Tiszatájonline | 2016. február 29.

Illuminációk – étheri rejtjelek

BALÁZS IMRE BARNA FESTMÉNYEIHEZ
Vér(ér)maszatos kalligráfiák, mint melankolikus sebek*; Napfodor-törések; „transzparens” mély-zöldek; feketés foltok a víz-rezonációkban… Repedések– és falakban megeredt vér-rögök diskurzusa; érlelés – és tudatos elengedés, elengedése a hosszú folyamatokkal átitatott (anyagokon átlüktető) teremtésnek. Szikráinak, mikro-kozmikus impulzusainak, vibráló özönlésének elegáns elengedése…

BALÁZS IMRE BARNA FESTMÉNYEIHEZ

Vér(ér)maszatos kalligráfiák, mint melankolikus sebek*; Napfodor-törések; „transzparens” mély-zöldek; feketés foltok a víz-rezonációkban… Repedések– és falakban megeredt vér-rögök diskurzusa; érlelés – és tudatos elengedés, elengedése a hosszú folyamatokkal átitatott (anyagokon átlüktető) teremtésnek. Szikráinak, mikro-kozmikus impulzusainak, vibráló özönlésének elegáns elengedése…

Balázs Imre Barna szellemiségében a különbözőnek vélt világok is összeérnek. A Küküllő hullámaiból fölsejlő Monet-motívumokra egzaltált Pollock-szerű csorgások, fröcskölések is kirajzolódnak, a képbe (széd)ülnek, rá-merednek, bele-égnek… Ám B. I. B. nem az action painting módszerével – és nem is az „automatikus írást” használva alkot; hozzáállása, munka-folyama, mentalitása leginkább meditatív jellegű…

Visszatérő – és előremutató „gyász”; ünnepélyes (mély-tudati) felmutatások…

Fény-tisztás a borús barlangszájból (szinte) ki-ájulva, tüdő-lilás foltokkal kiterülve… Paletta-mezői: mohás-zöld és vöröses-barna virágzások vitális alkémiái. Cinóber-áhítatok, majd viaszos-sárgák a fehérben, mint szintézisre emelkedett „színtelenek” sejtelmes „izzásai”… Felület-áttörések, fény-préselt lefolyások, az anyagmozgások által gyűrődött festék-bőrredők pulzálásai, esztétikai újra-gondolások (mint absztrahált corpusok, nyúzott feszületek), megoldás-keresések…

Cinóberben_90x165_cm_olaj_vászon_2009

S ez mind-mind egyben: adekvátan megjelenve…

Balázs Imre Barnánál a felvitt rétegződések (a szakmai felkészültségből is fakadható következetes anyagkezelés) mögötti letisztultság-igény hasonlóan fogalmazódik meg, mint a (bizonyos) haiku-mesterek gondolatiságában:

Harai arai
Kokoro no tsuki
No kagami kana
(Renseki)

Megtisztítottam
Szívemnek tükrét – most a
Holdat tükrözi

„Világosítás”, avagy visszatérés-viszonyulás a „természet-mágiához”…

Amint az idézett haiku záró-sorában (a Kana-ban, az összegzésben, a csattanóban): úgy sűrűsödik össze, majd oldódik fel az a szellemi többlet, összpontosult koherencia, amely majd sajátos lebegésben (az elemek konjunkcióján túl, rejtőző hangjegyek párolgásaival elegy) éri el – valójában megfejthetetlen, megfoghatatlan – „értékeit”…

 Nagy Zopán

* Caput mortuum, mint pszichológiai, jungi (desztillált, őrölt, izzított… szépséges-vörös) festék-produktum, amely kihűtve fényező, vagy csiszoló porként (polier rouge) is funkcionál. A melléktermék pedig (mars viola):égetett vas-oxid pigmentre utal…

[nggallery id=664]