Tiszatájonline | 2016. október 7.

Bánk bánjaink

ERKEL-FELÚJÍTÁS A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Katona József Bánk bánja nemzeti drámánk. Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy akadt zeneköltőnk, aki a darabból ugyanolyan művészi értékű operát írt, amely szintén nemzetivé vált. A Színházi Adattár 138 különböző Bánk-produkciót tart nyilván. Ezek egy része felújítás, de a szám akkor is tekintélyes. Ebből 47 operaelőadás… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

ERKEL-FELÚJÍTÁS A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN

Katona József Bánk bánja nemzeti drámánk. Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy akadt zeneköltőnk, aki a darabból ugyanolyan művészi értékű operát írt, amely szintén nemzetivé vált. A Színházi Adattár 138 különböző Bánk-produkciót tart nyilván. Ezek egy része felújítás, de a szám akkor is tekintélyes. Ebből 47 operaelőadás.

A mű ősbemutatója 1861-ben a Nemzeti Színházban volt. Több produkció született a Magyar Királyi majd Állami Operaházban, a hozzá tartozó Erkel Színházban, Miskolcon, Győrben, Pécsett, Kolozsvárt, Szegeden a kőszínházban és a Dóm téren, ezen kívül néhány különleges szabadtéri helyszínen Tatán, Gyulán, a nádasdladányi kastély udvarán vagy a ferencvárosi Bakáts téren.

Mindkét mű sorsát végigkísérik az átdolgozások. Katona szövegét Illyés Gyula találta nehézkesnek, és 1976-ban úgymond átigazította. Hasonló dolog történt az operával is. Egressy Béni eredeti szövege régies, nehézkes, sokszor prozódiailag borzalmas. Ennek e hibának egyik oka lehetett, hogy Erkel, maga német származású volt, magyarul nem is beszélt hibátlanul, lehet, hogy nem érezte a disszonanciát. Másfelől Egressy 1851-ben meghalt, s a komponálás során már nem tudott Erkel segítségére lenni.

Az 1930-as években Radnai Miklós, az Operaház igazgatója sürgette a szöveg átdolgozását és a dramaturgiai hibák kijavítását. Időközben Radnai meghalt, de Nádasdy Kálmán átdolgozta Egressy szövegét. Oláh Gusztávval közösen változtattak a jelenetbeosztáson. Az átdolgozáshoz Rékai Nándor karmester igazította hozzá a zenét. Nádasdyék több helyen rövidítettek, például az I. felvonás Ottó-Melinda vagy a II. felvonás Bánk–Gertud kettősét is meghúzták, tömörítették. Jelentősen rövidebb lett a Tisza-parti jelent is, amelyben Melinda eredetileg 14 percig énekelt. Változott a jelenetek beosztása, az I. felvonás Bánk–Biberach kettőséből pedig Bánk–Petúr kettőst csináltak. Ezzel Petúr szerepe és jelentősége megnőtt. Az új duett tükrözi Katona eredeti szándékát, mely szerint Bánkot többféle indok vezeti el a királynő meggyilkolásáig, s ebben Petúr szerepe jelentős, hisz ő közvetíti a nemesség elégedetlenségét.

A század elején olyan kitűnő tenorok énekelték a címszerepet, mint Környei Béla, Székelyhidy Ferenc, Halmos János, vagy a Bayreuthot is megjárt Pilinszky Zsigmond. Mire azonban az átirat 1939-re elkészült, az Operaház vezetése úgy ítélte meg, hogy nincs igazán alkalmas tenorja. Viszont nagyon is alkalmasnak tűnt a címszerepre Palló Imre, aki akkor már Háryként is nagy sikert aratott. Ő énekelte először az átdolgozott változatot, természetesen transzponálva. Viszont kapcsolt változásként Tiborcból meg basszust csináltak. Kóréh Endre, Székely Mihály, később Littasy György énekelték. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a darabban már amúgy is szerepelt 4 mély bariton. Ez a szám most még eggyel emelkedett, ráadásul az egyiket még lejjebb vitték basszusba. (Érdekesség, hogy az Erkel című filmben Bánkot a tenorista, Udvardy Tibor énekli, Tiborc viszont a basszista Székely.)

Az 1953-as bemutatón állították vissza a tenor Bánkot. Ekkor Kenessey Jenő is beledolgozott kicsit a zenébe, bár változtatásai nem olyan jelentősek, mint a korábbiak. Ekkor állt be a szerepbe Simándy József, aki több mint 30 évig elválaszthatatlan volt a címszereptől. A másik címszereplő a kitűnő Wagner-tenor, Joviczky József volt. Ugyanebben az évben vele készült el az opera első teljes fölvétele. Simándyval 1962-ben a Magyar Rádióban, ezt a két felvételt Komor Vilmos vezényli. 1968-ban pedig a Hungarotonnál rögzítették a darabot kitűnő szereposztásban, a karmester Ferencsik János. 1974-ben ennek zenei anyagára tévéfilm is készült. Az énekesek közül Simándy és Komlóssy Erzsébet (Gertrúd) játszotta benne saját szerepét.

Az 19990-es években Bácskai György rekonstruálta az eredeti partitúrát. Ennek alapján Oberfrank Géza vette lemezre az eredeti zenei anyagot. Jó szokása szerint a szöveget maga dolgozta át, változó sikerrel. Az időszak nagy Bánkját, Molnár Andrást hallhatjuk, Gertrúd Marton Éva.

Utána az MTA Zenetudományi Intézetében készült el a Bánk kritikai kiadása, Dolinszky Miklós jegyezte. Ennek alapján 2008-ban, Debrecenben Vidnyánszky Attila már ezt a változatot vitte színre, a címszereplő Kis B. Attila és Cselóczki Tamás volt. 2011-ben ugyanezt a változatot a Magyar Állami Operaházban is elénekelték koncertszerűen, s ebből lemez is készült. A címszerep ezúttal Bándi Jánosnak jutott, Gertudként Lukács Gyöngyit hallhatjuk, Héja Domokos vezényel.

2002-ben mozifilm készült a darabból, Káel Csaba rendezte,m az operatőt az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos volt. A Nádasdy-változatot használták. A címszereplő Kiss B. Attila, Gertrúd Marton Éva, Melinda Rost Andrea, Pál Tamás vezényel.

Eddig Szegeden is csak az átdolgozott verziót hallhatta a publikum. 1948 óta csak három rendezésben ment a darab, leghosszabb ideig Angyal Mária 1979-es színpadra állításában. A címszerepet Király Sándor, Köles Zoltán, Szabady József, legutóbb pedig hosszú ideig Juhász József énekelte. A Szabadtéri Játékokon először 1961-ben került színre, azóta nagyon sokszor játszották. 1967-is kizárólag Simándy énekelte a címszerepet.

A mostani bemutató Dolinszky Miklós partitúráját vette alapul. Pál Tamás karmester azonban itt-ott igazított a szövegen, néhány húzást alkalmazott, néhány esetben pedig transzpozícióval könnyítette az énekesek dolgát. Az eredeti, bel cantós stílusú opera Bánk, Gertrúd, Ottó és Melinda megformálójára igen nagy terhet rak. A komponálás idején ezeket a szerepeket más énektechnikával énekelték. A címszereplőtől ma például elvárjuk a hősi hangszínt, ami a XIX. században nem volt követelmény. Mindenesetre nőtt a kórusszámok aránya, az egész mű hosszabb lett az eddig megszokottnál, változtak egyes szereplők karaktervonásai, és a köztük lévő viszonyok is. Ez a bemutató nem csak egy lehet a sok Bánk bán közül, hanem akár előadás-történeti fordulatot is hozhat. Nemcsak önmagáért, de a mű eredeti változatáért is helyt kell állnia.

Márok Tamás

 _mg_5279_0 _mg_5271_0 _mg_5227_0 _mg_5081_0 kicsi003_86

_mg_4897_0

Fotó: Szegedi Nemzeti Színház