Tiszatájonline | 2017. szeptember 20.

„Az erkölcs – magatartás”

BORSOS MIKLÓS GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA
„Az erkölcs – magatartás” – fogalmazott a címben olvasható módon Borsos Miklós, akinek a szobraiból, festményeiből, érmeiből és grafikáiból láthatunk kiváló gyűjteményes válogatást szeptember 24-ig Budapesten, a Várkert Bazárban… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

BORSOS MIKLÓS GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

„Az erkölcs – magatartás” – fogalmazott a címben olvasható módon Borsos Miklós, akinek a szobraiból, festményeiből, érmeiből és grafikáiból láthatunk kiváló gyűjteményes válogatást szeptember 24-ig Budapesten, a Várkert Bazárban.

„Megtanultam, amit már addig is gyakran tapasztaltam: az emberélet köteleken, láncokon és hajszálakon függ. A kötelekbe, láncokba nem tudunk megkapaszkodni, s a hajszál megmenti életünket. És ez a hajszál láthatatlan” – vallotta a szobrász, Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13 – Budapest, 1990. január 27.), aki nem csak ars poeticájaként, hanem alkotásaiba öntött vallomásaként is képviselte a fenti gondolatot.

A szobrász, éremművész és grafikus most bemutatott gyűjteményes kiállításán meghatározó alkotásai alapvetően a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumból származnak, melyek Borsos korai munkáitól, festményeitől elvezetnek minket a kőbe zárt üzenetek világába. A finom megmunkálás, a legapróbb részletekre figyelés, az anyag és alkotó harmóniája tükröződik vissza a torzókon, alakokon, nonfiguratív, vagy jelzés szintű alkotásokon, amelyek egytől egyig az emberről és a létről tesznek tanúbizonyságot.

A gyűjteményes kiállítás bemutatja, hogy a kezdeti évektől az alkotás, a nyomot hagyás felelőssége Borsos művészi pályáját végigkíséri. Mint ahogy a szobrász századik születésnapjára megjelentetett ünnepi kötetből értesülhetünk – amelyben pálya- és művésztársak, valamint tanítványok tollából rajzolódik ki az a kép, hogy – Borsos nem csak alkotott, hanem alkotásaival a szellemit, a léthez kötődőt, a teljességet, egyúttal a tárgy, a szellem mögöttes tartalmát is kereste. Ehhez pedig olyan szellemi környezetet teremtett, melyben a kor kimagasló művészei – többek között Barcsay Jenő, Déry Tibor, Egry József, Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc, Passuth László vagy Weöres Sándor – gondolkodó és beszélgetőtársként vettek részt. E művészóriások abban a korban alkottak szellemi közösséget és igyekeztek a nemeset, a szépet és a jót maguk és mások számára felcsillantani, amikor az elnyomó politikai rendszer éppen a közösség és az örök értékek ellen dolgozott.

Borsos azonban a művésztársakon túl növendékeivel is építő kapcsolatot ápolt. „Nemcsak nagyszerű alkotó, de egyben kitűnő pedagógus is volt” – fogalmazott Borsosra emlékezve Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, de Schrammel Imre keramikusművésztől azt is megtudhatjuk, hogy a szobrászt és tanárt alkotás közben milyen kimagasló figyelem vette körül a Kinizsi utcai műteremben, ahol a tanítványok folyamatos jelenlétében is alkotott. A visszaemlékezések és a Várkert Bazárban látható alkotások együttese párhuzamosan mutatja, hogy a borsosi életmű szilárd alapokra, emberségre és a jóra törekvésre épül. Úgy, ahogy Borsos életén, ugyanúgy a műveken is visszatükröződik az a mondás, melyet a szobrász vallott: „Az erkölcs – magatartás”. Erről a magatartásról Borsos Miklós részletesebben is beszél: „A Biblián nevelkedtem, és e neveltséggel az ember pontosan tudta mindig, mi a jó és mi a rossz.”

Borsos vallásos műveiben – melyre a gyűjteményes kiállításon csak csekély utalás található – a fenti elkötelezett, letisztult szemlélet jelenik meg. Elég csak a tárlaton is látható Alvó pásztorok című munkájára gondolni – melynek nagyméretű variációja a szintén Borsos által alkotott keresztelőkút mellett látható a Győr-nádorvárosi evangélikus templomban –, vagy arra a számos bibliai utalásra, keresztre, mely ugyancsak jellemzi a borsosi életművet. Ugyanakkor a szépségre és jóságra való igény a nem kimondottan vallásos művészetében is tetten érhető: a mitológiai jelenetek, a természetből ihletett alkotások és még a portrék is azt üzenik, hogy a minket körülvevő világban felfedezhető a valódi, tiszta, valóságos érték. Ebből a szempontból is izgalmasak azok a grafikai munkák, amelyekben Borsos a Nap, a víz és az ember kapcsolatát fogalmazza meg. A többnyire balatoni élményeken alapuló alkotások csendes áhítatokat sűrítenek magukba, melyek túlmutatva a természet adta szépen, a megfoghatatlanba fókuszálják a néző tekintetét.

A tárlaton a vallásos munkák bemutatásának hiányán túl Borsos illusztrátori munkásságára kerül még parányi figyelem. Míg a korábban említett művészeti-szellemi kör izgalmas és fontos kordokumentuma az a megszámlálhatatlan könyv, amelyben pályatársak és Borsos együtt gondolkodásának lehetünk tanúi, addig erre a kiállításon nem találunk érdemi utalást. Borítók, vers és képpárok hiányoznak, melyek bemutathatnák, hogy a könyvillusztráció Borsos esetében nem alkalmazott műfaj, hanem pályatársakkal és művekkel történő együttgondolkodásból megteremtett egyedi alkotás. E hiányosságok ellenére kárpótol minket az a rendezés, ami e nagyszabású életművön keresztül a minket körülvevő világ szépségébe vezet be minket. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány által rendezett tárlaton átélhetjük, amit Illyés Gyula így fogalmazott meg: „Borsos Miklós már a szemével tündéresíti az anyagot.”

Budapest, Várkert Bazár, Testőrpalota (A kiállítás szeptember 24-ig tekinthető meg.)

Galambos Ádám

DSC_9994 DSC_0007 DSC_0008 DSC_0024 DSC_0034 DSC_0038 DSC_0046 DSC_9948 DSC_9955 DSC_9982 DSC_9983 DSC_9991