Egyetlen könyvben a tudomány – és egy élet bölcsessége

Csányi Vilmos életpályája során több tudományterületen is megfordult, dolgozott kémikusként, biokémikusként, etológiai kutatásokat végzett, érdekelte (illetve érdekli) az evolúció, az ember, a társadalom, annak létrejötte és működése – és roppant jártas is ezen témákban. Gazdag életművében több, kutatásterületeivel kapcsolatos könyv szerepel, az utóbbi évtizedekben azonban inkább a szépirodalom felé fordult érdeklődése: szépirodalmi művekkel mutat be figyelemre méltó életjelenségeket, történeteket, helyzeteket. A mindössze egyéves, budapesti székhelyű Open Books Kiadó, mely gondolatébresztő szövegek kiadását szorgalmazza, Csányi Kíváncsiságom története című műve mellett idén négy korábbi könyvét (A kutyák szőrös gyerekek; Drága barátaim, kedves majmok; Jeromos, a barátom; Segítség, kutyás lettem) is megjelentette. A kiadó mintha a nagy népszerűségnek örvendő, Széchenyi-díjas kutató életművének sorozatban történő publikálására vállalkozott volna (nagyon helyesen), hiszen a könyvtárgyak egységes arculatot tükröznek, a jó minőségű, könnyen lapozható, kemény borítóval és letisztult külsővel rendelkező kiadványokon a címek tipográfiája is izgalmas.

Csányi új kötete egyszerre enged bepillantást szerzője személyes életútjába, tapasztalataiba és a tudomány bizonyos területeibe. Pontosabban a saját életen keresztül szemlélteti a különböző diszciplínák viselkedését, miközben a könyv – kifejezetten informatív és élvezetes olvasmányként – a világot, az evolúciót, az emberiséget, a társadalmat is igyekszik bemutatni. Elolvasásával nem lesz belőlünk természettudós, sőt egy tudós konkrét kutatásaihoz nem is biztos, hogy hasznát tudná venni. Ugyanakkor egy rendkívül intelligens és kíváncsi személy élethosszon át gyűjtött tapasztalatait ismerhetjük meg, életszemléletet és bölcsességet nyerhetünk belőle, miközben a szerző az észszerű gondolkodás útjára terel bennünket. 

Csányi tizenhét fejezeten keresztül vezeti be olvasóját a kíváncsisága történetébe: élete mentén részletesen érinti azokat a diszciplínákat, amikkel foglalkozott, valamint az ezekhez kapcsolódó egykori nézeteit, módszereit.

Korábbi műveire azonban gazdagon utal, ami azért sem meglepő, mert saját élettörténetét, a tudomány iránti örökös és elhivatott érdeklődését beszéli el, visszatekint tudományos pályájára. Lineárisan, kronologikusan írja meg az alakulástörténetet, kezdve a kémiai kutatásaival (illetve a fiatalkorában végzett kísérleteivel), az etológián és az evolúciókutatáson keresztül egészen a társadalom működésének a vizsgálatáig. 

Az első fejezetek (A kémia csodavilága, Baktériumok lombikban, Molekuláris biológia) tehát a kémiára, a biológiára és a molekuláris biológiára fektetik a hangsúlyt. Habár tőlem sajnos végtelenül távol áll a kémia, egyáltalán nem vagyok jártas a terminológiájában, ugyanakkor ez nem okozott gondot a tapasztalatok, a következtetések és a szemlélet megértésében. „Az aminosavak bonyolult láncreakciókban keletkeznek, és ha a reakciókat katalizáló enzimek közül egyik a mutáció miatt kiesett, az aminosav szintéziséhez vezető reakciósorozat megállt.” (39.) Ez a példamondat azonban senkit ne ijesszen el, néhány hasonló mondatot kivéve alaptudás nélkül is egészen megismerhetjük a DNS-ek működését (illetve Csányi ezzel kapcsolatos akkori nézeteit). Csányi fiatalkori tapasztalatai alapján az etológia felé nyitott, etológiai kutatásai során, a baktériumok vizsgálata után a halak viselkedésének megfigyelésével foglalkozott, igaz, ezekben az időkben – mint ahogy a szerző A halak érdekesebbek című fejezetben írja – a patkányok voltak a divat, és nem mellékesen a halak kevésbé szagosak. A halak viselkedéséhez a szerzőnek ki kellett tanulnia a halak tenyésztését is, illetve irányított szaporításukat. Ettől a fejezettől kezdve szinte teljesen eltűnnek (vagy legalábbis minimálisra korlátozódnak) a szakszavak. A halak után Csányi kutatói figyelmének a középpontjába a kutyák kerültek, bár a kutyák esetében sem a megismerésük volt a célja, hanem rajtuk keresztül az emberek és az emberi fejlődés megismerése (illetve rámutatni a fogságban élő állatok viselkedésvizsgálatainak problémáira, hibáira). Az emberi fejlődés tanulmányozása pedig a kutatót logikus módon vezette el az evolúcióhoz, az emberi faj eredetének a kérdéseihez. A Teremtés és evolúció? és a Mi fejlődik, miért? címűfejezetekben betekintést nyerhet az olvasó az evolúcióval kapcsolatos korábbi és jelenlegi nézetekbe, elméletekbe, problémákba. Az emberi fejlődést követve elengedhetetlen témaként jelenik meg a Kíváncsiságom történetében a közösségek fejlődésének a kérdése, illetve a közösség definiálása. A Származásunk című fejezettől kezdve a kötet fókuszából háttérbe szorul a szerzői élettörténet, Csányi mint egyén és mint szereplő egyre kevésbé fordul elő, helyette társadalmi jelenségeket magyaráz (még ha természetesen saját gondolatait, látásmódját is beleszövi). A közösségek kérdését tanulmányozva jut el a nyelvek, hiedelmek és a hit problémája, a tudomány és a hit viszonya, a tudományos hiedelmek és a tudomány működésmódja, módszerei, a tudományfilozófiai kérdések tárgyalásához. A kötet A technológia mítosza és a Globális társadalom című fejezeteiben a jelen világ problémáiról, a piac központú társadalom hiányosságairól, illetve kialakulásának okairól értekezik a szerző. Az utolsó fejezetben (Történetek, mesélek én is) azt mutatja be, hogy mit tevékenykedett az utóbbi évtizedekben, milyen műveket írt, és mi foglalkoztatja manapság.

Habár Csányi új kötete nem szakirodalom, és mivel rengeteg témát érint, egyetlen egy tudományos diszciplínához sem lehet kötni (egyébként is a tudomány természetére az inter- és transzdiszciplinaritás a jellemző), célközönsége pedig – mint ahogy a szerző fogalmaz – nem is a tudósok világa, hanem a kíváncsi laikusoké, hiszen „a tudósoknak nincs idejük szépirodalmat olvasni, válaszoltam némi malíciával.” (362.) Én mégis mindenkinek jó szívvel ajánlanám ezt a könyvet – tudomány iránt érdeklődő laikusoknak, a tudományos pálya iránt érdeklődő fiataloknak vagy már tudománnyal foglalkozó szakembereknek. A szerző élete és tudományos karrierje roppant izgalmas, és sokat elárul a tudomány természetéről, működéséről, valamint ember és tudomány viszonyáról. Kíváncsi olvasók számára a Kíváncsiságom története tehát különösen élvezetes bölcsességforrás. 

Balai Máté

(A recenzió az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Tudományos próza című szemináriumán készült Bencsik Orsolya mentorálásával és szerkesztésével.)

Open Books

Budapest, 2001

368 oldal, 4499 Ft