Ez a villa nem apácazárda

Az emeleti tárlathoz utunk a Ráth György-villa termein át vezet. Ráth György (1828–1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójaként dolgozott. Sokat tett a hazai képzőművészet és iparművészet érdekében, mind az állam, mind a jómódú polgárok anyagi támogatását igyekezett megnyerni. Még 1901-ben vásárolta meg azt a városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Jelentős, közel ezer darabos műgyűjteményével az eredetileg jogi végzettségű igazgató széles körű elismertséget szerzett.

Gyűjteménye a mai napig látható a nevével fémjelzett villában, ahol a szecesszió három meghatározó iránya, a brit, az osztrák és a francia is bemutatásra kerül. A múzeum közel 600 műtárgyat felvonultató állandó kiállításán Zsolnay kerámiákat, az amerikai Louis Comfort Tiffany és a francia Émile Gallé káprázatos üvegeit, René Lalique ékszertervező gyönyörű darabjait tekinthetjük meg. Ugyanakkor mit sem érne egy ilyen állandó tárlat bútorművészet nélkül, aminek bemutatásáról értő kezek gondoskodnak. A számos iparművészeti tárgy mellett egy rekonstruált szecessziós ebédlő és egy fogadószoba berendezése látható.

Egy ódon lépcsőn felérve aztán már a Josef Hoffmann által tervezett Pikler-villa, pontosabban annak megidézett hangulata „tárul elénk”. A bécsi Iparművészeti Múzeum (Museum für angewandte Kunst) archívumából, hazai magángyűjteményekből kölcsönzött fekete-fehér fotók, egykori berendezési tárgyak jóvoltából a szervezők megpróbálták minél hűbben visszatükrözni az egykori épületet, belső tereinek szellemiségét. A kiállított műtárgyak mellett szövegek segítik az érdeklődőket a villa történetének és annak kivitelezőjének megismerésében. 

Josef Hoffmann kétségkívül a 20. század egyik nagy művészegyénisége volt: építész, designer, oktató és vállakozó,  az ornamentika valódi virtuóza, a bécsi szecesszió és a Wiener Werkstätte művészeti műhely alapítója (1903). Szecesszióról írott első kiáltványában méltatta a brit Arts and Crafs mozgalmát, a helyi formák és hagyományok megújítására buzdította a művészeket. Írásában hangsúlyozta, hogy az új stílus alapelemei az anyaghasználat hitelessége, a dekor egysége és a helyszínhez igazodó stílusválasztás. Több mint hatvan évet felölelő munkássága során új esztétikai minőséget teremtett, mellőzte a történeti stílusokat és előtérbe helyezte a funkciókat, amelyet finom dekorativitással ötvözött. Szemléletmódja hamar példaértékű lett generációjának tagjai számára, csúcsteljesítményű alkotásait: a Purkersdorf szanatóriumot (1904-1905) vagy a híres brüsszeli Stocklet-palotát (1905-1911) nemcsak kortársai csodálták, hanem Hoffmann-nak az európai művészetre gyakorolt hatásáról tanúskodnak.

A Pikler-villa építésének története még 1906-ra nyúlik vissza. A korszak jogtudósa, a századelő társadalmi-tudományos életének kiemelkedő alakja, Pikler Gyula (1864–1937) ekkor vásárolt telket Budán a Trombitás utca út 19/a szám alatt. A modern irányzatokért lelkesedő közéleti személyiség nem sokáig hagyta üresen a megvásárolt területet, ám beépítésével a kor szokásától eltérően osztrák tervezőt bízott meg. Az 1907 és 1909 között épült ház abban az időben készült, amikor a felkért Josef Hoffmann életműve egyik legfontosabb építményén, a Stocklet palotán dolgozott. Hogy időt szakítson a Pikler-villa felhúzására, munkájába bevonta tanítványát és munkatársát, Karl Bräuert, akinek jelentős szerep jutott a dekoratív elemek kidolgozásában. 

Az épület hatósági engedélyeztetéséért és kivitelezéséért egy magyar építőmester, Weil Lipót felelt. A villa Hoffmann-féle tervei nem maradtak fenn, sem az eredeti 1907-es, sem az 1908-as, már módosított. Amire támaszkodhatunk, az az 1909-es engedély leírása, a korabeli folyóiratokban és a bécsi Wiener Werkstätte archívumában levő fényképek. A helyiségek beosztásáról az engedélyezési iratokból kaphatunk képet. Ezek alapján elmondható, hogy az alagsorban volt a konyha és egyéb kiszolgálóhelyiségek, a földszinten a szalon, az étkező, a háziasszony szobája és egy fürdőszoba. Az emeleten kapott helyet egy férfiszoba, a háló- és a vendégszoba valamint egy másik fürdő, a padlástér pedig a cselédszobák számára lett kialakítva. 

Maga a ház az 1909-es külső felvételeket mutató fotókon egy tömegében erősen tagolt épület képét mutatja, amely külseje alapján is jelzi a fontosabb belső terek elhelyezkedését. Ez igen modern vonás volt az akkori építészetben, és inkább a korszak másik nagy lángelméjének, Adolf Loosnak a művészeti felfogására vall. 

Mindazonáltal a Pikler-villa eredeti Hoffmann-féle „remekmű”, hiszen egységes stílus és művészi elgondolás szerint tervezte meg a villa épületét, berendezését, sőt környezetét, a kerítést és a virágládákat is. A házhoz ugyanis tartozott egy olyan kert is, amelyet az egységet hirdető új kertművészeti vonulat kiemelkedő hazai példájaként említenek. Tervezője a korszak elismert tájkertésze, Bogyay Gyula volt, aki korábban Versailles-ban és a Rotschild- kertészetben dolgozott. Habár a korabeli sajtó tervezőként az ő nevét jegyzi, a koncepció kidolgozásában, a kerti bútorok és épített elemek kivitelezésében mégiscsak Josef Hoffmannak volt fontos szerepe.

Az Egy kis Bécs Budán című kiállításon nemcsak leírásokkal, fotókkal találkozhatunk, hanem magukkal a műtárgyakkal is. A villa hangulatát meghatározó tárgyak és ornamentális díszek: a madaras faldekoráció, ezüstözött evőeszközök, ajtókilincs, porcelánfigurák, lámpák és szék, mindahány a villa számára tervezett, egységes stílust képviselnek. Letisztult, egyszerű formák, geometrikus motívumok, egyazon szín árnyalatainak összhangját, ellentétben a korban uralkodó nemzetieskedő vonulattal. 

A Pikler-villát később (az 1952-es államosítást követően) hat lakásra osztották, amivel voltaképpen nemcsak a tereket, hanem a fantasztikusan megkomponált enteriőröket is halálra ítélték, új lakói „ízlésük” szerint szinte teljesen átalakították. A jelenleg állami tulajdonú és bérlők által lakott villa 1982 óta áll műemléki védettség alatt, így remélhetőleg nem válik végleg a rombolás martalékává. Hogy milyen érték pusztult el, azt a kiállítás kiválóan érzékelteti.

          Takáts Fábián

Egy kis Bécs Budán – Josef Hofmann alkotása: a Pikler-villa (2022. június 25 – 2022. szeptember 25.)

Fotókredit: Iparművészeti Múzeum