Szabálytalan leltár

– Pataki Ferenc életműve a mozgalmasság és az egyívűség izgalmas elegye. A figurativitástól a geometrikus absztraktig, a majdnem szürreálistól a konstruktívig számos irányt felvetett saját kifejezésmódjának, autentikus, személyre szabott világlátásának képi elbeszéléséhez. Pataki az utóbbi évtizedekben azután a geometrikus absztraktnak egy saját, testre szabott változatát építi. Egy olyan személyes lírával telített, mondhatni átmelegített absztrakciót, melyben a korábbi képi megoldások is jelen vannak rejtve, hol meg direkt formában. Pataki festészete magán viseli a hely szellemét, az alföldi paraszti kultúra, a szegény városi kultúra elemeit, ugyanakkor kitekintő jellegű, tételeket fogalmazó, a világ jelenségeire reflektáló művészet Pataki Ferenc életműve. A földi, égi hajlék egyaránt adózik a vidéki lakhely, a parasztház struktúrájának, kitekint egy szimbolikus, szakrális térbe is, egy képen egyesül mindaz, amit Pataki ma felvállal: életfilozófia, szakralitás, geometria és örökség – fogalmazott megnyitó beszédében Sinkó István képzőművész, művészeti író, aki Révész Róbert tibeti éneklő tállal és kavallal előadott sámáni hatású hangprodukciója után arról is mesélt a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék galériájának Fischer Ernő termét zsúfolásig megtöltő közönségnek, hogy valamikor a hetvenes években a szegedi tanárképző rajz tanszékén ő is a fiatal Pataki Ferenctől tanult meg rézkarcozni.

– A síkplasztikák, plasztikai montázsok, dobozképek jó ideje jellemzői az oeuvre-nek, melyhez most néhány körbejárható fa kisplasztika is kapcsolódott. Ezek a nyers színű geometrikus, ám organikus elemekkel is gazdagított munkák érzésem szerint az alkotó kitekintő, más műfajra is figyelő tekintetének, kíváncsiságának darabjai – hívta fel a táblaképek között látható további munkákra Sinkó István, aki szerint Pataki Ferenc munkái hol áramlanak, hol szabályos rendbe záródnak, egyszer szenvedély, máskor fegyelem uralja a képmezőt. – Így, ebben a vibráló kettősségben éli át a valóságról alkotott képét, alkotja meg a valóságot saját képére és hasonlatosságára. Teremtő folyamat. Erős szervező gondolkodást és fegyelmet éppúgy kíván, mint az önkontroll által visszazárt elementáris képi, szín és formai erények szabadjára engedését.

– Évek hosszú sora óta próbálom a hallgatókat meggyőzni vagy rávezeti, hogy a geometria az élet, a természet, az ő életük, és minden, ami abban jó, és alkalmas arra, hogy mindezt az eredeti, görögöktől induló szándék szerint jól leírja. A kiállítás képeinek megtekintése során rá kellett jönnöm, hogy egy dolgom lesz a következő előadáson: a hallgatókat elküldeni ide, hogy szembesüljenek a geometriával. Mert ezeken a képeken mindenütt egyszerre látom a geometriát és a természetet. Minden egyes vonal és körülhatárolt felületdarab egyben a természet egy részét mutatja meg nekünk. Ez az a csoda, amelyet leírni, táblára fölrajzolni, képletekben elmagyarázni nem lehet. Ez az a csoda, amelyhez egy művész kell. Egy igazi művész – hangsúlyozta köszöntőjében Kozma József matematikus, a szegedi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, aki a verniszázs alkalmából Botka László polgármester képviseletében végül egy emléklapot adott át a Pro Urbe-díjas festőművésznek.

Hollósi Zsolt

A szerző fotói