tiszatáj | 2016. szeptember 29.

Elevenség

VÉSZITS ANDREA: POMPEJZETES ELEVEN LEVELEK
Csupa kedv, báj és frissesség az ókori Pompeji házatájáról. Szegeden remekel Vészits Andrea legújabb darabja Kiss Ágnes ötletgazdag rendezésében, a Kövér Béla Bábszínház évadkezdő előadásaként… – DRUBINA ORSOLYA BESZÁMOLÓJA

VÉSZITS ANDREA: POMPEJZETES ELEVEN LEVELEK

Csupa kedv, báj és frissesség az ókori Pompeji házatájáról. Szegeden remekel Vészits Andrea legújabb darabja Kiss Ágnes ötletgazdag rendezésében, a Kövér Béla Bábszínház évadkezdő előadásaként.

A Pompejzetes eleven levelek immáron harmadik közös sikerként könyvelhető el az összeszokott szerzőpáros történetében. A 2014/2015-ös évadban bemutatott Móra Mesebirodalma, illetve az idén elkészült UN-DEAD című alkotások után ugyanis joggal ülhet be bárki előadásaikra bizonyos jóféle előfeltevéssel. Az előbbiről elmondható ugyanis, hogy Vészits Andrea író, dramaturg mindig is gáláns, tapintatos és kifinomult ízléssel nyúlt a mórai (dédapai) hagyatékhoz – ahogy egy csintalan geg erejéig az idei bemutató során is érzékelhetővé vált ez az időtlen összekacsintás -, utóbbiról pedig az mindenképpen, hogy a Lugosi Béla életéből készült marosvásárhelyis (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) vizsgaelőadás, az UN-DEAD frappáns összjátéka lett Vészits dramaturgi munkájának és Kiss Ágnes rendező, bábszínésznő kreatív alkotó szellemének.

A Móra Ferenc Múzeumba érkező Pompeji kiállítás apropójából született előadás alatt megismerkedhetünk Rozival (nyolc éves, igen szegény, magányos, a huszonegyedik századi Szegeden él) és CC-vel (aki szintén nyolc éves, de nagyon gazdag és úgy magányos, lakóhelye, az első századi Pompeji). A színpadon egy esztétikus, natúr színű, gyönyörű asztalosmunka (Jernei János): egy plasztikus Vezúv várja az érkezőket. Két oldalán az időben és térben olyan távol eső, de lelkük mélyén mégis valahol találkozó fiatalok foglalnak helyet, és egy-egy fát mintázó ág, közepében árnyjátékos tér. A fák, mint narrátorok végigkövetik ezt az utazást, segítségükkel a tragikus események egy kisfiú és egy kutya számára elkerülhetővé válnak. A darab során ez a felület kiváló alkalmat teremt a mozgó animációk vetítésére is, amik ezúttal (is) Erlauer Balázs munkáját dicsérik (Elephant stúdió). Az időtlen lények falevelezését, gyökérzetük mágikus erejét, varázslatát vagy akár a vulkán kitörését emiatt az első perctől fogva ámulat kíséri. A gyerekekben eleven élmény a digitális világunkhoz kötődő képi anyag, így a bábszínház még egy lépéssel közelebb léphetett az ókor és napjaink valóságát felidéző darab során. Mátravölgyi Ákos tervező csodálatos bábokat álmodott, Rozi eleven, bájos, szinte megható lányka lett. Spergel Anna teljesen átlényegül szerepében, úgy játszatja Rozit. Igen tehetséges munka. A Pompejzetes eleven levelek üzenete megszólít kicsiket és nagyokat, különleges hatásával múzeumok kiállításaihoz hozza meg a kedvet, mai nyelven tanít. Kiss Ágnes jól válogatja témáit és csapatát, erős jelenléttel bír a bábszínházi világban, leleményes játszó és játszató, akár saját, Barboncás Társulatával, akár a Kövér Béla Bábszínház csapatával lép színre.

Drubina Orsolya

Vészits Andrea: Pompejzetes eleven levelek

Kövér Béla Bábszínház (Szeged)

Ősbemutató: 2016. szeptember 25.

pompeji01 pompeji02 pompeji03 pompeji04 pompeji05 pompeji06

Fotó: www.koverbela.hu