tiszatáj | 2023. március 13.

Bukta Imre Műveljük kertjeinket! kiállításáról

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG – KÖLÜS LAJOS

Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című egyéni kiállítása

2022. 11. 27. – 2023. 04. 30.
Godot Kortárs Művészeti Intézet
1037 Budapest, Fényes Adolf utca 21.

Abafáy-Deák Csillag: A Faültető

Paraszt: ez a szó úgy zúg és sziszeg, mint a szél.
Ha nyugat felől fúj: enyhe és simogató, de ha keletről
és északról fordul, kemény, mint a pusztai levegő:
lesújt és föllázít.
(Erdei Ferenc – Futóhomok, 1937, Athenaeum)

Önarckép láncfűrésszel, 2022

Már láttuk Bukta láncfűrészét sarokba állítva. Igaz, hogy világított! Most nem csak életre kelt, hanem megsokszorozta önmagát. Felidézi bennem a zsibongó természetet és az esőerdők irtását. Az alkotó nem áll a fakitermelők oldalára, csak jelezni akarja, mi lehet a vége az esztelen pusztításnak, a profit hajszolásának.

Talán nem véletlen, hogy Bukta Imre fakitermelőnek öltözik (Önarckép láncfűrésszel, 2020), ezzel is jelzi, nem az eszköz, nem az ember számít, hanem az folyamat, ami működteti, fenntartja az erdők pusztítását. Jegenyesor, 2022 című alkotása (installáció) az emberi lelket szimbolizálja, egyszerre elevenítve fel a fa elevenségét és az elpusztított életet. A láncfűrészekbe a jegenyemotívumot vágta bele a művész. Itt is fontos a megvilágítás, amely révén a sziluettek árnyékként vetülnek a falra. A falra vetülő árnyékok nemcsak felismerhetővé, kézzelfoghatóvá válnak, hanem sejtelmes, túlvilági hangulatot is árasztanak, mi által transzcendens jelentésrétegeket nyitnak fel. A fa feltámasztása, életben tartása az emberi lélek megmentését jelenti.

Az installáció egyik előzményének a Táj jegenyesorral (1997) című, reliefszerű táblakép tekinthető, melyben már szerepeltek a jegenyesziluettek (fekete gumiból kivágott körvonalakként), a valóságos fűrészeket pedig beépítve láthatjuk az oltárképszerű műbe. Ma is eleven él bennem a Műcsarnokbeli kiállításon bemutatott Erdőrészlet (2011) című installáció, melyben az elfűrészelt fatönkök tetejére Bukta hullámzó vízfelületet vetített. Tájképei (Este a kertek alatt (Alkonyati fények), 2021, Belvíz télen, 2021, Egerfarmosi vasútállomás, 2021) vallomások, idetartozom, itt élek. Otthonosságát új szemmel is nézi (Hőkamera, 2022, Vadászles, 2022, videó), elidegenítő mozzanatokkal írja újra a mindennapi látványt.

A Godot Intézetbeli tárlat az elszakíthatatlan gyökerekről szól. Most bemerészkedhetünk a házba, belülről láthatjuk eszközeit, kisebb-nagyobb csavarral. Az edény led monitorrá változik, benézhetünk a fazékba, mozgást érzékel, virtuális emlékké válik a kinti világ, mintha nem is létezne. A paradicsomlevest őrző tányérok engem a Hófehérke és héttörpe mesére emlékeztetnek. A jólét viszonylagos. A Real, 2022 című alkotásán egy asszony áll, műanyag Real feliratos szatyorral a kezében. Burjánzó növények között, az idilli kép leleplez valamit, amire nem is gondolunk. Nem maga termeli már a mindennapi betevőt, hanem vásárol, üzletláncban. Bukta egyetlen szóval leplezi le a változás könyörtelenségét a piros Reál-os textiltáska a hagyomány megszűntét és a hagyomány után való vágyódást is jelenti. A láncfűrészek is láncba vannak fonva, a fakitermelés is egy üzletlánc része. Bukta világa így lesz kerek.

A tematikus tárlat több szálon fut és fonódik egybe, hogy Bukta Imre művészetét bemutassa. A kiállításon nincs jelen, de muszáj megemlítem, hogy 2008 óta Faültető (2000) szobra mint Milleumi emlékmű Mezőszemere Szent Erzsébet Parkjában látható.

Bukta Imre nemcsak intermediális, hanem a szakralitást képviselő művész is (Szentképet őrző kutya, 2021, Védőszent, 2022, Magvető, 2021). Az emberi élethez hozzátartozik a Krisztus-keresés és –várás, a vallás alapvető, allegorikus motívumai és szimbólumai. Mikor jön le az égből Krisztus? tematikus projektjében egy üvegkeretben Sarlós Boldogasszony szobrát láthatjuk s megtapasztalhatjuk, ahogyan az ocsú belepi a mívesen formált alakot, majd alászáll a talapzatra, lepereg róla.

A keresztút motívumot dolgozza fel egyik installációja (Kereszteződés, 2022, videó, vasalódeszka). A vasaló keresztet éget az anyagba, simít, nyomot hagy, ahogyan elhalad, de csak virtuálisan, majd eltűnik az egész, marad a fehérség, és aztán kezdődik elölről az egész.

Kör körös világ van (Első áldozók I-II., 2020), magától adódik a kérdés: Itt vagy?, 2021, magától adódik a válasz: Majd írunk, 2021. Valami kibillent a helyéről, valami megváltozott (Szomszéd férfi, 2022), bárányt látunk az ajtóban, és képben lévő képen is. Az alkotó az ártatlanság, a szelídség és a kiszolgáltatottságot megadóan viselő magatartás jelképével teremti meg a szomszéd férfi saját történetét és eredetét, benne a metaforikus szövetet, a sorsközösséget.

Jaj Istenem, 2022 installációjában búzaszemeket látunk forogni, nem malomban őrlik a szemeket, lassan eltűnik a felirat (Jaj Istenem), majd végül újra visszatér eredeti formájában. Jaj istenem, jaj istenem. Még tele a kaptár? Bukta-féle zsolozsma, liturgikus ima, gépfegyverropogással fűszerezve. Nem lehet nem a háborúra gondolni.

Keserü Katalin művészettörténész videójában a hit fontosságát hangsúlyozza. Krasznahorkai László videójában a tőle megszokott keresetlen őszinteséggel beszél a vidéki szegényekről, akiket a rendszerváltás is magára hagyott.

A romantika a legjobb üzlet? című tematikus projektben a falusi élet jelenét, változását, a kényszerűséget, a hagyomány felbomlását látjuk. Az ábrázolt figurák alkalmazkodását vagy alkalmazkodásuk lehetetlenségét világítja meg Bukta Imre a bent is vagyok, kint is vagyok dichotómiával (Romantika eladó egyes szoba, 2019, Romantika eladó Tisztaszoba, 2019, Vidéki romantika (heverővel), 2021). A világ kitárul, mindent áthat a globalizáció hatása (Erzsi Párizsban, 2021, Ilus eladja bárányait, 2019, Lajos az egri plázában, 2022, Kriszti, 2021), de van, ami nem változik, egy érzés (Az erdő szép, 2022) tisztasága és őszintesége.

Bukta Imre végtelen iróniáját hordozza az iKapa videóinstalláció. Van, ami létezik, de nem működik, soha nem is fog. Nézzük, csodáljuk a projektet, a reklámot. Telefonunkra tölthetjük a szoftvert, és irányíthatjuk a kapáló embert, hogy merre és milyen tempóban kapáljon. A napi reklámok hatalmát jeleníti meg. Mennyire lehetünk okosak, ha ennyi hirdetés ömlik ránk naponta? A Ház van eladó, 2019 című alkotás rekviem is, egyben alkotói és nemzedéki önvizsgálat, ilyen a jelen, milyen lesz a jövő? Minden eladó?

A Jegenyefák nem nőnek az égig című tematikus projektben a jegenyék kihalása, a megváltozó falusi világ képei tárulnak a nézők elé (Napelemek a háztetőn, 2022, Marika és Michael mustárt termeszt, 2022, Kerti székek, 2022, Száradó pokróc, 2019, Kapuban, 2021). Szürreális kép (Bárány a jégen, 2022) a falusi ember életének metaforája is, amelyet a bizonytalanság, a védtelenség jellemez.

Az ember időnként a kertek alján jár. Talán mert arra közelebb, talán mert ott találkozhatunk valakivel. A Kertek alja című tematikus projekt Mezőszemere egyik utcájába, a Kertek alja utca életébe viszi a látogatót, aki egy kertkapun keresztül lép be egy különös világba.

Hétköznapi életképeket láthatunk, semmi romantika, semmi kivagyiság (Művelt kert, 2022, Vidéki romantika (heverővel), 2021, Kép a mezőgazdasági lexikonból, 2022). Fájó pillanatokkal is szembesülhetünk (Csomó könyv for sale, 2021, Világirodalom remekei, 2021), a veszteséggel, a hiánnyal, a lemondással, a kazallá formált könyvkupac rossz emlékeket idézhet fel a nézőben. Csak egy szikra, egy eldobott csikk elég lenne. Elég.

Társadalmunk rendre öregszik. Ez világjelenség, tovább élnek az emberek, mint felmenőik éltek. Jókai Mór a Mire megvénülünk című regényében az emberi életre mint kiábrándult, pesszimista ember tekint. Bukta Imre Megöregszünk mind? című tematikus projektében sem nélkülözi a szarkazmust, öniróniát. Megöregszünk.

Nem mindenki, sajnos, Bukta kérdőjele jogos (Tiszteletadás elődeimnek Sarlós Nagyboldogasszony napján I., 1974, fotó, Tiszteletadás elődeimnek Sarlós Nagyboldogasszony napján II., 2022, fotó, Nyugdíjas klub – Imi 70, 2022, installáció, Parkban, 2022, Körtánc a nyugdíjas klubban, 2018, 25 éves a nyugdíjas klub, 2019, Kertmozi, 2021). A technikai civilizáció mindenhova behatol. Két idős asszony tableten nézi az ünnepelt személy fényképeit. Ezek a felvételek nem fognak megsárgulni, örökéletűek. Mégsem öregszünk meg? Talán nem, a szülinapi ünnepségek mintha ezt sugallanák (Szülinapi parti az öregotthonban, 2020, Szülinap II., 2021, Szülinap, 2019).

Otthon, édes otthon (Home, sweet home, 1973-as film). Otthon, Otthon, édes Otthon, / Régen rólad szól az ének… írta egykor Ady Endre [Tisztviselők kaszinója] című versében. Fa – és rózsásmintás körökön olvashatjuk időnként a vásári bazárokban. Érzelemmel telített szó az otthon. Jelenti a helyet, a földet, ahol születtünk, ahol egy ideig éltünk, a helyet, amelyet idővel elhagytunk, a helyet, ahová idővel visszatértünk. A Hogyan válik emlékké az otthon? című tematikus projektben az odatartozáson, a kötődésen van a hangsúly (Hátsóudvar I., 2021, Este falun, 2020, Téli udvar Picassoval, 2022, Falusi asszony, 2017).

Ismét feltűnik a valami eladó motívum (Fürdőszoba festményen eladó, 2022, Rongyszőnyeg eladó, 2016), az elszegényedés következménye is (Falusi jegyző lefoglalt kukoricával, 2017). Maga az élet válik emlékké.

A Kifordított ház, 2022 című installáció a tíz évvel ezelőtti Másik Magyarország című tárlat A ház című művére reflektál. Siratóénekként is felfoghatjuk a műveket. Ez még nem meghasonlás, csak annak felismerése, hogy a falusi élet, a falusi világ, amelyet szociografikus íróink (köztük Féja Géza, Illyés Gyula, Szabó Zoltán, Veres Péter, Szabó Pál, Nagy Lajos) oly szeretettel tártak a világ felé, többé nem létezik. A konyha még a régi, de már videóban láthatjuk a gyümölcsszüretet. A látvány a fontos, és nem maga a cselekvés, az életmódot jelentő magatartás. A nyitott hűtő, benne az apró szánkókkal az igazi, zimankós teleket idézi meg. Nincs már ló, amely a szánkót húzta, repítette, nincs már irgalom és kegyelem sem.

Az Hommage á Josehp Beuys, 2022 című alkotás Bukta Imre 1995-ben készült Hommage á Joseph Beuys című munkájának parafrázisa. Az eredeti mű egyik alkotóeleme a szalonna volt, most a szalonnabőr, a maradék. Tisztelgés Joseph Beuys előtt, aki a konceptualista művészet meghatározó alakja volt, és aki nagy hatást gyakorolt a magyar művészre. A sok kis szánkó, lefagyasztva, talán arra is utal, már nincs ki szánkózzon, oly kevés gyerek születik, a hiány nem csak erre utal, hanem az éghajlatváltozásra is, hol van ma hó télen?

A Godot Intézeti tárlat Bukta Imre világlátását, festészeti törekvéseinek változatlan hevét tárja a nézők elé. Aki most szembesül a művész alkotásaival, szemléletes képet kap az alkotóról, miként is látja a falut, a falusi embert, gyötrő kínjaival együtt. Sok-sok melankóliával. Nincs hurráoptimizmus, inkább szomorúság van. Nagy a veszteség és a meghasonlás. Groteszk és drámai egyszerre. Bukta Imre a groteszk, a szatíra oldaláról tekint a drámai sorsokra, jelenségekre. Távolságtartással és öniróniával.

 

Kölüs Lajos: Létezni kapkodás nélkül

A magyar nem vitéz, csak amikor keserű, és nem dühös,
csak amikor kétségbeesett. De csak akkor keserű és dühös,
csak akkor nyomorult és kétségbeesett, csak akkor elveszett és
lázad és forr és robban benne a méreg, ha nem élheti szelíd kert-életét.
(Hamvas Béla Magyar Hüperión. Kilencedik levél., 2007, Medio Kiadói Kft)

Védőszent, 2022

Bukta Imre, festő és intermediális művész számára fontos az indulás helye, elődeihez való kötődés (Tiszteletadás elődeimnek Sarlós Nagyboldogasszony napján I., 1974, fotó, Tiszteletadás elődeimnek Sarlós Nagyboldogasszony napján II., 2022, fotó). A gyökerek. Minduntalan visszatér hozzájuk, elszakadni nem tud tőlük, harcos önvallomása (Önarckép láncfűrésszel, 2020) új idők új szelét jelzi. Emberi sorsokat villant fel (Misi lyukas gumival, 2017, Falusi jegyző lefoglalt kukoricával, 2017), az alattvalói lét pillanatait látjuk, a kiszolgáltatottságot, a magárahagyottságot, az önbecsülés megrendülését.

Szándékosan provokatív kifejezéssel jelzi, minden megváltozott, semmi sem a régi (Romantika eladó egyes szoba, 2019, Romantika eladó Tisztaszoba, 2019, Vidéki romantika (heverővel), 2021, Az erdő szép, 2022). A szentség sem az (Jaj Istenem, 2022, installáció, Védőszent, 2022), forog a világ, az ember a saját hitét keresi benne és általa.

Bukta Imre művei oximoronként is felfoghatók, egymásnak ellentmondó jelenségeket dolgoznak fel, ötvöznek egybe, mégis magukban hordozzák a létezni kapkodás nélkül szemléletet, életelvet. Bukta Imre a festészetben, Oravecz Imre az irodalomban képvisel karakteres művészi álláspontot a falusi (vidéki) világról, életről. Mezőszemere és Szajla nem két külön világ, hanem egy világnak a részei, gyökerük azonos.

A festő nem a boldogság nyomába ered, ha gyakorolja is a spirituális életet, számos dolog szentségében hisz, de képes azt más szemmel is látni és láttatni. A félelem vackát keresi, nem az elmúlás izgatja, hanem a lassú változás üressége. A félelem egyszer létezik, máskor nem. Naponta szembe találja magát a gyermekkori emlékek örökkévalóságával.

A hit gyöngesége mögött meglátja a lélek erősségét és a lélek hiányát. Sorstalansága csak egy pillanat (csak egy pillanatra martak ki…), benne a tájból, a természetből kiszakadt ember hontalansága és szomorúsága (Csomó könyv for sale, 2021, Világirodalom remekei, 2021). Röghöz kötöttsége vállalt magatartás, benne a felmegyek a miniszterhez és lemegyek vidékre mentalitás paradoxona (Itt vagy?, 2021, Magvető, 2021).

Merész asszociációkkal kerekít világot maga köré (Hátsóudvar I., 2021, Hőkamera, 2022), veszi észre a vidéki élet zörejeit, a városi életmód hatását. Művészi horizontja tágas, tárgyias és nem naturalista, tárgyak létmódjában ismeri fel az emberi lét sokszínű függőségét és a függőségtől való szabadulás vágyát.

Hol van itt az ütközet és kivel?  (Ilus eladja bárányait, 2019, Szentképet őrző kutya, 2021, Erzsi Párizsban, 2021, Jegenyesor, 2022, installáció). Festményei szociografikusak, a Nagy Lajos-i diagnózis (Kiskunhalom) mai folytatása, egyben korrajz is, benne a Bukta- oeuvre kikezdhetetlen, megismételhetetlen sajátossága a végletes tényszerűség, a dokumentumhitelesség, a groteszk, ironikus és lírai hangvétel mögött a valóság szatirikus hitelessége.

Formát bont, tudathasadás nélkül (Lajos az egri plázában, 2022, Bárány a jégen, 2022), holott tisztában van azzal, hogy tudathasadásos időket élünk, a dolgokat, jelenségeket nem lehet egymástól elválasztani, erőszakkal sem, összetartoznak, a szálak olykor szétválaszthatatlanok. Pörlekedik (Kereszteződés, 2022, videó, vasalódeszka), egyik leghatásosabb alkotása. Mint a Műcsarnokban a világító törzsek. Csak szem kellett hozzájuk, azonnal felfogja a látogató, hogy miről van szó. Most mozognak az évgyűrűk, a falevelek felszállnak a falra, majd leesnek. Egy pillanatra úgy érzem, József Attila világába (Eszmélet) csöppentem: Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek.

Bukta Imre minden alkotása időparadoxon is. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság (Bartis Attila szavai a fotóról). Bukta Imre nem fotografál, hanem fest, tetten éri a pillanatot, amely nem az idő, hanem az örökkévalóság alapegysége (Kierkegaard).

A tárlat kapcsán joggal vetődik fel a kérdés, milyen Bukta szerint a világ? Milyen a kurátor (Gulyás Gábor) szerint? Gulyás érdeme, hogy egy koherens világot mutat meg a művek által, Bukta szelleme végig jelen van, teremről teremre más arcát látjuk a művésznek. Groteszkbe oldott irónia, iróniába oldott groteszk. Képalkotási módszerének sajátossága a reflexív és kollázsjelleg (a múlt és jelen közötti határvonal megszüntetése, az egymásnak ellentmondó jelenségek ötvözése, egy térbe helyezése). A tér idejének kitágítása. Figurái helyzet- és fókusz-figurák, az itt és most idősíkokkal szabdalt világában kiemelt jelentőséggel bírnak, a néző tekintetét magára vonzók.

A világ közepe a falu (Egerfarmosi vasútállomás, 2021, Marika és Michael mustárt termeszt, 2022), a falusi élet. Csípős, mint a mustár. Tájképei, zsánerképei önazonosak, alakjait jól ismeri, szellemviláguk az övé is. Bentről látja ezt az életformát, ami régen nem a régi, mert megváltozott. Ezt a változást követi nyomon, lépésről lépésre. A változás groteszkségét pillantja meg (Krumplievők, 2021, Napelemek a háztetőn, 2022, Téli udvar Picassoval, 2022), de ez ne tévesszen meg bennünket, Bukta Imre rég kilépett az Agro art (mezőgazdasági művészet), a kurzusromantika világából. Karakterfókuszú világépítése nem fikciókon alapszik, hanem az emberi sorsok, helyzetek, viszonyok realitásán. Nem menekül a valóság elől, nem fantáziaszülte világokba vonul vissza, hanem megfigyel, megállapít, rögzít, szembesít, látványba sűrít, hogy: Olyan élmények érjék a nézőt, amit nem tud elmondani, csak érezni (https://artportal.hu/magazin/belebetegedtem-depresszios-lettem-bukta-imre-interju).

Bukta a jégen, jégre merészkedik. A téli tája riasztó, lelket pusztító (Belvíz télen, 2021). A megmaradás, a tartás fontos mozzanatait láthatjuk, a választást és a bizonytalanságot (Falu közepe, 2021). Ez a bizonytalanság ábrázolása talán túl konceptuális, de a jelenség tényszerű és igaz. Hasonló érzés fog el a Kapuban, 2021 című alkotás láttán. Kit és mit véd a kapuban álló? A kapu és kerítés installáció formájában is hangsúlyozza az értékek elvesztését, az értékek hiányát.

Imi már 70, két asszony nyomogatja a tablet képernyőjét, emlékképpé válik, múzeumi darabbá (Nyugdíjas klub – Imi 70, 2022). Bukta nyugdíjas klubja panoptikum. Kissé túldíszített, de meg kell adni a módját. Ahogy ünneplőben mentek a férfiak-nők-gyerekek a templomba, tudták az illemet. Megszokták. A mezőszemerei világot is szokni kell, a jövő ismeretlen. Ahogy a paraszt szó is lassan kikopik a mindennapi nyelvből. Mögötte már nem földművelésből, állattenyésztésből élő ember értjük. Oda a tsz, a nagyüzem. Bérmunkások lettek a parasztok.

Bukta végig követi a változás stációit. A plázában fennakadt kerékpár jelzi, minden a feje tetejére állt. Lebeg a levegőben. [Oravecz szerint]… magyar falu nincs már, eltűnik Darnó, a házak kiürülnek, a határ gazos lesz, a földeket nem műveli senki…. (https://www.es.hu/cikk/2023-02-10/szilagyi-zsofia/oravecz-imre-80-eves.html)

Bukta kerítése díszes, lábassal, serpenyővel. Emlékkönyvbe illő. Skanzenes világ. És a használati tárgyak mellett a töviskorona is megjelenik, átnézhetünk rajta. Tényleg átnézhetünk ezen? Milyen üzenet ez a kiállítást nézőknek? Menjenek falura? Ott jobb a levegő, kisebb a zaj? Mindenki a városba igyekszik. Elnéptelenedik a falu, a vidék?

A tárlat a Műcsarnokbeli kiállítás folytatása, ellenpontja. Mi végre haladt a világ előre? – kérdezhetjük. Nem haladt (Majd írunk, 2021, Kép a mezőgazdasági lexikonból, 2022). Táj- és zsánerképek sora bizonyítja. A műcsarnoki tárlat a négy égtájjal, négy ablakkal törzsökös világot teremtett (Ház), a nem múló időt, egyben az időből való kiesést. A szentendrei Levitáción a megbontott háztetőn keresztül látható benti világ maga volt a szentségtörés. Az idő, a változás könyörtelensége.

Kertmagyarország gondolatát hirdette egykor Somogyi Imre író (Kertmagyarország felé, 1948, Püski). Kiss Károly Ezredvégi Kertmagyarország című könyvében (1994) vizsgálta, hogy milyen egy ökofalu, egy fenntartható, nem növekedés orientált, állandó állapotú vidéki gazdaság és település. Ünnepeljük Buktát? Ünnepi a kiállítás. Ha még nem is ünnepi a hangulatunk a kiállítás végén. Mit kezdjünk Bukta világlátásával? Rossz szemüveget tett fel, vagy túl sok a romantika, a nosztalgia, a veszteség?

Milyen lesz Bukta 80? Változik a világ? Elég, ha műveljük kertjeinket? A pozsonyi kertre is gondolhatunk a tárlat címe alapján. Az érseki kertet Oláh Miklós alapította a 16. század derekán, ám Lippay György az, aki 1642-es hivatalba lépésétől felvirágoztatta azt, a Posoni kert c. többkötetes művében a kert nagyszerűségét és a kertészkedés fontosságát hirdette. László Andor a Posoni kert kapcsán írta: Az ápolt kert mértani pontosságú kialakítása a rendezettséget tükrözte a falain kívüli kaotikus világgal szemben, ugyanakkor a természet nyelvén bizakodást, egy szebb jövőbe vetett hitet, reménységet sugárzott ebben a zűrzavaros-háborús időszakban. (https://ntf.hu/index.php/2020/01/21/muveljuk-kertjeinket-lippay-gyorgy-esztergomi-ersek-pozsonyi-kertje/)

…jól éreztem magam Szentendrén. A sors alakította úgy, hogy visszajöttem – nyilatkozta egyik interjújában. Visszajött és marad is. Isten áldja az alkotót és Mezőszemerét.