Torzított tájképeim színe-java

HORVÁTH DÁNIEL FESTŐMŰVÉSZ MÁS TÁJAK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA A K GALÉRIÁBAN

Lead: Burjánzó, zöldellő növények kavargó színfoltjai borítják be a K Galéria alagsori kiállítótermét. A buja növényzet között hol katonák masíroznak kivont karddal, hol piciny házikó képe tűnik fel egy szikrázó gyémánton. Horváth Dániel új, Más tájak című kiállításának különös tájképei között járok.

Horváth Dániel már egészen kicsiny korában kapcsolatba került a művészettel: sokat rajzolt, szakkörre járt, ahol egyik tanára lelkes buzdítása nagyban segítette megszerettetni vele a képzőművészetet, amely később hivatása is lett. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte, ahol 2006-ban diplomázott. Azóta több egyéni (Leviathan, Karinthy szalon 2019, Performative Portraits, Rugógyár Galéria 2018, Mare Nostrum, Art9 Galéria 2017) és csoportos (Free Play, National Salon of Fine Arts II. Kunsthalle, Budapest 2020, Worlds of apparence, Rossztemplom Galéria, Eger 2018, Art Market, Millenáris 2015) kiállításon mutatta be műveit. Munkásságát számos díjjal (Kondor Béla-díj 2005, Herman Lipót-díj 2006, Esterházy-díj 2009) jutalmazták.

Festői stílusát ő maga figurálisként írja le. Képeit sokszor konceptuális tartalommal tölti meg, fő inspirációs forrásául más művészeti ágakat (irodalmat, zenét és filozófiát) jelöl meg. Az őt körülvevő világot képekben látja, ezért gyakran készít vázlatokat, fotókat, munkáihoz alapos kutatómunkát végez. Habár az utóbbi évben inkább csendéleteket (Still life with scale 2020, Abstract gun 2020, Melting Studio 2020) festett, időnként visszatér a tájkép klasszikus műfajához.

A Más Tájak festményei azonban nem klasszikus értelemben vett tájképek, a rajtuk megjelenő tájak mindig csak másodlagosak. Horváth Dániel alkotásai az úgynevezett digitális glitch technika által torzítottak (Torzított táj, Torzított táj II. 2019), egymásra tolt síkok jelennek meg (Busz 2015), rajtuk tükröződéseket, kép a képben motívumokat vélhetünk felfedezni. Horváth ezúttal olyan tájképeket állított ki, amelyek többes jelentéssel bírnak, a valóság leképezésén túlmutatva szürreálisak, figurálisak, de nem részletezők, az alkotó érzéseinek lenyomatai.

A tárlat képei 2006 és 2020 között készültek. A Tájkép (2006) sűrű növényzettel: fákkal, bokrokkal körbevett tisztásán átvonuló absztrakt harcosok ugyan különösek, mégis szervesülnek a kompozícióba. A 2014-ben készült Agyas táj már sokkal bizarrabb, a vásznon gombaként nőnek ki a földből a színes agyvelők, mögöttük keskeny ösvény vezet a távolba. Horváth képe egészen szürreális hatást kelt, a pálcára feltűzött agyak éles kontrasztot alkotnak a mögöttük látható sötét lombokkal. Horváth egyre inkább megbontja a kép síkjait, szedi szét a tájat, és távolodik a táj romantikus interpretálásától. Látásmódja sötétebb, groteszkebb, jól tükrözi ezt a Leviathán (2019), a tárlat legizgalmasabb darabja. A Leviathán, avagy tengeri kígyó a Biblia mitikus tengeri szörnye, az Újtestamentum szerint az Antikrisztus megtestesítője, akit az Úrnak le kell győznie. A romlás megtestesítője Horváth képén nem tengeri kígyó alakjában ölt testet, a fotórealisztikus festményen emberformában kirajzolódó lény megzavarja az érzékelésünket, eltorzítja, szétrombolja, ami a közelébe kerül.

Horváth Dániel kiállításának darabjaival csak ízelítőt kapunk festészetéből, de a néhány alkotás is jól reprezentálja a rá jellemző figuratívitást, többértelműséget. A tematikailag lazán összefűzött vásznak technikája is változott az évek során, mégis magukon viselik az alkotó egyedi látásmódját.

          Takáts Fábián

Horváth Dániel: Más tájak

K Galéria, Budapest

A kiállítás 2021. augusztus 21. és szeptember 24. között látogatható.