Kolumbán Adrienn: Áldásadás a vonaton

éjszaka van – negyven

kihűlt vagonnal és három fűtöttel

száguld a vonat

bár az én fülkém hideg

jobbat kívánnom

nem visz rá a lélek

mert száguldva szépek

az elszáradt tájak

s az elnagyolt árnyak

olyanok mint valami

földöntúli szabályosság síkidomai

az ablak elmaszatolt lámpafoltjai

közülük mind a Holdra kíván hasonlítani

s a képmások végtelen sorában

mint reménykedően pislákoló áram

ott világol még Valaki

nem tudni ami vagy aki

finoman tapogatózva csillagok hadát

számba se véve a néma éjszakát

önfeledt kóborol téged keresve

megáld mielőtt jön az Este

éjszaka van – negyven

kihűlt vagonnal és három fűtöttel

száguld a vonat

és amikor a kalauz városodra mutat

mosódott sziluetted ismerősen lépked

illatod hajnala belengi a fülkéket

akkor úgy érzem az én vagonomban

mintha az Isten lépkedne titokban

(Az SZTE Kulturális Irodája által 2019 tavaszán kiírt Re-Ady című Ady Endre-verspályázat II. díjas alkotása)