Nagy Zopán: Line Up…

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN

(Kelet Kávézó Galéria, Budapest, 2020. 01. 16. – 02. 13.)

Köszöntés: kudora pain, kudora pein, kotta, kudora, kotta, ü!

Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

Kovács Anita 2019-ben, Torinóban: 4 hónapos művészeti ösztöndíj által, aktív és öntudatos módszerességgel álmodta meg (a hamarosan kiforrott, sorozatokká érett) műveit… Mindezek előtt: tudatalatti szférákba csavarta több-száz vázlatát: a lepel-rétegekbe rejtett lovakat, a régészeti leleteket, a tengerben szertefoszló könyveket, melyek suttogó segítői lettek: áttetsző hártyák, bőrfoszlányok, idegek, és zsigeri szövetek formájában…

Alkotásaival azóta magabiztosan (installált módozatokban is): felsorakoztat, beigazít re- és meta-koncepciókkal vizualizál, függőben hagy, és akár el is bizonytalanít… Levitáló (fátylas, néhol szinte elme-maszatos) gondolatokkal érzékeltet, szenzibilis módozatokkal lehel-, illetve vetít ki lírikus, nonfiguratív kép(vers)eket…

Kovács Anita idő-független lény-lehetőségeivel, expresszív jelenlét-gesztusaival, távol-közeli rokonokként rajzolódnak elénk: Gémes Péter rezignált lépés-képei, fotográfiai elfolyás-kísérletei, emulzió-szellem figurái is… Persze, mindezt csak latens módokon, áthallásokkal köz-vet-ít-ve…

De az alábbi művészek munkásságának tisztelete, műveik szellemi töredéke is ott lappanghat alkotónk kinyilatkoztatásaiban: Kerry James Marshall, Bálint Endre, Christian August, Sam Lock, Atelier Marciano, Zao Wou-Ki – és Azaki Nemazaki…

Ü! Text. Nova. Kudora. Moira. Kotta. Atina. Kudora. Kotta. Ü!

Gong! Lehalkított gong… Csöndes jelenések…

Az absztrahált fejek, a külön-váló végtagok, idegvégződések: egyféle elvágyódások is. El, el: a nagyvárosi káoszból a csönd-műtermekbe, a félhomályba, a termékeny melankóliába… Igen! A Szaturnusz folyamatosan termékenyíti az Uránuszt, melynek megszemélyesített, elvont teremtményei (majd) a Merkúrban kulminálódnak…

Visszafogottság és lelassított indulat, mögöttes zajok és alig érzékelhető neszek váltakozásában disszonáns érzetek dominálnak. Összesűrűsödnek, lényegi feloldásra várnak…

Intermezzo:

Fémes táj-felületekbe, réz-domborulatokba mart csontváz-fák rezdülése, mitikus állatkák rejtőzése, izzó húsgömbök által szétolvadt képek pulzálása, nyershús-holdak, nyerstészta-holdak lebomlása: misztikus mesék metamorfózisában.

Találkozások…

Ó, Zao Wou-Ki elborult létrái, mélysötét szakadék-beomlásai, ó, vérvörös alakzatoktól tömény kvázi-tájai és szakrálisnak tűnő, tünékenyen rezgő építményei… Ó, barlangrajz-jelenések, és fiktív agyfal-kalligráfiák Henri Michaux elméjében…

– –

Lírikus absztrakt reggelik, experimentális vacsorák…
A képek, akár a gondolat-részecskék által összeállt formulák:
megindulnak, vissza-vissza bomlanak, újra-érlelődnek, és mint önjáró paradoxonok:
(előbb-utóbb) alkotójuk nélkül is élnek…

Ismétlődések, ismétlődések: belső ködfoltok, seb-formák, hasadások, fragmentumok, rések… Ismétlődések, rések, ismétlődések, önmagukba nyíló kérdések… (???)

Folyamatok, folyamatok, matériákba oltott lebegések…