Tiszatájonline | 2017. március 29.

„A szecesszió világhírű mestere”

ALFONS MUCHA REMEKMŰVEI A REÖK-BEN
Jelentős számú látogató előtt nyitotta meg a Regionális Összművészeti Központ március 24-én a főként plakátjairól ismert és a szecesszió egyik legjelentősebb alakjaként számon tartott Alfons Mucha kiállítását… – WIRT LETÍCIA BESZÁMOLÓJA

ALFONS MUCHA REMEKMŰVEI
A REÖK-BEN

Jelentős számú látogató előtt nyitotta meg a Regionális Összművészeti Központ március 24-én a főként plakátjairól ismert és a szecesszió egyik legjelentősebb alakjaként számon tartott Alfons Mucha kiállítását.

A megnyitón Herczeg Tamás igazgató elmondta, hogy az idén 10 éves kiállítóközpont a Mucha-tárlattal magát a szecessziót is ünnepli. A Reök-palota a korstílus egyik leglátványosabb épülete Szegeden, így méltó helyet ad az alkotásoknak. A kiállítás anyagának jelentős része a prágai Gallery of Artból érkezett Szegedre. A galéria igazgatója, Zdeněk Kočík örömét fejezte ki, hogy a magyar városban ennyi látogatót vonz Alfons Mucha, hiszen a művész maga is cseh származású volt, így alkotásait a gyűjteményük egyik legfontosabb részének tekintik. A hatvannégy kiállított alkotás közül négy darab a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezett Szegedre. Az intézet elődje, a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde oktatási céllal őrizte meg a plakátokat.

Tóth Károly, a szegedi önkormányzat kulturális bizottságának képviselője elmondta, hogy a város már egy éve tagja a szecessziós városok hálózatának (Réseau Art Nouveau Network), ez pedig nem csak rangot, hanem feladatokat is jelent. Ezért fontos, hogy Szeged hangsúlyozza szecessziós jellegét, és élen járjon az irányzat képviselőinek bemutatásában, habár a város turisztikai élete eddig is sokat köszönhetett a múzeumoknak.

Végül Nátyi Róbert, a kiállítás kurátora kapott szót, aki röviden ismertette Mucha sokoldalú tevékenységét és pályáját. Egy személyes gondolatról is beszélt a megnyitón: élete első benyomása a szecesszióról Alfons Muchától származik, majd hozzátette, biztos benne, hogy ezzel nincs egyedül, hiszen a plakátok másolatai akarva-akaratlanul is szembejönnek velünk, például, mint nosztalgikus kávézók dekorációi. A művészettörténész elmondta, hogy Mucha a századforduló korának „sztárművésze” volt, 1894-től állandó megrendelője volt a párizsi Renaissance Színház és annak ünnepelt művésze, Sarah Bernhardt.

Habár Muchát a közönség plakátjairól ismerte meg, alkalmazott grafikusnak tekintette, vajon minek tartotta ő saját magát? Kézművesnek, olyan alkotónak, aki többre becsülte a hétköznapi munka értékét, mint a hírnevet. Nátyi Róbert szerint Mucha visszafogott, de aprólékos grafikái kiemelkedtek a korabeli Párizst elárasztó plakátok közül. Alázattal dolgozott, bármilyen felkérést elvállalt, a színházi plakátok mellett tervezett például cigarettapapír reklámot is, és az ő figurái kerültek a csehszlovák állam pénzeire. A kurátor végezetül felhívta a figyelmet arra, nem véletlen, hogy a Virágok ciklus központi helyet kapott a tárlaton, hiszen Mucha növénymotívumainak és a Magyar Ede tervezte Reök-palota írisz díszítményeinek harmóniáját nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A megnyitóbeszédek után a látogatók tömege miatt nehézkes volt hosszabb időt eltölteni egy-egy alkotás előtt, így nem volt meglepő, hogy többen halkan megjegyezték, visszatérnek, hogy még egyszer, részletesen megnézhessék a kiállítást. A bemutatott litográfiák közül kiemelt helyet kapott a Renaissance Színház Médea előadásának letaglózó plakátja és a morva férfikórus koncertjének harsány színekkel festett hirdetése.

Külön termet kaptak a Mucha tervezte keksz- és csokoládécsomagolások és a művész fotográfiái is, amelyeket vázlatként használt. A fényképek – ahogy Nátyi Róbert elmondta – mára különálló műalkotásnak tekinthetőek. Láthatunk két portrét a művészről is, és mind ezek, mind pedig a modellekről készült képek bebocsátást engednek Mucha műtermébe, megfigyelhetjük a szecessziós szobabelsőt.

Kilenc darab tábla került Szegedre Mucha Documents décoratifs című kiadványából. Az eredetileg hetvenkét oldalas mintakönyvben szerepelnek többek között textil- és ékszerdíszítések, konyhai eszközök tervei, tapétasorminták és plakátokhoz alkalmazható betűtípusok. A kiadvány bekerült a rajziskolák tantervébe, a korabeli grafikusok alkalmazták és merítettek a dekorációs mintákból.

A kiállítás jól tükrözi, hogy a művész a kézműipar több területén is alkotott, ugyanis a litográfiák mellett láthatjuk a Bizánci fej elnevezésű bronzkorongot, amely egy női portrét jelenít meg csodálatos kidolgozású fejdísszel, egy dísztálat, és egy virágokkal illusztrált textil könyvborítót is.

Habár Alfons Mucha grafikái számtalan formában visszaköszönnek jelen korunkban, időnként divatossá is válnak, másolataik újra megjelennek naptárakon, édességcsomagolásokon és akár ruházati kiegészítőkön is, mégis rendkívüli élmény a kiállítótermek félhomályában az eredeti litográfiákat és tárgyakat szemlélni. Ezek a remekművek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem betekintést is engednek egy olyan korba, a boldog békeidőkbe, amikor a banális használati tárgyak kialakításában is az igényesség és a rendkívüli részletgazdagság uralkodott.

Wirt Letícia

A szecesszió világhírű mestere – Alfons Mucha kiállítása

Regionális Összművészeti Központ, 2017. március 24 – 2017. május 7.

kurátor: Nátyi Róbert

78x210 81x186 (61x166) 90x128 (57x94) 95x165 (43x103) 103x173 (26x86) 103x179 (25x86) 109x155 (31x71) 44x52 (21x27-2) 44x52 (21x27-3) 44x52 (21x27-4) 50x60 (13x29) 50x70 (14x31) 50x112 50x112-2 52x66 (31x39) 58x72 (35x48) 60x124 (38x99) 71x91 (22x37)