Aqua-poétikus dialógusok, audiovizuális hullámok…

Nonverbális szituációk, diszkurzív behatolás! – így ébredt a leíró, majd egyik alteregójával találkozott, aki a következő monológon keresztül tudósított, avagy, kissé kódolva, cseppfolyósan mondott tollba: ó, átható, indigó-interpretáció!

Szerotonin és endorfin hiááány! A megbillent, elsavasodott vérlemezkék átcsúsznak a labilis hipotalamuszba. A triptofán becenevű aminosav szétmarja a megkövült gondolat-falatokat… Kötődések, vágyak, fojtó ön-reverzibilis rezignáció! 

Lehalkított lépések… Otthagyott étkek, reggelik és estebédek a part közelében: 

                Haltál.

Éltél. Haltál. Haltál. Éltél.

                Haltál.

                Haltál.

                Haltál.

Egy elsüllyedt Búvármúzeum teremőrének, régészének, rész-egészének, metanyelv-kedvelészeti ész-én-én(ek)ének, érték-elme(szesedés) töredékének, ®évülésének, mély-rémészeti költőjének délutáni (félálom-merülészeti) feljegyzései = egy ki / beállítás margójára:   

A galériában jelenleg, a sötét(edő) teremben teremnek: videó-bokrok, hártyás objektek, installált akvárium-szerkezetek, preparált üzenetek, de a vibráló vetítések, falakra projektált, s falakból fátylasan átszivárgó kisfilm-sejtések is ott lélegeznek… 

Szerves szerv-mixek! De, hogy mindenki (is) értse: xerwetzlyyum, elysiuu faxreqattrode, magamamantra, fortyfraderme… 

A dialógusvideóban a beszélt nyelv struktúrája megrendül, így az egyik fél egy másfajta meghatározottságba kerül, például mert rosszul értette a másikat, így védtelenné és zavarodottá válik… Kizökkenések, vakfolt-állapotba merülések, üres helyek, fiktív események: álomból-álomba zuhanások…

Freund Éva és Péter Szabina művészeti együttműködését szellemi ásványok, archeológiai nyomok, természeti elemek, óceáni őslények, tudattalan feltárás-fragmentumok, filozófiai irányzatok, illetve atavisztikus emlék-foszlányok is segítették, sőt: 

lappföldi kobold-fóka, befelé világító szivárvány-teknőc, bambusz- és sásködökben született vízi panda pantomimja a plexi-falban, és egyéb kevert, uszonyos lények is megjelentek a (kiállító)tér mögötti terekben, a lassítva befelé hullámzó, alfa-állapotok alatt megnyíló, sistergő áramlásban… 

!Aqua! !auqA! !Aqua! !auqA! !Aqua! !auqA! !Aqua! !auqA…

Íme, a kút! Idd ki, és szállj alá! Idd ki, és szállj alá…

– – –

Para-paralel, para-cirkuláris, dimenzió-csúsztatott dialógus? Immerzív interakció, szubverzív expanzió? – Nem, nem! 

Az akváriumban látható videókat egy általunk előre megkomponált hangsávra vágtuk egységesen. Ebben a 6’40 hosszúságú zenében egyetlen érthető mondat hangzik el: menj le a víz alá, csak egy kicsit! A művésznők (saját bevallásuk szerint): a videók szerkesztésekor – egy poétikus narratívát követve – a jelölők és a jelöltek lineáris szekvencialitása helyett egy omnipervazív koherencia; a spontán felmerülő párhuzamok, analógiák átmeneti feltűnései és megbomlásai mentén haladtak… 

Az idegen s(z)avak – egy kis időre – megszelídülnek, s a hidrogeológus hölgyek megnyitják a (különféle) csatornákat: 

az időigényes, alsó-erjesztésű, komponált, összetett, társas, technikai, szenzibilis, organikus, reflektáló, intuitív, méltán mediális (in medias…) résen levő, bio-intelligens, geo-artisztikus, montázs-lírikus, elmésen bele(v)érző, részletgazdag, átfedésekkel, áthallásokkal, kölcsönhatásokkal játszó, meditatív jelenlétre is behívó, szakmai átlátásokat felmutató, extrákkal introvertált, átjárásokkal finoman operáló csatornákat…

Áttetszés és áteresztés: a kint is bent van, a bent pedig mély-beljebb… A látható csak cseppenként mutatkozik, az őselem (lehetősége) mikro-álom részecskékben hullámzik, majd tova-tűnik… 

Tenger- és óceáncseppek… Az akváriumokba zárt pre- és nonverbális élményeken át szemlélik a jelentésképződés és felbomlás ár-apályát… A médiumok: a nyelv előtti és nélküli között ingáznak, s a fluiditás által (a dialógusokban) kiüresedések és túltelítődések, túlcsordulások váltakoznak…

Az alkotók a Neptunusz-Merkúr, víz-levegő duplexumaival, áramlásával, lebegésével, be- ki-, és átfordulásaival próbáltak létrehozni egy olyan (benyomásokból, érzetekből táplálkozó turbulenciás és egyben kontemplatív) közeget, ahol a látogató és a tér találkozása akár szemipermeábilis membrán-ként is tematizálható… 

(K.A.S. Galéria, Budapest, 2021. 12. 11 – 2022. 01. 08.)