Tiszatájonline | 2022. január 20.

Vadászat az egyszarvúra és A középkor Mona Lisája: A hölgy az egyszarvúval

MAGYAR MIKLÓS

A mitikus egyszarvú alakja több mint kétezer éve foglalkoztatja az emberek képzeletét. Egészen a középkorig azt gondolták, hogy a valóságban is létező állat. A középkor két legismertebb faliszőttesének bemutatása előtt nézzük meg az egyszarvú mítikus alakját és ábrázolását néhány kiemelkedő művészi alkotáson.

AZ EGYSZARVÚ LEGENDÁJA

Szűz az egyszarvúval. Középkori szőttes

Első leírása a görög orvos-történész Ctésias nevéhez fűződik, aki i.e. 400-ban Indica című könyvében Indiát, Tibetet és a Himaláját mutatja be. A könyvben az egyszarvút úgy írja le, mint egyfajta vadon élő szamarat, amelyik akkora, mint egy ló, teste fehér színű, a feje sötétpiros és szemei sötétkékek. Homlokuk közepén hosszú szarv van, amelynek hegyes vége sötétvörös, közepe fekete, a töve hófehér. Azok, aki isznak a szarvból készült kehelyből, nem kapnak el semmiféle komoly betegséget. Sőt, immunissá válnak a méreggel szemben is. Az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.

Domenico Zampieri: A szűz és az egyszarvú

Az elkövetkező évszázadok során a keresztény egyház a tisztaság és a kegyelem szimbólumát látta benne, időnként Krisztus allegorikus alakját öltötte fel az egyszarvú. Számtalan megjelenítése létezik. Az egyik legrégebbi az őskőkorbeli Lascaux-barlang falfestménye. 

Egyszarvú a Lascaux-barlang falán

Leonardo da Vinci egy rajzán örökítette meg.

Leonardo da Vinci: Hölgy egyszarvúval (1490)

Rafaelo egyik legjobb portréjának tartja a művészettörténet a Hölgy az egyszarvúval című festményét.

Rafaelo: Hölgy az egyszarvúval (1505-1506)

Salvador Dalí 1977-ben alkotott, 57 centiméteres Az egyszarvú című szobra az egyszarvút, a szüzet és a vadászt ábrázolja. A legendával ellentétben, miszerint a szűz magához édesgeti az egyszarvút, aki a lány ölébe hajtja fejét, Dalí szobrán az állat – kihasználva, hogy a szűz elalszik − szarvával szíven döfi a vadászt, akit egy fal jelképez.  

Dalí: Az egyszarvú

Vadászat az egyszarvúra

A Vadászat az egyszarvúra egy hét darabból álló, 1495 és 1505 között, ismeretlen alkotó által készített szőttes. New Yorkban, a Metropolitan Művészeti Múzeumban látható. A vadászat hét jelenetét mutatja be attól kezdve, hogy a vadászok belépnek az erdőbe, egészen addig, amíg a zsákmányt elviszik a kastélyba uruknak és feleségének. A szőtteseket valószínűleg a francia királynő, Breton Anna rendelte meg XII. Lajossal kötött házassága alkalmából. A szőttesek a La Rochefoucauld család birtokában voltak egészen addig, míg a francia forradalom alatt „nemzeti kinccsé” nyilvánították, és krumplihalmok betakarására használták őket. Később visszakerült az együttes La Rochefoucauld-ékhoz, majd 1922-ben az amerikai olajmágnás, John Davison Rockefeller megvásárolta, és 1937-ben a Metropolitan Museum of Art-nak ajándékozta. A hét szőttesből az ötödik csak részletekben maradt fenn.

Az első szőttesen a földesúr az egyszarvú vadászatára indul szolgáival. A fák lombjai között felfedezhetünk egy alakot, aki az állatot kémleli. 

A vadászok belépnek az erdőbe

A második szőttesen az egyszarvút látjuk, amire a vadászok rátaláltak. A legendás állat szarvát a folyóba meríti, hogy mágikus hatalmával kristálytisztává tegye a gonosz kígyó által megmérgezett vizet, így az őt követő állatoknak lehetőséget adjon a folyó vizéből inniuk és abban megfürödniük A középkori szimbolika szerint a szökőkút az élet vizét, az oroszlán, a szarvas, a párduc a Jót, a többi állat és madár a keresztényeket, az egyszarvú magát Jézust szimbolizálja.  

A vadászok rátalálnak az egyszarvúra

A harmadik szőttesen a vadászok körülveszik az egyszarvút, ami menekülni próbál.

A vadászok rátámadnak az egyszarvúra

A negyedik szőttesen az egyszarvú védekezik, és hátsó lábaival igyekszik távol tartani magától a vadászokat.

Az egyszarvú védekezik

Az ötödik szőttesen utalást látunk a legendára, miszerint csak egy szűz leány képes megszelídíteni az egyszarvút.

Az egyszarvú és a szűz

A hatodik szőttes az egyszarvú megölését és a kastélyba való szállítását mutatja be.

A hetedik szőttesen a feltámadt, de fogoly egyszarvú látható 

A fogoly egyszarvú

A középkor Mona Lisája – A hölgy az egyszarvúval

A hölgy az egyszarvúval a Cluny Múzeumban

A Cluny Múzeumban őrzött, hat részből álló szőttes, A hölgy az egyszarvúval Jean d’Ypres, Párizsban élt festő képei alapján készült 1480–1510 körül. A hat szőttesen egy díszesen öltözött, finom és nyugodt vonású hölgy látható. Feltételezhetően ugyanazon személyről van szó, bár ruházata nem mindenütt azonos. Négy szőttesen (Az ízlelés, A szaglás, A hallás és Az egyetlen vágyamnak) egy másik, alacsonyabb nő is vele van. 

A szőttesek piros háttere hagyományosan a tettet és az akaratot sugallja. A háttéren szisztematikusan elhelyezett virágok és levelek jellegzetesen a 15. századi szőttesek díszítő elemei, csakúgy, mint a házi- és vadállatok. Mindez biztosítja a hat szőttes egységét és familiáris jellegét, emellett allegorikus jelentésük is van. 

A tapintás

A hölgy egy címeres zászlót tart a jobb kezével, a ballal az egyszarvú szarvát simogatja. Ezek a tapintás szimbólumai. Az oroszlánon és az egyszarvún egy-egy pajzs van, ugyanazzal a motívummal, mint amit a zászlón és a zászlórúdon látunk. Az egyszarvú a hölgyet nézi, míg az oroszlán kidülledt szemmel felénk néz. A hölgy mellett mindkét oldalon fák vannak: narancs, magyal, tölgy és fenyő. A virágokkal díszített háttérben sólyom, gém, fogoly, fácán, nyúl, valamint majom és vadállatok láthatók. A hölgyön hermelinnel bélelt, drágakövekkel, aranyozással díszített kék ruha van, és értékes ékszereket visel a fején és a nyakán. 

A tapintás

Az ízlelés

Az egyetlen vágyamnak után ez a legnagyobb szőttes. Kompozíciója csaknem szimmetrikusan helyezi el a kép elemeit a hölgy két oldalán. Jobb oldalon az oroszlán, a bal oldalon a felénk tekintő egyszarvú, az előző szőttesen is látható zászlóval és fákkal. A hölgy mellett egy alacsonyabb nő áll, egy édességekkel teli serleget nyújtva a hölgynek, aki kesztyűs bal kezén egy papagájt tart, míg jobb kezével vesz az ínyencségekből, hogy megízlelje azokat. A hölgy virágos mintás, aranyszínű ruhát visel, a mellette álló nő ruhája kék és piros. Mindkét ruhát ékkövek és hímzések díszítik. A hölgy fején egy diadémmal odaerősített fátyol van, ami lobog, mint az oroszlán és az egyszarvú vállravetője. A két nő lábainál egy kutya és egy majom, amelyik – az ízlelés jelzéseként − édességet majszol. Körül kis nyulak szaladgálnak. A virágos háttéren – csakúgy, mint az előző szőttesen – különféle állatok láthatók, köztük egy, amelyik fiatal egyszarvúnak látszik, amelyiknek még nem nőttek ki a szarvai.   

Az ízlelés

A szaglás

Ez a szőttes elrendezésében hasonlatos az előzőhöz. A szaglást egy szegfűkoszorú jelképezi, amit a hölgy készít, miközben a mellette lévő kiszolgáló lány a tálcát tartja, amin a szegfűk vannak. A szaglás jelzése a hölgy háta mögött megismétlődik, ahol egy kosár rózsa mellett egy majom szaglássza a virágokat. Mindkét nő kék ruhát visel, alatta a hölgyön arany, a másik nőn vörös kiegészítők. Mindkét nő ruháját díszek egészítik ki. A hölgy fején gyöngyös hímzett fátyol van, a másik nő feltűzött haját kék szalag tartja össze. A megszokott virágos háttéren különféle állatok láthatók. 

A szaglás

A hallás 

Ezen a szőttesen a tér leszűkül, a fák elé helyezett zászlók eltakarják azok egy részét. Mind az oroszlán, mind az egyszarvú más pozícióban látható, mint az előző szőtteseken, ez utóbbinak egyik fele a hölgy mögött van. Mindkét állat a hölgy felé néz. A hallást egy keleti motívumokkal díszített, szőnyeggel letakart asztalon lévő, hordozható orgona szimbolizálja, amin a hölgy játszik, a másik nő pedig a fújtatót működteti. Az orgona két oldalának tetején egy oroszlán és egy egyszarvú ül. A hölgy díszes, kék és aranyszínű ruhát visel, míg a másik nőn kék-piros ruha van. A hölgy haját egy széles, kék szalag fogja össze, míg a másik nőét egy átlátszó fátyol. A háttéren az előző szőttestől eltérő virágokkal díszített alapon, itt is állatok, főleg nyulak látszanak.

A hallás

A látás

Az előző szőttesekhez képest jelentős változást észlelünk. A hölgy itt nem áll, hanem ül. Csak két fa van a képen, magyal és tölgy. Csak az oroszlánnál van zászló, az egyszarvú két mellső lábát a hölgy ölében nyugtatja, aki balkezét az egyszarvú nyakán tartja, míg jobbjában a látás szimbólumát, egy pompás díszítésű kis tükröt tart, ami visszatükrözi az egyszarvú fejét. A hölgy ruházata hasonlatos ahhoz, amit A hallás című szőttesen viselt, de térde alatt egy geometriai mintákkal díszített szoknya is látszik. A megszokott állatok népesítik be a megszokott virágokkal díszített hátteret.  

A látás

Az egyetlen vágyamnak

A hatodik szőttes, Az egyetlen vágyamnak az egyedüli, amelyen egy sátor is van. Mire utalhat „az egyetlen vágy”? Két feltevés létezik. Az egyik a platóni felfogásra vezethető vissza, miszerint az ember, hogy eljusson a tudásig, öt érzékszervvel rendelkezik, amelyek elvezetnek az értelemhez, az intellektushoz. A másik értelmezés, amely Jean de Gerson 1402-ben írt, A szív moralitása és az öt érzékszerv című művén alapul, a hatodik érzékszervet a szívvel azonosítja. 

A hölgy, aki egy sátor alatt áll − amelyet az oroszlán és az egyszarvú tart nyitva, és amelynek tetején egy felirat áll: A mon seul désir (Az egyetlen vágyamnak) −, egy piros ruhás nő által feléje nyújtott ékszeres dobozból vagy kivesz egy ékszert, vagy abba beleteszi azt. A kutatók szerint amennyiben a hölgy elveszi az ékszert, a mozdulat az élvezeteket szimbolizálja, amennyiben odateszi, a lemondást. 

Az egyetlen vágyamnak