A Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, A walkür és Az istenek alkonya című Wagner-operákból hangzanak el részletek szerda este, a zeneszerző születésének 200. évfordulóján az Erkel Színházban.
A gálaesten a Concerto Budapest zenekar közreműködik Kovács János vezényletével, és fellép a Magyar Nemzeti Balett is. “A Magyar Állami Operaház Wagner-repertoárjának korábbi és közelmúltbeli darabjaiból készült a válogatás, de a következő évadban hallhatók más művek is” – mondta el az MTI-nek a karmester.
A Wagner-gálán olyan rangos énekeseket hallhat a közönség, mint Németh Judit, Sümegi Eszter, Bándi János, Temesi Mária, Kovácsházi István, Perencz Béla és Szegedi Csaba.
Az évforduló miatt most gyakori téma a Wagner-életmű nagysága, a zeneszerző személyisége, valamint a művek 20. századi utóélete. “Az ember mindig nagyon kíváncsi az alkotások keletkezésének történeti hátterére, és arra, hogy ki volt az, aki létrehozta a műveket. De ez nem befolyásolhatja döntően az előadásokat” – hangoztatta Kovács János.
Hozzáfűzte: a Wagner életéről szóló dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a zeneszerző sok megállapítása tőlünk idegen, visszatetsző, vagy egyes emberi viszonyai – például az apósával, Liszttel – ellentmondásosak. “Hol lekicsinylően beszélt Liszt-művekről, hol leborult Liszt előtt, aki egész életében kiállt Wagner mellett – vélte a karmester. – Egy másik félremagyarázható általánosítás, hogy mennyi mindent vett át Wagner Liszttől. Sajnos Lisztet ma is sokan csupán virtuóz zongoraművésznek tartják. Pedig Liszt újításai mélyen beépültek és sajátos minőséget képviselnek a wagneri kompozíciós stílusba. Ahogy nem volt érdemes a 19. században azon vitatkozni az olvasóknak, hogy vajon Goethe vagy Schiller a nagyobb költő, hanem örülni kell, hogy a német irodalom két ilyen óriással dicsekedhet, így Liszt és Wagner a maga zenei világában külön csúcs” – magyarázta Kovács János.
Kovács János Bayreuthban 1978-tól 1980-ig három nyáron át dolgozott korrepetitorként. “Nemcsak a környezet hatott rám, hanem Patrice Chéreau rendezői munkája, A Nibelung gyűrűje színrevitelében, pedig én igazán konzervatív ízlésű vagyok. A cselekményt az ipari forradalom idejére helyezte. Az előadást Pierre Boulez vezényelte.”
Az új intendánsok, Eva Wagner-Pasquier, főként pedig Katharina Wagner igyekeznek újításokat is bevezetni, de a jubileumi évben sem kerülhetnek fel a Zöld Dombra korai operák, ezeket a Stadthalléban fogják előadni. “Nem mintha az én véleményem nyomhatna a latban, de hiszem, hogy közülük a Rienzinek ilyen ünnepi évadban a Festspielhausban lenne a helye. Megjegyzem: Mahlernek az egyik kedvence volt. Nagyszabású remekmű, ha nem is olyan mértékben, mint a következők, de jól szemléltetné azt a páratlan fejlődést, amely Wagner munkásságát jellemzi” – mondta Kovács János.
MTI 2013. május 18., szombat 9:20
