Festőművész társak „párbeszéde”

2021-től egy éven át ugyanis már láthatta kettejük művészi „pábeszédét” a közönség a Czóbel Múzeumban Két paletta címen. A 2022-es őszi energiaválság azonban a Ferenczy Múzeumi Centrum alá tartozó kiállítótereket is arra kényszerítette, hogy egy időre bezárják kapuikat. A Czóbel Múzeumot a krízis szerencsére csak röpke időre érintette, decembertől új alkotásokkal kiegészülve nyílt meg a kiállítás. Az újdonságok közül Czóbeltől pályája eleji, Németországban készített akt tanulmányait („Álló női akt” Isolde, 1910-es évek, Ülő női akt lehajtott fejjel, Fekvő akt felemelt karokkal) és két nagyméretű női portréját láthatjuk, de helyet kapott Klein Gábor magángyűjtőtől egy Czóbel önarckép és egy kislányportré is. A Két palettához volt miből válogatni, hiszen közel 500 festmény, 1200 grafika és rajztanulmány alkotja a Czóbel Béla-Modok Mária kollekció gerincét. Mindemellett köz- illetve magángyűjteményekből is érkeztek művek: többek közt Kratochvill Mimi művészettörténésztől, Egri János újságíró, televíziós személyiség gyűjteményéből és a Virág Judit Galériától. Kifejezetten örömteli, hogy a művész házaspár képei most egymás mellett lógnak a falakon, hiszen így mindkettőjük festészeti törekvése és a köztük lévő párhuzam is megismerhető. 

Modok Mária a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, majd a Nagybányai Szabadiskolába járt, ahol Glatz Oszkár és Réti István mesterek vették a szárnyaik alá. Pályája elején erősen kapcsolódott a nagybányai művésztelepen alkotók természetelvű stílusához, ekkori munkái főként tájképek. A 30-as évektől már sötét alaptónusú önarcképeket, aktokat festett, a 40-es évektől, a Czóbel Bélával kötött házassága után művészi felfogása új irányt vett, témái csendéletekre korlátozódtak, alkotásainak színvilága a háborús létbizonyság hatására elkomorodik. Palettája megélénkül, miután az 50-es évektől kétlaki életet folytatva Párizs és Szentendre között „ingázik”.

Czóbel Béla a modern magyar festészet leginkább meghatározó alakja, nemzetközileg is rangos egyénisége. Érettségi bizonyítványát kézhez véve 1902 nyarán Nagybányára utazott, ahol a művésztelep egyik alapító tagja, Iványi-Grünwald Béla tanította. Még ebben az évben beiratkozott a müncheni akadémiára, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Alkotásainak bemutatására szinte azonnal lehetőséget kapott, 1905-től rendszeres kiállítója az Őszi Szalonnak (Salon d’automne), 1906-tól a fauves-okkal együtt szerepelhetett a Függetlenek Szalonjának (Salon des Indépendants) tárlatain. 

Czóbel kezdetben a nagybányai naturalizmust követte, ám hamarosan – a mozgalom létrejöttével egyidőben – érdeklődése a fauvizmus felé sodorta, a Magyar Vadak egyik legelső képviselője volt. Az I. világháború alatt menekülni kényszerült Franciaroszágból, a hollandiai Bergen városában, majd 1919-ben Berlinben telepedett le. A német fővárosban megismerkedett az Die Brücke (1905-1913) expresszionista művészeti csoport egykori tagjaival, hatásukra maga is a német expresszionizmus jegyében készítette sötétebb tónusú, fekete és sötétkék kontúrú vásznait. Palettája a ’20-as években újra kiszínesedett, miután 1925-ben visszaköltözött Franciaországba, és kialakította a párizsi iskolához sorolható sajátos, érett stílusát, mely haláláig jellemezte festészetét.

Modok Máriával még a 30-as évek közepén ismerkedett meg, amikor első ízben járt Szentendrén. Feladatai azonban visszaszólították Párizsba, ahonnan levelezést folytatott a Szentendrén maradt fiatal festőnővel. Hosszas üzenetváltásaik olyannyira elmélyültek, hogy 1940 szilveszterén összeházasodtak. A lassan korosodó alkotó hitvese személyében hű társra lelt, mellette új energiákkal feltöltődve, biztonságban dolgozhatott. Valósággal elbűvölte a Duna mellett fekvő kisváros, amihez Modok Máriának köszönhetően élete végéig ragaszkodott, és Párizs mellett második otthonává lett. 

A Czóbel Múzeum 1975-ben nyitotta meg kapuit a szentendrei Templomdombon, ahonnan festői panoráma nyílik a városra. A sárga színűre meszelt, vöröstéglás múzeumépület alig valamivel nagyobb egy lakóháznál, beltere azonban elég tágas ahhoz, hogy Czóbel nagy volumenű életművének helyet adjon.

A Két paletta című tárlat hiánypótló, hiszen Czóbel Béla fő kívánsága volt, hogy felesége művei is kaphassanak helyet a múzeumban. Óhaját egy kamarajellegű tárlattal sikerült teljesíteni, igaz, csak pár évig. Most végre egyszerre mutatkozik meg kísértetiesen hasonló művészeti látásmódjuk. A számos termen végigfutó anyag jól követi Czóbel munkásságának főbb állomásait: Nagybányától kezdve Berlinen át Párizsig. A már többször kiállított művek kiegészültek egy-két eddig nem látottal, de a legizgalmasabb Modoknak a múzeumra hagyott grafikai mappája. A Modok hagyaték feldolgozása vetette fel a két életmű együttes bemutatását megvilágítva kettejük művészi párbeszédét. Modok közel 100 alkotásán érezhető ugyan a czóbeli hatás, de az is, hogy saját útját járta. 

Érdemes felkeresni a korábbi kutatásokra támaszkodó, ám kibővített tárlatot, amely a harmonikus kapcsolatban élő alkotópáros közös történetét reprezentálja. 

Két paletta. Modok Mária & Czóbel Béla kiállítása a szentendrei Czóbel Múzeumban (2022. december 02. – 2023. március 31.)