Tiszatájonline | 2020. október 19.

Át-világítás

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA
HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL

Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben. 

Hérics Nándor munkássága meglehetősen sokféle és sokrétű, ám Nátyi Róbert ahelyett, hogy leltárszerűen végigszáguldott volna az alkotó plakáttervezői, festői, és egyéb területeken végzett tevékenységein, kiválasztotta az életmű legmarkánsabb, egyben legizgalmasabb szeletét, s a fényművészet és a koncept art kapcsolatából született műsorozatokat vette górcső alá. A szerző azonban nem csupán az adott munkák értelmezésére fókuszál, hanem kontextusba is helyezi azokat, s a vonatkozó bekezdésekben a nemzetközi szcénára is kitekintő körképet vázol fel a rokonítható eredményekről.

A bemutatott Hérics Nándor művek szinte mind vegyes technikával készültek. A neoncsövekből formált alakzatok legtöbbször egy-egy fotó, festmény vagy valamilyen hétköznapi tárgy (pl. bicikli, húsdaráló, bőrönd) értelmezési tartományát módosítják, hol extrém módon felerősítve az evidenciát, hol a funkciót az abszurd irányába el- illetve kifordítva.

Az alkotói módszer effajta sajátosságaira a szerző több helyen is kitér, a Hommage á Borsi Flóra (2019) című műhöz – amelyen egy madárkalitka látható neoncsövekből – írt bekezdés utolsó mondata ezt az eljárást pl. így summázza: „Hérics a maga garabonciás módján az eredetileg digitálisan átalakított fényképet újrafesti, ezzel is vallomást téve a határok átjárhatóságáról, figyelmen kívül hagyásáról, amely pályakezdése óta művészetének egyik alappillére.”

Hérics hajlamos olyan anyagok párosítására is, amelyek nem csak szokatlanok együtt, de egyenesen ütik egymást (pl. csipke és csákány), az ilyen típusú műveiben egyszerre erősödik fel az érzelmi és a kritikai felhang. A határátlépések nem csak a művek koherenciáját szolgálják, de egyben az alkotó homo ludens, azaz játékos ember mivoltának lenyomatai, hiszen az anyagbéli és technikai, nem egyszer valószínűtlen együttállások rugalmas terepet nyújtanak ironikus világlátásának megnyilvánulásához.

Hérics létállapotokat firtató, illetve társadalmi/közéleti jelképeket és beidegződéseket megkérdőjelező alkotói szándékát monográfusa is kiemeli, például a Szabadság, szerelem (2014) című mű elemzésekor „az értékek folytonos változását, átrendeződését” hangsúlyozza az alkotói reflexió kapcsán.

A különböző műcsoportokat boncolgatva, Nátyi Róbert szétszálazza a művek műfaji eredőit is. Például a természeti vagy városi környezetbe komponált fényművek esetében a land arttal való kapcsolatra, a neoncsövekből formázott, kizárólag betűkből álló szöveges művek elemzésénél a konceptuális művészet analógiáira hívja fel a figyelmet, s természetesen a pop art sem kerülhető ki, ami a nagybetűs művészet földközelivé tételének attitűdjében nyilvánul meg.

A szándék, vagyis, hogy Hérics Nándor tevékenységét ne önmagában, de ne is csak a hasonló hazai törekvések tükrében vizsgálja a szerző, hanem tágasabb, nemzetközi viszonylatban, az egész könyvön következetesen végigvonul. E kitekintések – bármennyire tömörek is a terjedelem által megszabott keretek miatt – nem csak a monográfia alanyának a munkásságát hivatottak megértetni, de egyúttal újabb művészettörténeti utakra invitálják az olvasót, ami a könyv egyik fő erénye.

A kötet a HUNGART képzőművészeti kismonográfia sorozatának 44. kötete, a kétnyelvű szöveget alapos adattár egészíti ki, a bibliográfia mellett az egyéni és csoportos kiállítások, valamint a publikációk listája.

Ibos Éva

HUNGART

Budapest, 2019

104 oldal, 2500 Ft

A fotók Hérics Nándor 2018-as szegedi REÖK-palotabeli kiállításán készültek (forrás: szeged.hu)