Road movie a Tiszán

CULTCAP
2021. június 8-án tartották Szegeden, a Hági Udvarban a CULTCAP – Természeti és kulturális értékek megőrzése Szeged és Magyarkanizsa térségében elnevezésű projekt nyitó rendezvényét.

CULTCAP

2021. június 8-án tartották Szegeden, a Hági Udvarban a CULTCAP – Természeti és kulturális értékek megőrzése Szeged és Magyarkanizsa térségében elnevezésű projekt nyitó rendezvényét.

Mikola Gyöngyi a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy az új projekt folytatja a korábban nagy sikerrel megrendezett CULTRAIL és CULTSTREAM határon átnyúló együttműködés keretében és az Európai Unió finanszírozásával létrejött projektumok munkáját, és sok tekintetben támaszkodik azok tapasztalataira. A partnerek ezúttal a szegedi Agora a Társadalomkutatásért Alapítvány és Magyarkanizsa Önkormányzata, futamideje 16 hónap. A munka már 2021. januárjában megkezdődött, ám a járványügyi korlátozások miatt csak most sikerült megrendezni a nyitó eseményt. Az új projekt a régió természeti kincseinek bemutatásán túl nagy hangsúlyt helyez a kulturális örökség lehető legkorszerűbb és legsokoldalúbb megjelenítésére, valamint ezen értékek oktatási és turisztikai célú közvetítését is célozza. A programok középpontjában a hajós és autóbuszos utazásokon túl ezúttal azok a kortárs művészeti törekvések állnak, amelyek ötvözik a performatív és a vizuális megjelenítést. Kitüntetett szerepet kap a film önmagában is komplex médiuma, valamint az új digitális eszközök és technológiák kreatív használata. A projekt célközönsége elsősorban a 16–24 éves korosztály, az ún. digitális bennszülöttek. Az előadó hangsúlyozta, hogy a projekt olyan kreatív készségeket szeretne fejleszteni, és olyan mintákat felmutatni, melyek révén a fiatal generáció az általa legkedveltebb médiumok segítségével fejezheti ki magát, egyúttal pedig új módon fedezheti fel szülőföldjét, szűkebb pátriáját mind fizikai, mind szellemi értelemben. A vizuális és performatív médiumok kevésbé nyelvhez kötöttek, általuk lehetőség nyílik a nyelvi korlátok leküzdésére és a kulturális tapasztalatok nemzetközi szintű közvetítésére is.

Füzi Izabella filmkutató, a Szegedi Egyetem Vizuális Kultúra tanszékének tanára bemutatta a projekt keretében végzett, a régió mozitörténetével kapcsolatos kutatásait, kiemelve, hogy a mozi előtörténetének elválaszthatatlan eleme a mozgás, a mobilitás, hiszen az első mozgóképeket vándormutatványosok mutatták be az érdeklődő közönségnek. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy mekkora árat fizet a mai emberiség azért a technológiáért, mely lehetővé teszi például a mozit napjainkban mindinkább felváltó, óriási adatigényű streaming szolgáltatások működését, és mennyire fontos lenne a természeti környezetre is tekintettel lévő, felelős magatartás a fenntarthatóság biztosítása érdekében.

Magyarkanizsa Önkormányzatának képviseletében Sarnyai Károly, a CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény megbízott igazgatója adott átfogó képet Magyarkanizsa és térsége kulturális életéről, és a projektben megvalósuló intézményi fejlesztésekről.

Iván Attila, a magyarkanizsai CINEMA Filmműhely alapítója és vezetője, az Info TV Magyarkanizsa munkatársa mozgóképes előadásban mutatta be a magyarkanizsai filmesek legújabb munkáit. Mint elmondta, a projektben három film készül majd el a szegedi diákok, tanárok és a kanizsai filmes mesterek együttműködésében: egy dokumentumfilm (Tiszai fahalászok-rendező: Iván Attila), egy kísérleti film (A táj apró rezdülései a természetben-rendező: Bicskei Zoltán) és egy kisjátékfilm (Csöndvárosi történet-rendező: Oláh Tamás)

Ezt követően Erdélyi Eszter, a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára és diákjai, Beszédes Balázs, Császár Viola, Gabnai Máté, Hajdu Luca, Haraszti András Olivér, Makári Réka, Meggyes Lili, Szél Eszter Nóra 10. G. osztályos média szakos tanulók, valamint Bagi Eszter Virág, Boros Tímea Gabriella és Csomán Sándor tanár szakos egyetemi hallgatók Másnak e tájék/játék mit jelent? címmel beszéltek azokról az ötleteikről és terveikről, amelyeket a projekt keretében máris elkezdtek megvalósítani. Terveik között szerepel például egy áldokumentumfilm készítése Jókairól a Feszty-körkép kapcsán, a tükröződések megfigyelése a városokban vagy Szeged és Kanizsa képeinek, hangjainak montázsolása. A diákok lelkesedése, szakmai elkötelezettsége, ötletgazdagsága és jó előadói készsége nagy elismerést vívott ki a megjelentek körében.

A képi médiumok mellett a projektben a színházművészet is nagy szerephez jut: szeptember 30. és október 1. között rendezik meg Szegeden a Metanoia Fesztivált, ahol a Metanoia Színház előadásán kívül koncertre, kiállításra és kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül majd.

Erdély-Perovics Andrea és Perovics Zoltán, a szegedi Metanoia Színház művészei a rendezvényt záró előadásukban beszéltek azokról a katasztrofális körülményekről, amelyek napjainkban a független előadóművészeti szcénát sújtják, és amelyek súlyosan veszélyeztetik az egyébként korábban rendkívül jelentős hazai és nemzetközi sikereket felmutató különleges színházi közösség fennmaradását. A Metanoia Színház tervei között szerepel az Első Magyar Színházi Laboratórium megalapítása, amely lehetővé teszi, hogy a társulat állandó fellépő hellyel, kiállítótérrel és kísérleti színházi alkotóműhellyel rendelkezzen, ahol mindemellett a szakma legkiválóbb mestereitől tanulhatnak a régió fiatal művészei és a színház iránt érdeklődő fiatalok. A Metanoia Színház törekvéseinek megvalósításához nagyban hozzájárul a CULTCAP projekt is. A Metanoia Színház támogatói közösséget is létrehozott, melyhez az alábbi címen lehet csatlakozni: [email protected].

Bővebb információ a projektről és a tervezett rendezvényekről a www.cultcap.rs weboldalon és a https://www.facebook.com/filmezes.hatarok.nelkul  Facebook-oldalon érhető el.

Fotó: Nagy-Mikola Sándor