A fény világhírű művésze

FÉNYKÉPEZTE
ZSIGMOND VILMOS

A Ludwig Múzeumban látható Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr fotókiállítása. A Tavaszi Fesztivál keretében megnyitott program a 85 éves filmes többségében eddig soha ki nem állított fotóművészete. Június 21-ig nyitva tartó tárlat kurátorai: Tomas Opitz és Puskás Bea. Szaktanácsadó Kodolányi Sebestyén, koordinátorok: Csébi Zsuzsa és Üveges Krisztina.

Zsigmond Vilmos filmjeit jól ismerők számára is nyújt meglepetést a kiállítás. Legelőször azonban feltétlenül meg kell dicsérni a kiállítás szép elrendezettségét, logikusságát, a szemmagasságba helyezett képek élvezhetőségét. Ritka, hogy kiállítást ilyen gondosan, a néző számára is élvezhető módon terveznek és valósítanak meg.

Sok életrajzi és alkotói tényt közöl a falakon megjelenített információ, ezek közül is kiemelkedik a két remek, az időrendet bemutató tabló. Természetesen a fotók mellett megjelennek a leghíresebb filmek részletei, az egészen korai alkotásoktól kezdve a maiakig. Ilyen módon egy egységes életműbe helyezhető fotóalkotási folyamat tárul elénk.

Szinte kihagyhatatlan kísérő programok színesítik a múzeumlátogatást. Néhány érdekesebbet ki is emelek: május 16-án 16 órakor a két fotográfus kurátor tart tárlatvezetést és bemutatják a koncepciót, valamint a kiállítás előkészületébe és háttérmunkálataiba is bevezetik a résztvevőket. Május 30-án Dobos Tamás Illés György díjas operatőr tart tárlatvezetést. Minden nap filmek is nézhetők, ezek egyike, amelyikből megismerhetjük Zsigmond Vilmos és Kovács László (aki később a Szelíd motorosokkal lett világhírű) 56-os filmtörténeti akcióját, majd ezt követő kivándorlásukat és első lépéseiket Hollywood nem könnyű világában. Ezt a kis dokumentumfilmet végig nézve még érthetőbbé válik Zsigmond Vilmos fotótéma-választási habitusa és a filmjeiben is megjelenő realitásigény. Zsigmond Vilmos is Illés György-tanítvány volt, mint a magyar operatőrök nagy része.

A tárlat felépítése egyszerre időrendi és tematikus. Egy betegség miatt, ami ágyhoz kötötte a 17 éves Zsigmond Vilmost, megismerkedett Dulovits Jenő Művészi fényképezés c. könyvével, ennek hatására kezd nagyon korán fotózni, sőt az előhívás technikai részleteit is megtanulja. Látszik a nagyméretűre kinagyított fotókon a technikai mívesség, túl azon, hogy a témaválasztása is egész korai ifjúságától jellegzetes. Szinte minden képét kettősség jellemez. Hol a nagyváros, New York képe a házak között ruhaszárító kötélre kiterített ruhákkal, hol a filmforgatás jelenetie, ahol egyszerre figyelhetünk meg remek portrékat és láttatja velünk Zsigmond, hogy ez nem az élet, ez filmforgatás. Legjobban az 1964-es a Két világ között c. film forgatásán készült képeken tetten érhető ez. Sok mindent elárul a későbbi operatőr világlátásáról a még Magyarországon fotózott 1956-os Ökörfogat I-IV. sorozat, vagy a Tata I-II., ahol két kislány portréja látható. Különösen megragadó az 1953-as Gyerek (Mátra) c. kép, ahol egy huncut gyermek néz a kamerába a maga teljes maszatosságában mosolyogva.

Az 1956-os Böbe a létrán és Böbe a minareten már egy új látószög megjelenését vetíti előre, ez későbbi filmjein meg is jelenik, például A cinikus hekus (1989-es Los Angeles-i film Jack Nicholson rendezésében és főszereplésével) ijesztő fémhídján. Jack Nicholson volt az egyébként, aki a dokumentumfilm tanúsága szerint, azonnal ráérzett Zsigmond és Kovács egyedi európai tehetségére, frissességére.

A filmes fotók közül számomra az 1975-ös Megszállottság komor gyönyörű fekete-fehér itáliai képei maradtak emlékezetesek.

Az utazni nagyon szerető Zsigmond Vilmos útiképei között is rábukkanunk nagyon egyedi különleges szemléletű képekre. Afrikáról készült képeinek egy része ember nélküli táj rőt vörös és fekete színekkel, másik része emberekkel teli izgalmas-mozgalmas jelenetek sora. 1989-ben Berlinben készített A fal c. képe, az unalomig elcsépelt téma ellenére, valami egészen szokatlan mozzanatot ábrázol. Fekete-fehérben fotózott Tájak c. sorozata Görögország és az USA turista szemmel láttatott mégsem unalmas ábrázolása.

Mindenkinek ajánlom, aki elmegy a kiállításra, hogy szánjon valamennyi időt a kiállításon látható korai és későbbi nagysikerű Zsigmond Vilmos-filmek megtekintésére, ezáltal lesz teljes az életmű.

Fürth Éva

[nggallery id=538]

Képek: www.ludwigmuseum.hu