Múlt és jelen találkozása

A Tanulmányok első közleményében, A szavak becsülete – Szójelentések az erdélyi magyar online médiában című értekezésében Pletl Rita a helyénvalóság szemszögéből vizsgálta az erdélyi magyar online média hírszövegeiben a szóválasztás és szójelentés közötti összefüggéseket. A szerző kilenc magyar médium online felületén található hírek szövegeit vizsgálta, melynek során a szójelentés alakulásának azon eseteit igyekezett feltérképezni, amelyek rontják a szavak hitelét. Pletl a kutatás céljaként, a figyelemmel kísért médiumok hivatásos beszélőinek, azok köznyelvi normáinak betartását vizsgálta, emellett azt is, hogy nyelvhasználatuk milyen mértékben tölti be a regionális, a nyelvjárási és a kétnyelvű környezetben a nyelvi minta szerepét. Kutatása a szótévesztés, a szóláskeveredések, a szólástévesztések, az állandósult szókapcsolatok helytelen használata, a terpeszkedő kifejezések, a közhelyes kifejezésmód, a képzavar esetei, a szóválasztási problémák és a szemantikai szempontból zavaros vagy értelmezhetetlen szerkezet jelenségtípusait példákkal mutatja be. 

Az Alkalmazott tudományok rovat képezi a folyóirat legterjedelmesebb részét, ugyanis négy, különböző tudományágban készült értekezést tartalmaz. A Törteli Telek Márta és Szűts Zoltán alkotta szerzőpáros napjaink egyik legújabb jelenségét, a szövegek képernyőről történő olvasása jelenséget vizsgálja, amely szinte alapjaiban változtatta meg a hagyományosan verbalitásra épülő szövegértési és szövegalkotási módokat, ezáltal az oktatásra és a pedagógusokra mér óriási felelősséget. Kutatási eredményeiknek A digitális szövegek olvasási stratégiái, avagy a hipertext útvesztői elnevezésű tanulmány ad teret, melyben többek között bemutatásra kerülnek a digitális olvasás jellemzők, a nyomtatott és a digitális szövegek közötti hasonlóságok és különbségek. A szerzők az online térben létrejött szövegeket és a hozzájuk kapcsolódó új szövegértési folyamatokat, továbbá ezen stratégiák fejlesztési lehetőségeit is ismertetik a kritikai olvasás, a reflexív magatartás jegyében. 

Zolcsák-Dimitrova Edina Irodalmi szövegek önálló olvasása felé (Kreatív szövegek alkalmazása a magyar mint idegen nyelv órán A2-es szinten) című tanulmánya a magyar irodalom oktatásban való felhasználásnak lehetőségeit fogalmazza meg. Az értekezés a Szófiai Egyetem magyar szakán folyó nyelvoktatás egyik fontos feladatát ismerteti, az első éves hallgatók bevezetését az irodalmi szövegekkel való munkába. Zolcsák-Dimitrova dolgozatának további részében, az Út az irodalmi szövegek eredeti nyelven való önálló olvasása felé című bekezdés alatt pontokba szedve mutatja be az értekezés címében megfogalmazottak elérésének eszközeit, emellett konkrét feladatmintákat is közöl. 

Szabó Orsolya Edit magyar, média, mozgókép és kommunikáció szakos tanárként a tanulás-tanítás új fórumaihoz igazodó interdiszciplináris verselemző módszert dolgozott ki, melynek célja elsősorban a diákok szövegértési képességeinek és digitális írástudásuk fejlesztésének elősegítése volt szépirodalmi szövegeken keresztül. Módszertani kutatási eredményeit Az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges készségek, ismeretek vizsgálata 5. osztályban című tanulmányában mutatja be. A szerzőnő kutatása során arra keresi a választ, hogyan hat a háromlépcsős vers-sztori projekt az 5. osztályos tanulók szövegértési/szövegalkotási készségére, továbbá, hogy a hipertextuális verselemző módszer hogyan befolyásolja a diákok digitális kompetenciáját. Az értekezésben a felmérés eljárását és annak eredményeit is közli a szerzőnő. 

Az alkalmazott tudományok területén végzett kutatásokat bemutató fejezetet Bencéné Fekete Anikó Andrea Óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő programok című dolgozata zárja, melyben az empirikus kutatás feltárja a tanítói módszerek alkalmazását az óvodás- és az iskoláskor közötti gyengéd átmenet megteremtéshez. A kutatás magába foglalja egyebek mellett a falusi és a városi iskolában alkalmazott módszerek közötti különbségének, valamint a tanévkezdést megelőző foglalkozások szükségességének kérdéskörét. A tanulmány a gyerekek két életszakaszának átmeneténél bekövetkezett érzelmi és szociális változásokat veszi górcső alá, emellett a témában már elvégzett korábbi és jelenlegi kutatások eredményeiről is olvashatunk. 

A Szociológia, politológia fejezet keretein belül Tóth I. János angol nyelven íródott A demográfiai tél egy lehetséges megoldása: a főállású anyaság bevezetése című dolgozatában napjaink fejlett világában felvetődő új és komoly problémájával foglalkozik. A demográfiai tél-kifejezés olyan kérdéseket jelent, mint amilyen az öregedő népesség, a szülőképes korú nők számának csökkenése valamint a demográfiai hanyatlás. A szerző a tanulmányában a főállású anyaság bevezetését javasolja, mely intézkedés célja olyan önkéntes párok és anyák támogatása, akik hajlandóak családonként öt vagy akár több gyermeket vállalni. Tóth I. a nyugati értékekkel összhangban lévő pronatalista megoldásban látja a natalitás csökkenő tendenciájának visszafordítását. A demográfiai hanyatlás tényszerűségéről az értekezésben található táblázatok és statisztikai adatok árulkodnak. 

Boris S. Novoseltsev a Jugoszláv Levéltár anyagai, valamint más nemzetközi dokumentumok és az online angol nyelven fellelhető elemző írások alapján kísérli meg értelmezni Jugoszlávia és az elnemkötelezettség politikája az 1960-as évek második felében (Az el nem kötelezettek mozgalmának harmadik konferenciája Lusakában) című tanulmányában az el nem kötelezettek politikájának alakulását az 1960-as évek második felében, továbbá Jugoszlávia és az ország elnökének Josip Broz Titónak szerepét, valamint az el nem kötelezettek mozgalma válságból való kivezetésének módjait. A szerző széles nemzetközi kontextusban vizsgálja a jugoszláv–indiai el nem köteleződés koncepciója sikerének okait. Figyelembe veszi a lusakai konferencia előkészítését, a megvitatott kérdések körét, az el nem kötelezett országok mozgalmának a csúcstalálkozón létrejött állandó intézményei szerkezetét és a döntések hatását az el nem kötelezettek mozgalmának további fejlődésére az 1970-es években. 

A Tanulmányok 2024/1-es számát Turbucz Péter Az embertelenség konstanciája körvonalakban  című – Barcsi Tamás tavaly megjelent filozófiai témájú könyvéről, az Embertelenség az együttérzés korában: Filozófiai vázlat a kegyetlenségről című kötetről szóló kritika zárja. A négy fejezetből álló Barcsi-kötet a szerző etikai és filozófiai egyik fontos témaköréről az emberi méltóság kérdéséről szól, melyhez xaz emberi kegyetlenség problematikája is kapcsolódik. Az utóbbi témakör tágabb értelmezésben kerül bemutatásra – a szöveg, többek között, a magát napjainkban emberségesnek hirdető Európában évtizedekkel ezelőtt lejátszódó borzalmak, mint a második világháború, a Gulag, a holokauszt borzalmának árnyékában, Hobbes, Locke, Rousseau és Kant morálfilozófiai megállapításaiban, illetve Dosztojevszkij, Sade márki és Barthes művein keresztül Barcsi megismertet bennünket a legfontosabb kegyetlenségváltozatokkal; hasonlóképp bemutatja a destruktív instrumentális erőszak típusait, a proaktív erőszakot, a kegyetlen reaktív agresszió jelenségét, továbbá hosszabban részletezi a destruktív erőszak formáit is. Az imént felsorolt történelmi események, filozófusok és írók névsora természetesen nem teljes, egy szelete csak Barcsi zsenialitásának és olvasottságának, ugyanis akár fejezeteken belül is teljesen elmosódnak a filozófia, az etika, a pszichológia, valamint a kultúra- és mentalitástörténet, és az irodalomtörténet határvonalai. 

A folyóirat legújabb száma leginkább olyan tudományos területekben tekint ki, amelyek kutatásai a múltban is létjogosultságot élveztek, azonban a napjainkban elvégzett vizsgálatok eredményei mutatnak rá azokra a hiányosságokra, amelyeket csak az idő múlásával leszünk képesek áthidalni. Mindenkinek ajánlom a Tanulmányok 2024/1-es számát, ezt a gondolkodásra, a környezetünkben zajló eseményekben való elmélyedésbe késztetető olvasmányt. 

Turi Orsolya