tiszatáj | 2015. április 2.

Egy erkölcsi lény fotói a Mai Manóban

SYLVIA PLACHY MIKOR LESZ HOLNAP CÍMŰ FOTÓKIÁLLÍTÁSA
Sylvia Plachy 1956-ban, ahogy akkor szokásos volt, kalandos körülmények között hagyta el Magyarországot szüleivel. 1964-ben már New Yorkban kezdett el fényképezni és hamarosan André Kertész tanítványa és ifjú művészbarátja lett. „Sosem láttam a pillanatot nagyobb intimitással és emberséggel megtapasztalni és filmen rögzíteni” – mondta Kertész […]

SYLVIA PLACHY MIKOR LESZ HOLNAP CÍMŰ FOTÓKIÁLLÍTÁSA

A világhírű, magyar származású fotográfus 110 alkotásából látható kiállítás Budapesten a Mai Manó Házban. A kiállítás kurátora Csizek Gabriella.

Sylvia Plachy 1956-ban, ahogy akkor szokásos volt, kalandos körülmények között hagyta el Magyarországot szüleivel. 1964-ben már New Yorkban kezdett el fényképezni és hamarosan André Kertész tanítványa és ifjú művészbarátja lett. „Sosem láttam a pillanatot nagyobb intimitással és emberséggel megtapasztalni és filmen rögzíteni” – mondta Kertész és ennél lényegre törőbben nem lehetne a kiállításon látottakat sem megfogalmazni.

Csizek Gabriella a képek költészeti jellegét emeli ki a válogatás sorrendjének megindokolásában. A tárlat címe pedig a fotográfus gyerekkori esti kérdése nyomán született meg. A kiállításon szereplő képek egy része itt látható először, sem nyomtatásban, sem kiállításon még nem szerepeltek. Budapest után rangos európai kiállítóhelyekre indul a válogatás.

unnamed (3)

Két remek kis videó egészíti ki a fotográfus tevékenységének és főleg személyiségének megértését. Adrien Brody édesanyjáról készített Anyu a szélben c. filmetűdje és Rebecca Dreyfus Önarckép tehenekkel és más munkák c. 2007-ben készült díjnyertes rövidfilmje.

Míg a két kis vetítés valóban sokat ad a megnyerő fotográfiai kiállítás jobb megértéséhez, a külön füzetben kinyomtatott címek, amiket kézben tartva keresgetjük a megfelelő képhez tartozó címet, megnehezítik a fotográfia kedvelőinek dolgát, megdolgoztatva a tárlatot nézőt.

unnamed (2)

Sylvia Plachy fotói és személyisége az egyedi látásmód, a humánum és a merészség remek alkotásai. Valamiért engem Lénárd Sándor ugyancsak Magyarországról elszármazott jelentős humanista szemléletére emlékeztet. Alátámasztja talán ezt Róna Péter oxfordi egyetemi tanár véleménye. Sylvia Platch művészetének értelmezése, ami az idő tekintetében „a kronoszi idő zsarnoksága elleni lázadásnak” minősíti a képek egyik értelmezési megoldását.

„..nála megsemmisül a modern képkészítést alapjaiban meghatározó átható tekintet” – írja Róna Péter lényeglátóan . „Nincs tekintet, nincs előre meghatározott kompozíció”.

unnamed (1)

Visszatérő művészi eszköze az 1978-as Kiállítás a parton című, „kép a képben” megoldás. Az 1995-ös Kiva tó a Kongói demokratikus köztársaságban c. kép a fotográfus rendkívüli látásmódját, míg az 1980-as Kanca című képe a lendület nehéz technikai megoldását hozza. A művésznő vonzalma az állatok megjelenítéséhez is a sajátos meleg-puha lelki alkatú szemléletét mutatja. Ami leginkább jellemző Plachy szemléletmódjára, hogy semmi sem sematikus. Különösen látható ez társadalmi vonatkozású képein, a 2009. 09. 11-es kép, a 40. pártgyűlés Berlinben és A hivatalnok irodája Tito képmása nélkül mutatja jól a különleges szempontok láttatását és a fotográfus nagyon egyéni, nagyon intelligens humorát is. Ugyancsak megmutatkozik mély humánuma az 1985-ös keltezésű Dachau c. képen, ahol két ellenfényben fényképezett ablak előtt két felakasztott csíkos ruha teszi torokszorító élménnyé a művész megrendülését.

unnamed

A Sors című 1996-os nagyméretű és színes kép szinte összefoglalja a fotográfus egész életszemléletét. A hátulról fényképezett, a zöld mezőben dombra kaptató és szekeret húzó két ló cammog a vizes úton felfelé, a dombtetején kivehetetlen cél felé, ami vagy valami épület, vagy akár egy bunker teteje felé.  Az egész már-már Krasznahorkai–Tarr Béla-féle látomást mutat.

 Fürth Éva