tiszatáj | 2020. június 30.

Zsadányi Edit: Félelem a szabadságtól

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK KRASZ­NAHORKAI LÁSZLÓ SÁTÁNTANGÓ CÍMŰ REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ
A Sátántangó külföldi fogadtatása egyértelműen bizonyítja, hogy a kultúrák határvidékeiről és a határhelyzetek kultúrájáról hírt adó szerző sikeresen közvetít egyfajta kelet-európai kulturális örökséget a globalizáció számára, amelyben Kelet-Európa nemcsak a nyugat-európai térséggel, hanem a távol-keleti világgal is kapcsolatba lépve fogalmazódik meg […]

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szer­kesz­­tősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklő­dők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyó­irat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyom­ta­tott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

Zsadányi Edit tanulmányának középpontjában a Krasznahorkai-életmű és az újabb magyar próza egyként megkerülhetetlen darabja, az 1984-es Sátántangó című regény áll. A tanulmányíró azonban, nem negligálva a regény magyar befogadástörténetében kirajzolódó értelmezési mintázatokat, ezúttal már irányból, a kötet külföldi – elsősorban észak-amerikai – fogadtatásának eredményeitől inspirálódva kísérli meg a mű újraértését. Zsadányi Edit, aki elsőként foglalta össze monografikusan a Krasznahorkai-mű alakulástörténetét 1999-es irodalomtörténet munkájában, az életmű jó ismerőjeként és ami az író szempontjából fontosabb: követőjeként, fordulatai autentikus értelmezőjeként, a Sátántangó szoció-víziójában, magyar és közép-európai apokalipszisében a hatalom működésmódjának egyetemes, mondhatni mitikus történéseire ismer. Az életmű egyirányú, kronológiai olvasásával szemben Zsadányi a Krasznahorkai-mű olyan befogadását állítja előtérbe, melyben az egymást követő munkák motívumalakulásai egymást értelmező, összetett alakzatokként tűnnek fel.

Zsadányi Edit tanulmánya most ingyenesen olvasható a Tiszatáj júniusi számában az issuu.com-on.

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK KRASZ­NAHORKAI LÁSZLÓ SÁTÁNTANGÓ CÍMŰ REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ AZ ÚJABB NEMZETKÖZI RECEPCIÓ FÉNYÉBEN

Krasznahorkai minden részletre kiterjedő, hidegvérűen tárgyilagos, ugyanakkor a szereplőkkel együtt érző történetmondása képes különböző kulturális háttérben élő emberekkel megértetni azt az összetett, szorongással és szenvedéssel teli játékot, amelyben a kiszolgáltatott emberek kénytelenek együtt játszani, együtt táncolni az őket meghatározó társadalmi és természeti erőkkel. A Sátántangó külföldi fogadtatása egyértelműen bizonyítja, hogy a kultúrák határvidékeiről és a határhelyzetek kultúrájáról hírt adó szerző sikeresen közvetít egyfajta kelet-európai kulturális örökséget a globalizáció számára, amelyben Kelet-Európa nemcsak a nyugat-európai térséggel, hanem a távol-keleti világgal is kapcsolatba lépve fogalmazódik meg. […]

Tovább >>>