miskolci Operafesztivál közönsége is megismerkedhet vele.
Márok Tamás
[nggallery id=173]
Hollósi Zsolt felvételei